„A hazai vizes élőhelyek néhány gyakoribb és ritkább növényfajával kapcsolatban készítettünk strukturált interjúkat horgászokkal. A vizsgálatnak csak részben volt célja a horgászok tudásszintjének felmérése, legalább ugyanilyen fontosnak tartjuk a velük való párbeszéd megkezdését" – mondja Löki Viktor, a Vízi Ökológiai Intézet Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa, a kutatás vezetője.
Vácrátóton a Nemzeti Botanikus Kert január 1-jén meglepő képet posztolt, amelyen a pompás hóvirág (Galanthus elwesii) a télutó virága, – amely gyakran hóval és jéggel dacolva mutatja meg bájos, bókoló bimbóit, – már most, a tél közepén virágzik náluk.
2021 egyik legsikeresebb tudományos filmjének címe: "Egy délután a legelőn Sáfián László juhásszal", amit a 7. generációs pásztor-utódról, egy juhászról készített Molnár Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója.
“Ezek az algoritmusok a fehérjék aminosavsorrendje alapján megjósolják, hogy a fehérjének lehet-e antimikrobiális hatása” – magyarázza a közleményben Rádai Zoltán, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja szerint a covid megmutatta, hogy a nemzetközi tudományos közösség képes az együttműködésre, a politikában viszont ezzel ellentétes folyamatok zajlanak, ami egyre aggasztóbb. A kutatóprofesszorral az rtl.hu készített év végi interjút.
Lukács Balázs, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa azt mondta: „Túlhasználjuk a tavainkat. Kevés a növényzet, mert irtják a horgászok a fürdőzők miatt, holott ez termelne oxigént. Ráadásul túl is telepítik halakkal a tavakat, és sokszor olyan fajokkal, amik szintén nem megfelelőek."