Noha a Szentírásban megjelenő ételeket és ízeket nagyon nehéz rekonstruálni, Fráter Erzsébet biológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetéhez tartozó Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert kurátora megkísérelte összefoglalni a Kánaánban fellelhető növények és ételek kultúrtörténetét, az ott élő emberek ételeinek és táplálkozási szokásainak bibliai vonatkozásait.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) három, eddig egy-egy kutatóközponthoz tartozó intézete kiválik, és önálló kutatóhelyként dolgozik tovább. A döntés az Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézetét (ÁOTI), a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetét (GGI), valamint az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetét (BLI) érinti. A három intézet speciális, sok esetben unikális feladatokat lát el.
Barta Sylvia a Vácrátóti botanikus kertből számolt be az elkövetkezendő hét várható időjárásáról. Egy dolog biztos: Közeleg a tavasz!
Egy magyar-bolgár kutatás most egészen új léptékben vizsgálta a kurgánok élővilágát, pontosabban az élőhelyi sokféleség és a növényi fajgazdagság kapcsolatát. Kiderült például, hogy a halmok két oldalán 13 fokos hőmérséklet-különbség is lehet egy adott napon belül, és egymástól több száz kilométerre honos fajok élnek itt együtt ebben a mikrovilágban. A részletekről Dr. Deák Balázst, az Ökológiai Kutatóközpont Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoportjának munkatársát, a Science of the Total Environment című interdiszciplináris folyóiratban megjelent tanulmány első szerzőjét kérdeztük.
A honfoglalás korában az Alföld szinte egybefüggő vizes élőhely volt. Földéhségtől vezérelt eleink azonban nem győzték a folyókat szabályozni, a mocsarakat lecsapolni. Ahogy sokan mások a világban, mi is csak az utolsó pillanatban ismertük fel a tájátalakítás negatív következményeit. A vizes élőhelyek megmentése érdekében 1971-ben megkötött ramsari egyezmény aláírásának napját, február 2-át tartjuk a vizes élőhelyek világnapjának. Kátyús mellékút vezet egy girbegurba kisvasúti sínpár mentén ahhoz a találkozási ponthoz, ahol Tajti László, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője és Boros Emil, az Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének tudományos főmunkatársa vár, aki a Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottságának is tagja.
A magyar vadelütésnél vagy vadgázolásnál talán kifejezőbb az angol „roadkill” kifejezés, a jelenség pedig már hazánk viszonylatában is nagyon komoly természetvédelmi problémává nőtt – nem is beszélve az emberi sérülésekről és a járművekben keletkező károkról. Az útökológia létező tudományterület, itt indított új, gyakorlati megoldásokkal kecsegtető kutatást Borza Sándor biológus, a Debreceni Egyetem PhD hallgatója az Ökológiai Kutatóközpont egyik Lendület Kutatócsoportjának munkatársaival a Kooperatív Doktori Program keretein belül.