Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének (VÖI) kutatói segítségével mutatjuk be a problémás fajokat, károkozásukat, az őket övező esetleges tévhiteket, illetve igyekszünk olyan, tudományosan megalapozott megoldásokat is felvázolni, amelyek ember és állat érdekei mentén is elfogadhatók.
Az előző részben a halgazdaságok számára sokszor szárnyas ördögként megjelenő kárókatonákról volt szó, most – maradva a vízimadaraknál – a ludakkal és a darvakkal folytatjuk Dr. Végvári Zsolt, a VÖI igazgatója segítségével.
Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója: mikor beszélhetünk a szúnyogok inváziójáról? Három új faj jelent meg Magyarországon, szükséges, hogy a hazai ökoszisztémában betöltött szerepüket is megismerjük, ez hosszú vizsgálatok során lehetséges. Potenciálisan kórokozókat terjeszthetnek, olyan betegségeket, amely már jelen van Magyarországon, mint pl. a Nyugat-nílusi láz.
Elkészítették az első magyar hangyanév-katalógust az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának (ELKH ÖK) kutatói, ezzel immár a 126 magyarországi hangyafaj mindegyikének lett magyar elnevezése. Aminek nincs neve, az nem is létezik, vagyis nem tudunk róla beszélni. Ez volt a fő indoka a magyar hangyanév-katalógus megalkotásának - idézi a közlemény Csősz Sándort, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének kutatóját. A közlemény szerint hangyanév-katalógus jelentőségét a hangyák ökológiai fontossága adja: a 126 hangyafaj teszi ki a magyar rovarbiomassza harmadát, miközben a többi 27 ezer rovarfaj osztozik a maradék kétharmadon.
A tudomány igenis szórakoztató és a kultúra része. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont egyedülálló tudomány-kommunikációs és kulturális projektje idén nyáron izgalmas estekkel várja a látogatókat a Nemzeti Botanikus Kertbe. Az első esti programra július 2-án, pénteken 19 órakor kerül sor, amelynek keretében a zene és az evolúció összefüggéseire mutat rá Szilágyi András, evolúcióbiológus, Bősze Ádám, zenetörténész és Stumpf András, újságíró. A társaság a köbön ezúttal három teljesen más területről érkező szakembert ültet egy asztal mellé, de mindhárman területük rocksztárjai, amely garanciát ígér arra nézve, hogy a tudományról való beszélgetés lehet igencsak szórakoztató.
Az Ökológiai és Botanikai Intézet különleges eseményeket tervez a kutatóintézetet övező Nemzeti Botanikus Kertben, ahol természetközeli környezetben folyik eredményes és hiteles ökológiai szemléletformálás. Az ökológiai érzékenyítés élményszintű eseménysorozata indul korunk urbanizációs népbetegségeit gyógyító, tudományos és kulturális programokkal. A Kert a köbön a környezeti problémákra kíván korszerű és közérthető válaszokat adni a kultúra és a tudomány segítségével, valamint az ökológiai összefüggések megvilágításával, a botanikus kert nyújtotta élő és inspiratív térben.
„A Velencei-tó egy nagyon speciális eset” – szögezi le Dr. Lukács Balázs, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport csoportvezetője. „A tó medre szikes, és a nyugati harmadán egy úszólápos élőhely is van, aminek az egyik sajátossága, hogy alapból oxigénhiányos.
A Velencei-tó működésének megértéséhez és az ökológiai állapot nyomon követéséhez jelentős mértékben hozzájárul az Ökológiai Kutatóközpontban Dr. Felföldi Tamás által vezetett közcélú projekt, aminek a keretében a tó vizében és üledékében végbemenő mikrobiális folyamatokat vizsgálják a meteorológiai hatások tükrében.