Média

Horváth Zsófiával készült riport a Klubrádióban

A Klubrádió Ötös – Falusi Mariann-nal és Lang Györgyivel 2022. július 13-i adásának egyik vendége Horváth Zsófia ökológus, az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének osztályvezetője, tudományos főmunkatársa volt.
A beszélgetés témája a kerti kistavak szerepe és kutatása volt a My pond – Az én kistavam projekt keretében.
Az ember által létrehozott élőhelyeket korábban nem különösebben értékelték, de pl. Budapesten is, mielőbb lebetonozták volna nagyon sok vizes élőhely volt. A természetes kisvizek pl. szikes tavak, évről évre megújulnak. A kerti tavak, különösen ha nincsenek kezelve, és ez lenne az ideális cél, sok szempontból hasonlóak a természetes kisvizekhez, nagyon sok védett állatnak nyújtanak élőhelyet. A kutatók által folytatott citizen science programban nem kell kutatónak lenni ahhoz, hogy valaki részt vegyen a kutatásban. A kutatás egyik célja egy gyakorlati kézikönyv összeállítása is, hogyan lehet az élővilág számára legkedvezőbb módon fenntartani a kerti tavakat. A kutatók vizsgálják a kezelés hatását (pl. az utak sózása, műtrágyázás) a tó biodiverzitására illetve a környező táj és az urbanizáció hatását.

Klubrádió - Ötös 2022. 07.13.

Média

Új mintavételi ponttal bűvölt a dunai planktonmonitoring-program

Molekuláris és műszeres elemzésekkel és egy új, gödi mintavételi ponttal bővült az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) hosszú távú dunai planktonmonitoring programja.
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének kutatói rendszeresen vizsgálják a Duna élőlény közösségeit a 2021 áprilisában indult Riverine projekt részeként. A gödi mintavételi ponton a klasszikus mikroszkópos módszereken túl mostantól molekuláris elemzések, valamint korszerű digitális műszerek is segítik a kutatók munkáját.
Az ökoszisztéma-léptékű változások egyik legérzékenyebb integratív indikátorai a lebegő életmódú (planktonikus) élőlény közösségek, amelyek a magasabb trofikus szintek, vagyis az ízeltlábúak, halak, kétéltűek, madarak mennyiségét és összetételét alapjaiban befolyásolják. Az ökoszisztéma-működés a lebegő életmódú elsődleges termelők (fitoplankton) esetében például kiválóan nyomon követhető a tápanyag-hasznosítás hatékonyságán keresztül.
A Duna magyarországi szakaszán a lebegő és rögzült életformájú algák hosszú távú, trendszintű változásai már kimutathatók. A változások megértéséhez és nyomon követéséhez ugyanakkor folyamatos kiegészítő vizsgálatok szükségesek.
A Riverine közcélú monitoring program gödi mintavételi pontján a kutatók a teljes planktonközösség biológiai sokféleségére, valamint a sokféleség ökoszisztéma-működésben betöltött szerepére fókuszálnak. Az összefüggés megértéséhez a kutatók többek között a dunai plankton trofikus szintjei közötti tápanyag-hasznosítás hatékonyságát követik nyomon.

ng.24.hu

További megjelenések a témában:

origo.hu - Bővült az Ökológiai Kutatóközpont dunai planktonmonitoring-programja

webradio.hu - Új mintavételi ponttal bővült az Ökológiai Kutatóközpont dunai planktonmonitoring-programja

Nyomtatott sajtó:
mti.hu - Új mintavételi ponttal bővült az Ökológiai Kutatóközpont dunai planktonmonitoring-programja - 2022-07-06

Média

Több száz szúnyogot tenyésztünk a kertben már fél deci vízben is

Három új szúnyogfaj jelent meg Magyarországon, és mindegyik súlyos betegségeket terjeszthet, bár a lakosság jelzéseinek feldolgozására 2019-ben indult Szúnyogmonitor program munkatársai még nem találtak fertőzött példányt – ezt az Ökológiai Kutatóközpont entomológusa, Soltész Zoltán mondta az InfoRádiónak.
Mivel a szúnyogok által hordozott kórokozók nagy része mRNS-vírus, az lebomlik, mire megkapják postán a szakemberek, ezért az ilyen beküldött példányokat csak azonosításra használják. Ám azokra a helyekre, ahonnan sok bejelentést kapnak, kimennek a “szúnyogosok”, csapdákat helyeznek el, és élő példányokat tudnak bevinni a laboratóriumba. Eddigi tanulság, hogy nem találtak fertőzött szúnyogot Magyarországon. A szúnyogok elszaporodása ellen gyérítéssel is lehet védekezni, de “ha ismerjük a szaporodási stratégiát”, tudni lehet, hogy földdel nem érintkező vízgyűjtő felületeken sokasodnak legszívesebben:

