Hírek

Az ÖK közreműködésével megvalósuló Tiszta Ivóvíz Nemzeti Kiválósági Projekt vizsgálati eredményei szerint kiváló minőségű a budapesti ivóvíz

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Fővárosi Vízművek részvételével zajló Tiszta Ivóvíz Nemzeti Kiválósági Projekt keretében végzett vizsgálatok igazolták, hogy a budapesti ivóvíz minden tekintetben kiváló minőségű, teljes mértékben megfelel a jogszabályi követelményeknek, és az egészségre nézve is teljesen biztonságos. Az ÖK tudományos főmunkatársa, Dr. Engloner Attila szakmai vezetésével megvalósuló projekt célja, hogy a jó minőségű ivóvíz hosszú távon, változó körülmények között is biztosítható legyen. A mostani vizsgálat eredményeit Dr. Vargha Márta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vízhigiénés szakértője ismertette.

A program keretében a kutatók egy éven át vizsgálták a főváros ivóvízellátását is biztosító parti szűrésű ivóvízellátó rendszereket. Ennek célja a víztisztítási folyamatokban részt vevő, illetve a vízhálózatokban megtelepedő mikrobiális közösségek elemzése, továbbá az ivóvíz minőségét veszélyeztető tényezők – gyógyszermaradványok, növényvédőszer-maradványok, antibiotikumrezisztens mikroorganizmusok – feltárása volt, amelyekre a rutinszerű ivóvízvizsgálatok nem terjednek ki.

A vizsgálat során a szakemberek kéthetente mintát vettek a Dunából mint vízbázisból, a parti szűrésű kutakból, valamint a különböző technológiai és fogyasztói pontokról, ezeken különböző szempontok alapján összesen 45-50 ezer mérést végeztek el. Bár még számos vizsgálat kiértékelése folyamatban van, a mikroszennyezők vonatkozásában igen kedvezőek az eddigi eredmények.

A Duna nagy vízhozama okozta hígulásnak köszönhetően a mikroszennyeződések nagyon alacsony, mindössze néhány nanogrammos koncentrációban vannak jelen a nyers vizekben. Ez a mennyiség tehát meg sem közelíti az emberi egészségre kockázatot jelentő mértéket – hangsúlyozta Vargha Márta. A szakértő szerint ugyanakkor nemcsak a főváros vonatkozásában, hanem országosan is kedvező az ivóvíz minőségére vonatkozó helyzetkép.

A szennyező anyagok vizekbe kerülése elsősorban a szennyvizek tisztítása által előzhető meg. A hagyományos szennyvízkezelő technológiák a szerves mikroszennyezőket nem távolítják el teljes mértékben, de tervben van a nemzetközi gyakorlatban már elterjedt, úgynevezett negyedleges szennyvíztisztítási technológiák magyarországi bevezetése, amelyek már alkalmasak lehetnek erre.

Bővebb információ a projekt hivatalos honlapján található.

Forrás: elkh.org

Hírek

A kutatói kiválóság védjegye – az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémián

Nyolcvan kutató nyerte el 2021-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet. A kiemelkedő tudományos munkásságukat egy doktori műben összegző, eredményeik egy kiemelt részét pedig sikeresen megvédő kutatók kedden vehették át az MTA Székház Dísztermében a rangos cím megszerzését igazoló oklevelet. Az MTA új doktorai között 26 nő található, arányuk 33 százalék. „Aki ma átveszi az MTA doktora cím megszerzését tanúsító oklevelét, szakterülete tudományos közössége előtt bizonyította, hogy az általa művelt tudományág kiválósága. Olyan szakember, akinek teljesítményét a tudomány belső, rendkívül szigorú szabályai alapján bírálták el” – mondta köszöntőjében Freund Tamás, az MTA elnöke.

Az Ökológiai Kutatóközpontból Garay József (Evolúciótudományi Intézet) és Kriska György (Vízi Ökológiai Intézet) kapta meg a címet.

