Garamszegi László Zsolt: a változó környezet hatására adaptáció történik a szúnyogok populációjában, nagyon fontos tudni, hogy ezzel kapcsolatban milyen változások történenk a kórokozók terjesztésében. Soltész Zoltán: a kutatóknak óriási segítséget jelent, ha egy kiválasztott fajról, jelen esetben a tigrisszsúnyogról a lakosságtól kapnak információkat. A beküldött szúnyogokat a laboratóriumba kerülnek, ahol a vírus RNS-t próbálják kimutatni bennük, ez ad választ arra, hogy terjesztenek -e és milyen betegséget.
Az ENSZ által létrehozott, 150 ország legkiválóbb tudósait tömörítő platform, az IPBES legutóbbi jelentése nyomatékosította, az emberiség számára elkezdődött a járványok kora. Az ok pedig a természetpusztítás, túlnépesedés, globális szegénység – pontosabban, hogy ezek következményeként óriási méreteket öltött emberek és vadállatok kontaktusa. Vajon nálunk is kialakulhatnak járványok állatok közvetítésével? "Új kórokozó kialakulására sokkal kisebb az esély, mint azokban a régiókban, ahol intenzívebb a népességnövekedés, illetve az ennek következtében kialakuló városiasodás és élőhely-pusztítás, de a helyi járványokhoz vezető ökológiai folyamatok nálunk is elindultak– mondja a 24.hu-nak Dr. Garamszegi László Zsolt, az ELKH ÖK tudományos tanácsadója, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója.
Idén a BfNPI szakemberei egy olyan kísérletet indítottak, mellyel a kezelések hatását tudják nyomon követni. Munkájukat az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, valamint a Szent István Egyetem Georgikon Karának munkatársai is segítették, hozzájárultak a kísérlet elméleti hátterének kidolgozásához, valamint a kezelési és monitoring feladatok gyakorlati megvalósításához.
Ha nincs héjád, megteszi egy törpekakas is, ha utánozni szeretnéd Homoki Nagy István filmjét. Így indult Kovács-Hostyánszki Anikó biológia iránti szerelme. A zoológus fő kutatási területe a 700 hazai vadméh faj élete és beporzó tevékenysége. Mi a különbség a vadméh, a mézelő méh, és a darazsak között? Miért alapították meg a beporzók napját? És még sok-sok kérdés – sok válasszal.
Vaskuti Éva, PhD-hallgató: a madár ének tér és időben is változik hasonlóan pl. a tájszóláshoz vagy a divathoz. Az örvös légykapónál a párzási időszakban veszik fel a madárhangokat és figyelik a madár viselkedését is. A vizsgálat egyik eredménye az volt, hogy megállapították, hogy a komplexebb ének a hím minőségével is szorosan összefügg. Kimutatták, hogy egy erőteljes tanulási folyamat is jelen van.
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai Szathmáry Eörs akadémikus vezetésével a világon elsőként mutatták ki egy rendkívül fejlett számítógépes szimuláció segítségével, hogy a földi élet hajnalán hogyan jöhettek létre a kromoszómák. A felfedezés alapjaiban változtathatja meg az élet keletkezésének kutatását.