  • kertben kint hagyott vizes vödrökben
  • temetői vázákban
  • esővízgyűjtő hordókban
  • eldugult ereszcsatornában
  • letakart tárgyban az udvaron.
  • “Fél-egy deci víz bőven elegendő ahhoz, hogy több száz csípőszúnyog egy hét alatt kifejlődjön. Csupán annyit kéne tennünk, hogy eső után szétnézünk, és megszüntetjük ezeket a víztesteket, vagy letakarjuk a vízgyűjtőt egy szúnyoghálóval. Ez a legkörnyezetkímélőbb mód a védekezésben” – mondta Soltész Zoltán. A szakértő megjegyezte még: nem valószínű, hogy ezek az inváziós fajok kiszorítják az itteni csípőszúnyog-fajokat.

    Infostart / InfoRádió

    További megjelenések a témában:

    agrotrend.hu - Több száz szúnyogot tenyésztünk a kertben már fél deci vízben is

    Nyomtatott sajtó:
    InfoRádió - Reggeli hírek 7:00 - 2022.07.07. - Három új szúnyogfaj jelent meg az utóbbi időben Magyarországon
    Zalaegerszegi 7 Nap - 2022.07.07. (20. oldal) Nyomtatott sajtó - Az ázsiai inváziós szúnyogok már az országban vannak

    Hírek

    Már a kaktusz terjed az Alföldön – Lukács Balázs biológus a sivatagosodásról

    A Kiskunságban megjelentek a kaktuszok, Debrecen környékéről a féléves átlagos csapadékmennyiség fele hiányzik, kiszáradófélben a Nagyerdő matuzsálemi tölgyei – sorolja az alföldi sivatagosodás jeleit Lukács Balázs biológus, ökológus. Az Ökológiai Kutatóközpont főmunkatársa, két évvel ezelőtti nagy hatású riportunk főszereplője szerint viszont a solymári és jászsági vízhiánynak a klímaváltozáshoz nincs köze. Mi történik a Kárpát-medence „víztesteivel”? Mit tehetünk a kiszáradások ellen? Podcast a legfontosabb ökológiai kérdésekről. Kérdez: Borbás Barna, Stumpf András.
    Lukács Balázs: Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján látható, 1901-től napjainkig tartó idősor már elég robusztus, abból már lehet következtetéseket levonni. Az ottani trendvonal folyamatosan csökkenő csapadékot mutat. A hőmérsékletet is nézni kell: ugyanilyen szépen lassan, de folyamatosan emelkedik. Magyarországon olyan 500 és 750 milliméter az éves csapadékmennyiség, tájegységtől függően. Annak idején, általános iskolás koromban ezt úgy tanultuk, hogy a csapadék nagy része május-június-júliusban hullik, plusz van még a téli csapadék, hó formájában. Na, ez kezd teljesen felborulni. Már áprilistól májusig aszályos időszakok vannak, aztán jönnek ezek a júniusi nagy viharok, amikor őrületes mennyiségű csapadék van. Minél gyorsabban folyik le a víz, annál kisebb esélye van, hogy mondjuk a patakmederből a talajvízbe elszivárogjon. Összefoglalva: ezek mind annak a jelei, hogy a klímaváltozás erősen hat az Alföldre. De számít az emberi tevékenység is. Magyarországon a Kárpát-medencében nagyon régóta zajlik vízszabályozás. A természetes vízfolyásainkat elég erőteljesen csatornásítottuk: régen, amikor sok volt a csapadék, az volt a cél, hogy minél gyorsabban vezessük le a vizeket. Most inkább az lenne a cél, hogy a ritkábban, de nagyobb mennyiségben érkező vizeket valahogy tartsuk meg.