Garay József László akadémiai doktori értekezésében megmutatta, hogy a szaporodási siker változatossága egy evolúciósan stabilis állapot közelében szigorúan csökken. Ha territoriális csoportokban a kooperatív, illetve az altruista védekezés hatékony, akkor evolúciósan sikeres. Igazolta, hogy az irigység elterjedése csak többszintű szelekció esetén lehetséges. Bevezette az időkényszerrel terhelt mátrixjátékok modellcsaládját, ahol az időkényszerek lehetővé tehetik a kooperáció stabilitását az ún. fogolydilemmában. A populációgenetika területén bizonyította, hogy bizonyos általános feltételek teljesülésekor – azonos nyereség esetén – az evolúció azonos eredményre vezet ivaros és ivartalan populációkban. Az evolúciós ökológiai játékelmélet területén a következő eredményeket érte el: a populációdinamikára alapozva bevezette a többfajos evolúciós stabilitás fogalmát. Igazolta, hogy a ragadozók viselkedése alapvetően befolyásolja a zsákmány csoportba tömörülését. Megmutatta, hogy két versengő faj eltérő állapotba evolválódik, ha az egyedek helytülők, illetve ha szabadon mozognak két élőhely között. Egy dinamikus játékelméleti megoldásfogalom bevezetésével rámutatott, hogy ha a zsákmány és a ragadozó is képes egy időben reagálni ellenfele viselkedésére, akkor állandó denzitások esetén is kialakulhatnak viselkedési ciklusok.

Kriska György akadémiai doktori értekezésének központi témája a vízirovarok polarizációérzékelése és a poláros ökológiai csapdák kérdésköre. A szerző kutatási eredményei igazolták, hogy a repülő polarotaktikus vízirovarok távérzékelésük során felhasználják az optikai környezetük fénypolarizációs mintázatából eredő információkat, amelyek meghatározó jelentőségűek lehetnek a szaporodási, megtelepedési és táplálkozási viselkedésükben. Kutatásai egyrészt új adatokat eredményeztek a kérészek, szitakötők, árvaszúnyogok és böglyök polarizációérzékelésével és ennek biológiai szerepével kapcsolatban, másrészt kimutatták különböző mesterséges poláros fényforrások és polarizációs mintázatok vízirovarokra kifejtett hatásait. A polarotaktikus vízirovarok peterakásra a vízfelszínnel szemben gyakorta előnyben részesíthetnek olyan mesterséges felületeket, amelyek erősen és vízszintesen poláros fényt vernek vissza. A jelenség okainak feltárása vezetett el az ökológiai fényszennyezés egy új válfajának, a poláros fényszennyezésnek a felismeréséhez és meghatározásához. A kutatási eredmények gyakorlati felhasználásaként kollégáival kifejlesztette a poláros fényszennyezés és az összetett foto- és polarotaktikus ökológiai csapda hatását csökkentő/megszüntető eljárásokat, eszközöket, valamint a közegészségügyi és gazdasági szempontból kártékony böglyöket fénypolarizációs módszerrel befogó csapdákat.

Forrás: mta.hu

Média

Vöröshús-allergiát is okozhat a kullancs csípés

Akár vöröshús-allergiát is okozhat a Magyarországon is élő közönséges kullancs csípése – erről is beszélt az Európa Rádiónak adott interjújában Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont kullancskutatója.
A szakember hangsúlyozza: szerinte tisztában kell lenni a veszélyekkel, de nem az a megoldás, ha bezárkózunk, és inkább nem kirándulunk, mert félünk a kullancsok csípésétől. Azt javasolja: kiránduljunk, sétáljunk, de még egy játszótéri, park béli városi séta után is nézzük át a bőrünket erős fénynél, és ha találunk kullancsot, azt habozás nélkül távolítsuk el, az se baj, ha a szájszerve beleszakad a bőrünkbe. Ha egy napon belül eltávolítjuk a kullancsot, jó eséllyel nem okozhat komoly problémát.

