(...) A most megjelent albumban az elmúlt csaknem egy évtized hazai és nemzetközi díjat nyert fotóit gyűjtöttük egy dunavirág-csokorba, összefűzve az ELTE Környezetoptika Laboratórium és az ELKH ÖK Duna-kutató Intézet kutatócsoportjának legújabb tudományos eredményeivel – mutat rá Potyó Imre, az Év Természetfotósa és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, akinek fotói, előadásai és írásai már sokakat hoztak közel a természethez.
Csősz Sándor, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, több mint húsz éves kutatómunka után jelentette meg ’A Földi Idegenek' című könyvét a hangyákról. "Tulajdonképpen megpróbálom ebben a könyvben bemutatni a hangyák életét. Azért kapta a Földi idegenek címet, mert nagyon különböznek tőlünk. Bár antropomorfizáljuk őket, valójában annyira más a világuk, mintha idegenek érkeznének hozzánk egy űrhajóval, és ugyanúgy nem értenénk őket, mert annyira más algoritmus szerint gondolkodnak, mint mi tesszük. Maga a kolónia az élőlény, amelynek a sejtjei a hangyadolgozók. Ezt hívjuk szuperorganizmusnak."
DR. ASZALÓS RÉKA erdőökológus, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa kapta a legtöbb szavazatot olvasóinktól, így ő lett a Marie Claire első Go Green nagykövete. ” Réka erdőökológusként elsősorban az erdők faji és szerkezeti sokszínűségét kutatja. Egy sok fajból és sok korosztályból álló erdő gazdag táplálékhálózati- és szövevényes földalatti kommunikációs rendszerrel összetett, ellenálló és egészséges ökoszisztémát alkot. „Féltem az erdőinket a klímaváltozástól, de az is kimutatható, hogy az őshonos fafajainknak nagyon nagy ellenálló képessége és plaszticitása van” – magyarázza a kutató.
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) tudományos tanácsadóját, Botta-Dukát Zoltánt is a tagjai között tudó nemzetközi kutatócsoport legújabb kutatásában azt vizsgálta, hogy az inváziós képesség alapján hogyan csoportosíthatók a fajok, és milyen tényezők határozzák meg az idegenhonos fajok terjedésének sikerét Európában. Az eredményeiket bemutató publikáció a PNAS folyóiratban jelent meg június 1-jén.
Négy településen, Kömlődön, Újbarokban, Tardoson és Szárligeten telepítettek nyolc E.ON-os betonoszlopra méhecske hoteleket az Ökológiai Kutatóközpont „Lendület” Táj és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoportjának szakembereivel együttműködésben. A kezdeményezés egyébként egy kutatás része is, az Élvonal pályázat részeként ugyanis azt megvizsgálják a kutatók, hogy a falu közepén és szélén milyen hártyásszárnyú rovarok élnek. Az oszlopokra kihelyezett méhecske hotelek tavasztól őszig nyújtanak szállást a rovaroknak, télen pedig a kutatók begyűjtik majd azokat, és összesítik a lakóikat.
Mi jár a pásztor fejében? Egyszerűnek hangzik, de a legkevésbé sem az. Dr. Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója több mint 20 éve foglalkozik a kérdéssel. A téma egyre inkább a tudományos érdeklődés középpontjába kerül, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy legfrissebb eredményeit a világ legrangosabb ökológiai szaklapjában, a Trends in Ecology & Evolutionben publikálták.