    Forrás: Válaszonline - Podcast

    Média

    Interjú Vásárhelyi Zsókával a Szigma – magazinban

    A Szigma – a holnap világa 2022. június 28-dikai adásában interjút hallhatnak Vásárhelyi Zsókával, az ELKH ÖK munkatársával arról, hogy mitől válnak együttműködővé a Föld bizonyos területein a pókok. Vásárhelyi Zsóka az Evolúciótudományi Intézet kutatója, az együttműködés és a munkamegosztás evolúciós történetével foglalkozik. A szociális pókok leírásával, viselkedésével korábban a terepi kutatók foglalkoztak, viselkedésük modellezésére eddig még nem került sor. A valódi együttműködésben élő pókok élőhelye a trópusi síkságokon található. Több hipotézis is létezik arra, hogy milyen tényezők határozzák meg az egyes fajok elterjedését. Vásárhelyi Zsóka és munkatársai számítógépes modellekkel vizsgálták a kérdést, oly módon, hogy valódi terepi adatok adták a modellezés hátterét. A szociális pókokat azért tartják különleges modell állatnak, mert valódi társas viselkedést mutatnak és ez a társas viselkedés az egyes fajokban egymástól függetlenül jelent meg. A társas viselkedés evolúciós háttere óriási témakör, akár a többsejtűség kialakulása vagy a társadalmak működésének vizsgálatához is hozzájárulhat ez a téma.

    Szigma - a holnap világa

    Média

    Különleges növény virágzik a vácrátóti arborétumban

    Most virágzik a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben a kisvirágú vadgesztenye (Aesculus parviflora). A Hattyú-szigeten a híd közelében található. Ismert rokonaival ellentétben nem fa, hanem 3-5 m magasra növő cserje. 5-7 levélkéből álló tenyeresen összetett levelei elárulják, hogy rokonai vadgesztenyék. A 20-30 cm hosszú, enyhe illatú virágai keskeny bugákban nyílnak. Szirmai közül hosszan kinyúló vöröslő porzói bájos, különleges hatást kölcsönöznek neki. Eredeti élőhelye az USA délkeleti államaiban van, ahol magjai gyakran a víz áramlásával terjednek.

    Forrás: dunakanyarinapok.hu

    Hírek

    Az ÖK közreműködésével megvalósuló Tiszta Ivóvíz Nemzeti Kiválósági Projekt vizsgálati eredményei szerint kiváló minőségű a budapesti ivóvíz

    Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Fővárosi Vízművek részvételével zajló Tiszta Ivóvíz Nemzeti Kiválósági Projekt keretében végzett vizsgálatok igazolták, hogy a budapesti ivóvíz minden tekintetben kiváló minőségű, teljes mértékben megfelel a jogszabályi követelményeknek, és az egészségre nézve is teljesen biztonságos. Az ÖK tudományos főmunkatársa, Dr. Engloner Attila szakmai vezetésével megvalósuló projekt célja, hogy a jó minőségű ivóvíz hosszú távon, változó körülmények között is biztosítható legyen. A mostani vizsgálat eredményeit Dr. Vargha Márta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vízhigiénés szakértője ismertette.

    A program keretében a kutatók egy éven át vizsgálták a főváros ivóvízellátását is biztosító parti szűrésű ivóvízellátó rendszereket. Ennek célja a víztisztítási folyamatokban részt vevő, illetve a vízhálózatokban megtelepedő mikrobiális közösségek elemzése, továbbá az ivóvíz minőségét veszélyeztető tényezők – gyógyszermaradványok, növényvédőszer-maradványok, antibiotikumrezisztens mikroorganizmusok – feltárása volt, amelyekre a rutinszerű ivóvízvizsgálatok nem terjednek ki.

    A vizsgálat során a szakemberek kéthetente mintát vettek a Dunából mint vízbázisból, a parti szűrésű kutakból, valamint a különböző technológiai és fogyasztói pontokról, ezeken különböző szempontok alapján összesen 45-50 ezer mérést végeztek el. Bár még számos vizsgálat kiértékelése folyamatban van, a mikroszennyezők vonatkozásában igen kedvezőek az eddigi eredmények.

    A Duna nagy vízhozama okozta hígulásnak köszönhetően a mikroszennyeződések nagyon alacsony, mindössze néhány nanogrammos koncentrációban vannak jelen a nyers vizekben. Ez a mennyiség tehát meg sem közelíti az emberi egészségre kockázatot jelentő mértéket – hangsúlyozta Vargha Márta. A szakértő szerint ugyanakkor nemcsak a főváros vonatkozásában, hanem országosan is kedvező az ivóvíz minőségére vonatkozó helyzetkép.