Európa Rádió

Média

Szarvasbogarak kíméletlen harcát videózták le Vácrátóton

A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert Facebook-oldalára került fel egy videó a napokban arról, hogyan néz ki a kötöttfogású birkózás szarvasbogár módra.
A poszt szerint az intézményben múlt héten kezdődött el a szarvasbogarak násza. Nem is gondolnánk, milyen hatalmas küzdelem folyik ilyenkor a nőstény kegyeiért, gyakran a hímek komoly sérülését vagy akár halálát okozva.
A felvételen, amit eddig több mint 100 ezren láttak a közösségi platformon, két hím csatáját mutatják be másfél percben.

sokszinuvidek.24.hu

További megjelenések a témában:

berek.hu

Média

Így találhatod meg az ország legbölcsebb fáit

Két észak-magyarországi és egy szlovákiai botanikus kert lenyűgöző világát – különös tekintettel az életkorukból adódóan „bölcs” fákra – mutatták be azon az egynapos tanulmányúton, amelyet a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége a Wise Trees projekt keretében szervezett.
A Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben hazánk fajokban leggazdagabb élőnövény-gyűjteménye található, melyet egy romantikus tájképi kastélykertben alakítottak ki. Ebben a környezetben több olyan matuzsálem fát is láthatunk, melyeknek komoly múltjuk van.

Már a mérete is tekintélyt parancsol annak a hatalmas vérbükknek, mely a hajdani kúria, ma az Ökológiai Kutatóintézet központi épülete előtt áll, és a Nagy-réten át a Nagy-tóra és a mögötte húzódó dombokra tekint. Amikor 1872-ben Vigyázó Sándor eljött a birtokra körbenézni, jó lesz-e jegyajándékként báró Podmaniczky Zsuzsanna számára, minden bizonnyal kis csemete lehetett még. A kert másik nagy öregje – a 150 éves virginiai mocsárciprus – mintha csak Florida mocsaraiban élne, olyan jól érzi itt magát. Kis törpehadsereg veszi körbe, és készteti álmélkodásra a látogatót. Ezek a föld alól a felszínre törő légzőgyökerek, „ciprusbabák” biztosítják a növény föld alatti, tartósan vízben álló gyökerei számára az oxigént.

turizmus.com

Média

Az európai édesvízi biodiverzitás védelmi prioritásai

Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársainak vezetésével a napokban átfogó természetvédelmi elemzés jelent meg, amely európai léptékben vizsgálta az édesvízi biológiai sokféleséget a területi védelem tükrében. Az elemzés vízgyűjtők értékességét vetette össze az ott élő fajok természetvédelmi helyzete alapján. Eredményeik szerint a legfontosabb területek többsége a mediterrán félszigeteken található, de a magyarországi vízgyűjtők is kiemelt értéket képviselnek. A kutatás a PLOS ONE folyóiratban jelent meg. – írja az Ökológiai Kutatóintézet honlapján.

Az édesvízi biodiverzitás jobb védelmének elősegítése érdekében egy, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport elemzést készített, amelyben rangsorolták az európai kontinensen található vízgyűjtőket természetvédelmi értékességük alapján, majd ezen értékességet összevetették a területi védelemmel is. Ehhez egy globális édesvízi adatbázist használtak, amely 18816 vízgyűjtőre osztja fel a kontinenst. Az egyes fajok elterjedését ezen vízgyűjtőkben összegezték a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai alapján. Az elemzésben 512 hal, 656 puhatestű, 124 szitakötő, 339 vízinövény, azaz összesen 1631 faj adatai vettek részt. Az egyes fajokat más-más súlyokkal vették számításba szintén az IUCN által meghatározott veszélyeztetettség, valamint terjedőképességük alapján. Minél veszélyeztetettebb egy faj, illetve minél kevésbé képes terjedni, annál nagyobb súllyal szerepelt.

Európai léptékben a védett terület hálózat bővítése az édesvízi biodiverzitás szempontjából kiemelt Balkán-félszigeten lenne a legfontosabb, de Ukrajna és Oroszország is bővelkedik magas értékű, de alacsony védettségű területekben.

origo.hu

Hírek

A 2022-ben Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat nyert kutatók

152 kutató nyerte el idén az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma döntése nyomán.
A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben alapított, teljesítmény-központú, magas presztízsű, országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, amelynek célja a kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése a fiatal kutatók körében, valamint az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülés elősegítése. Az ösztöndíj jelentőségét növeli, hogy összege az idei pályázati felhívás meghirdetésekor az eddigi 124 500 forintról 250 000 forintra emelkedett.

A Bolyai-ösztöndíj akadémiai támogatásként hidat képez a Magyar Tudományos Akadémia, az MTA doktorai és a fiatal kutatói generáció tagjai között. Fontos, hogy az utóbbiak számára a PhD-fokozat megszerzése után kiszámíthatóságot, tervezhetőséget biztosítson az önálló kutatói pálya megkezdéséig terjedő időszakban.

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján döntött a nyertes pályázatokról. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj elnyeréséről kiállított oklevelek átadására ünnepi keretek között 2022. szeptember 15-én délelőtt 11 órától kerül sor az MTA Székház Dísztermében.
Az Ökológiai Kutatóközpontból három kutató nyerte el a díjat:

  • Abonyi András, Vízi Ökológiai Intézet
  • Tinya Flóra, Ökológiai és Botanikai Intézet
  • Zachar István Péter, Evolúciótudományi Intézet
  • Gratulálunk a díjazottaknak!

    Forrás: mta.hu

    Média

    Kullancsveszély: ne nyomkodjuk, ne krémezzük!

    Megkezdődött az iskolai szünet, zajlanak a nyári táborok, kerti sütögetések, séták, kirándulások – aki csak teheti, kint van a szabadban. Ebben az időszakban kiemelten fontos a kullancsok elleni védelem, hiszen a vérszívókkal már nemcsak a természetben, de városi parkokban, sőt, a kertjeinkben is gyakran találkozhatunk. Csúnya és veszélyes betegségek terjesztésére képesek, ezért mindenképpen érdemes a támadásuk megelőzésére koncentrálni.

    Dr. Földvári Gábor biológust, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének főmunkatársát, a Kullancsfigyelő projekt vezetőjét kérdeztük az „ismerd meg az ellenséged, hogy hatékonyan harcolhass ellene” elvét alapul véve. Hogyan és honnan támad ránk a vérszívó? Mi alapján választja ki az áldozatát? Melyek azok a téves tanácsok, amelyek nemcsak hatástalanok, de egyenesen veszélyesek is lehetnek? Milyen módszerekkel védekezhetünk ellenük?

    A szakértő gyakorlati tanácsa szerint: egy keskeny végű csipesszel, de akár a körmünkkel – a lényeg, hogy a szájszervéhez minél közelebb tudjuk megfogni – egy határozott mozdulattal húzzuk ki. Nem baj, ha a „bőrbe törik” a szájszerve, mert az már nem juttat be kórokozókat, idővel kilökődik, mint egy szálka. Azt sem árt tudni, hogy a kullancs nem rovar, hanem pókszabású, lerovarozni a szakértő szerint olyan, mintha a csigára azt mondanánk, hogy hal. E tévedésnek ugyan nincs közvetlen egészségügyi kockázata, de ha életmódját, biológiáját akarjuk megérteni, nagyon is fontos. És még két jó tanács Földvári Gábortól: a nyakon csípett kullancsot ne dobjuk a WC-be, mert hetekig túlél a víz alatt is, illetve, ha ruházatunkat szeretnénk „kullancstalanítani”, legalább 60 fokon mossuk vagy használjunk szárítógépet, ha biztosra akarunk menni. Egy 40 fokos mosást mosószer, öblítő, centrifuga ellenére is kibír. Földvári Gábor nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy a legfontosabb önmagunk gyakori átvizsgálása és a vérszívók mielőbbi eltávolítása.

    24.hu

    Média

    Pókokkal modellezték magyar ökológusok, hogyan alakítja a környezet a társas viselkedést

    Az American Naturalist folyóirat júniusi számában jelent meg az a tanulmány, amelyben Vásárhelyi Zsóka és Scheuring István, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének munkatársai, és Leticia Avilés, a University of British Columbia kutatója beszámoltak a kiterjedt társas viselkedést mutató szociális, illetve a kevésbé együttműködő szubszociális pókfajok elterjedését vizsgáló munkájukról.
    Vásárhelyi, Scheuring és Avilés az Andok keleti lejtőinek élőhelyeit számítógépen modellezték, beépítve a változó gradienseket, így a prédaállatok maximális méretének változását és a zavarás mértékét is. A modellezett ökoszisztémákba több különböző méretű, virtuális szociális és szubszociális pókkolóniát „telepítettek”, és megfigyelték, hogy melyik faj milyen környezetben maradt életben, illetve hol bizonyult sikeresebbnek.