    A szennyező anyagok vizekbe kerülése elsősorban a szennyvizek tisztítása által előzhető meg. A hagyományos szennyvízkezelő technológiák a szerves mikroszennyezőket nem távolítják el teljes mértékben, de tervben van a nemzetközi gyakorlatban már elterjedt, úgynevezett negyedleges szennyvíztisztítási technológiák magyarországi bevezetése, amelyek már alkalmasak lehetnek erre.

    Bővebb információ a projekt hivatalos honlapján található.

    Forrás: elkh.org

    Hírek

    A kutatói kiválóság védjegye – az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémián

    Nyolcvan kutató nyerte el 2021-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet. A kiemelkedő tudományos munkásságukat egy doktori műben összegző, eredményeik egy kiemelt részét pedig sikeresen megvédő kutatók kedden vehették át az MTA Székház Dísztermében a rangos cím megszerzését igazoló oklevelet. Az MTA új doktorai között 26 nő található, arányuk 33 százalék. „Aki ma átveszi az MTA doktora cím megszerzését tanúsító oklevelét, szakterülete tudományos közössége előtt bizonyította, hogy az általa művelt tudományág kiválósága. Olyan szakember, akinek teljesítményét a tudomány belső, rendkívül szigorú szabályai alapján bírálták el” – mondta köszöntőjében Freund Tamás, az MTA elnöke.

    Az Ökológiai Kutatóközpontból Garay József (Evolúciótudományi Intézet) és Kriska György (Vízi Ökológiai Intézet) kapta meg a címet.

    Garay József László akadémiai doktori értekezésében megmutatta, hogy a szaporodási siker változatossága egy evolúciósan stabilis állapot közelében szigorúan csökken. Ha territoriális csoportokban a kooperatív, illetve az altruista védekezés hatékony, akkor evolúciósan sikeres. Igazolta, hogy az irigység elterjedése csak többszintű szelekció esetén lehetséges. Bevezette az időkényszerrel terhelt mátrixjátékok modellcsaládját, ahol az időkényszerek lehetővé tehetik a kooperáció stabilitását az ún. fogolydilemmában. A populációgenetika területén bizonyította, hogy bizonyos általános feltételek teljesülésekor – azonos nyereség esetén – az evolúció azonos eredményre vezet ivaros és ivartalan populációkban. Az evolúciós ökológiai játékelmélet területén a következő eredményeket érte el: a populációdinamikára alapozva bevezette a többfajos evolúciós stabilitás fogalmát. Igazolta, hogy a ragadozók viselkedése alapvetően befolyásolja a zsákmány csoportba tömörülését. Megmutatta, hogy két versengő faj eltérő állapotba evolválódik, ha az egyedek helytülők, illetve ha szabadon mozognak két élőhely között. Egy dinamikus játékelméleti megoldásfogalom bevezetésével rámutatott, hogy ha a zsákmány és a ragadozó is képes egy időben reagálni ellenfele viselkedésére, akkor állandó denzitások esetén is kialakulhatnak viselkedési ciklusok.

    Kriska György akadémiai doktori értekezésének központi témája a vízirovarok polarizációérzékelése és a poláros ökológiai csapdák kérdésköre. A szerző kutatási eredményei igazolták, hogy a repülő polarotaktikus vízirovarok távérzékelésük során felhasználják az optikai környezetük fénypolarizációs mintázatából eredő információkat, amelyek meghatározó jelentőségűek lehetnek a szaporodási, megtelepedési és táplálkozási viselkedésükben. Kutatásai egyrészt új adatokat eredményeztek a kérészek, szitakötők, árvaszúnyogok és böglyök polarizációérzékelésével és ennek biológiai szerepével kapcsolatban, másrészt kimutatták különböző mesterséges poláros fényforrások és polarizációs mintázatok vízirovarokra kifejtett hatásait. A polarotaktikus vízirovarok peterakásra a vízfelszínnel szemben gyakorta előnyben részesíthetnek olyan mesterséges felületeket, amelyek erősen és vízszintesen poláros fényt vernek vissza. A jelenség okainak feltárása vezetett el az ökológiai fényszennyezés egy új válfajának, a poláros fényszennyezésnek a felismeréséhez és meghatározásához. A kutatási eredmények gyakorlati felhasználásaként kollégáival kifejlesztette a poláros fényszennyezés és az összetett foto- és polarotaktikus ökológiai csapda hatását csökkentő/megszüntető eljárásokat, eszközöket, valamint a közegészségügyi és gazdasági szempontból kártékony böglyöket fénypolarizációs módszerrel befogó csapdákat.