    A modell jól szemlélteti, hogy a prédaméret és a zavarás együttesen valóban képes kialakítani a természetben előforduló elterjedési mintázatokat. A kutatók kimutatták, hogy a zavarás nemcsak a kis kolóniák elpusztításáért felel, hanem potenciálisan stabilizáló hatása is lehet, méghozzá a legnagyobb kolóniákban. Az eredmények arra utalnak, hogy egy adott élőhely ökológiai sajátosságai jelentős hatással lehetnek az ott élő fajok társas viselkedésére.

    qubit.hu

    További megjelenések a témában:

    origo.hu - Kiderült, mi befolyásolja a pókok viselkedését

    kisalfold.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói

    hvg.hu - A pókok elterjedését modellezték a kutatók, érdekes eredményre jutottak

    webradio.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói

    magyarmezogazdasag.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói

    tudomanyplaza.hu - Élőhelyi sajátosságok hatása a fajok elterjedésére

    innoportal.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói

    Nyomtatott sajtó:
    budaorsiinfo.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói - 2022-06-23
    Magyar Hírlap - A pókok... - 2022-06-23
    ma.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói - 2022-06-23
    veol.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói - 2022-06-22
    szoljon.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói - 2022-06-22
    kemma.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói - 2022-06-22
    feol.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói - 2022-06-22
    bama.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói - 2022-06-22
    weborvos.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták - 2022-06-22
    mti.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói - 2022-06-22
    orientpress.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói - 2022-06-25
    player.hu - Szociális és szubszociális pókok viselkedését vizsgálták magyar kutatók - 2022-06-26
    minuszos.hu - Még a különböző fajú pókok is tudnak együtt élni - 2022.06.25.

    Média

    Halálos csapda: kiirtjuk az élővilágot, hogy legyen mit ennünk

    Riasztó mértékben pusztulnak a beporzó rovarok és a velük táplálkozó madarak is Európában, nagy részben a növényvédő szerek használata miatt. Évente 350 ezer tonna vegyszer kerül a földekre az EU-ban, ezt az unió a felére akarja csökkenteni. Az agrárvegyipari piacot uraló négy nagy cég azonban mindent megtesz, hogy ez ne így történjen. Ebben több ország kormányában, köztük Magyarországéban is politikai szövetségesekre találtak.
    …„Ezek a földek ökológiai sivatagok lettek a peszticidek miatt” – mondta Báldi András, az Ökológiai Kutatóközpont kutatócsoport-vezetője a traktor terepére utalva. A kutató két éve itt, a Kiskunságban kezdett kísérletbe a munkatársaival. Többhektárnyi korábbi szántón vadvirágos réteket hoztak létre, hogy megvizsgálják, mennyire éled újra a természet, illetve hogy a közeli földekre mekkora hatással van a beporzók, valamint az élővilág visszatérése. Az állatpusztulás mértéke ugyanis sokkoló Európában: a rovarok és a velük táplálkozó madarak száma is drámaian csökken. Akkor mi a megoldás?
    ..Batáry Péter ökológus németországi kutatásai során arra derített fényt, hogy fontos a kisparcellás rendszer az élővilág fenntartásában, mert ahol kis táblák vannak, ott közöttük van valami mezsgye. „Nemcsak a biogazdálkodó, hanem a konvencionális is használhat ilyen módszereket” – mondta a kutató, rámutatva, hogy nem fekete-fehér a biodiverzitás rombolása tekintetében, hogy valami konvencionális-e, vagy bio.
    ..A világszerte hagyományos ökológiai tudást kutató Molnár Zsolt sok példát hozott arra, hogy a modernizáció előtti technikákat használó közösségek Gyimestől Mongóliáig egy dologban nagyon hasonlítanak: nagyon figyelnek a tájra, és annak lehetőségei szerint gazdálkodnak benne. „Most megint abba az irányba fejlődik a mezőgazdaság, hogy ismét figyelemintenzív legyen, csak most már nem a helyi ember felügyeli, hanem technológiával próbáljuk. Nem jó az a kérdés, hogy hagyományos módon termeljünk élelmiszert vagy a mai destruktív ipari módon, hanem ebből tovább kéne lépni” – mondta a kutató.

    telex.hu

    További megjelenések a témában:

    hirklikk.hu - Halálos csapda: kiirtjuk az élővilágot