    Forrás: mta.hu

    Média

    Vöröshús-allergiát is okozhat a kullancs csípés

    Akár vöröshús-allergiát is okozhat a Magyarországon is élő közönséges kullancs csípése – erről is beszélt az Európa Rádiónak adott interjújában Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont kullancskutatója.
    A szakember hangsúlyozza: szerinte tisztában kell lenni a veszélyekkel, de nem az a megoldás, ha bezárkózunk, és inkább nem kirándulunk, mert félünk a kullancsok csípésétől. Azt javasolja: kiránduljunk, sétáljunk, de még egy játszótéri, park béli városi séta után is nézzük át a bőrünket erős fénynél, és ha találunk kullancsot, azt habozás nélkül távolítsuk el, az se baj, ha a szájszerve beleszakad a bőrünkbe. Ha egy napon belül eltávolítjuk a kullancsot, jó eséllyel nem okozhat komoly problémát.

    Európa Rádió

    Média

    Szarvasbogarak kíméletlen harcát videózták le Vácrátóton

    A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert Facebook-oldalára került fel egy videó a napokban arról, hogyan néz ki a kötöttfogású birkózás szarvasbogár módra.
    A poszt szerint az intézményben múlt héten kezdődött el a szarvasbogarak násza. Nem is gondolnánk, milyen hatalmas küzdelem folyik ilyenkor a nőstény kegyeiért, gyakran a hímek komoly sérülését vagy akár halálát okozva.
    A felvételen, amit eddig több mint 100 ezren láttak a közösségi platformon, két hím csatáját mutatják be másfél percben.

    sokszinuvidek.24.hu

    További megjelenések a témában:

    berek.hu

    Média

    Így találhatod meg az ország legbölcsebb fáit

    Két észak-magyarországi és egy szlovákiai botanikus kert lenyűgöző világát – különös tekintettel az életkorukból adódóan „bölcs” fákra – mutatták be azon az egynapos tanulmányúton, amelyet a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége a Wise Trees projekt keretében szervezett.
    A Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben hazánk fajokban leggazdagabb élőnövény-gyűjteménye található, melyet egy romantikus tájképi kastélykertben alakítottak ki. Ebben a környezetben több olyan matuzsálem fát is láthatunk, melyeknek komoly múltjuk van.

    Már a mérete is tekintélyt parancsol annak a hatalmas vérbükknek, mely a hajdani kúria, ma az Ökológiai Kutatóintézet központi épülete előtt áll, és a Nagy-réten át a Nagy-tóra és a mögötte húzódó dombokra tekint. Amikor 1872-ben Vigyázó Sándor eljött a birtokra körbenézni, jó lesz-e jegyajándékként báró Podmaniczky Zsuzsanna számára, minden bizonnyal kis csemete lehetett még. A kert másik nagy öregje – a 150 éves virginiai mocsárciprus – mintha csak Florida mocsaraiban élne, olyan jól érzi itt magát. Kis törpehadsereg veszi körbe, és készteti álmélkodásra a látogatót. Ezek a föld alól a felszínre törő légzőgyökerek, „ciprusbabák” biztosítják a növény föld alatti, tartósan vízben álló gyökerei számára az oxigént.

    turizmus.com

    Média

    Az európai édesvízi biodiverzitás védelmi prioritásai

    Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársainak vezetésével a napokban átfogó természetvédelmi elemzés jelent meg, amely európai léptékben vizsgálta az édesvízi biológiai sokféleséget a területi védelem tükrében. Az elemzés vízgyűjtők értékességét vetette össze az ott élő fajok természetvédelmi helyzete alapján. Eredményeik szerint a legfontosabb területek többsége a mediterrán félszigeteken található, de a magyarországi vízgyűjtők is kiemelt értéket képviselnek. A kutatás a PLOS ONE folyóiratban jelent meg. – írja az Ökológiai Kutatóintézet honlapján.

    Az édesvízi biodiverzitás jobb védelmének elősegítése érdekében egy, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport elemzést készített, amelyben rangsorolták az európai kontinensen található vízgyűjtőket természetvédelmi értékességük alapján, majd ezen értékességet összevetették a területi védelemmel is. Ehhez egy globális édesvízi adatbázist használtak, amely 18816 vízgyűjtőre osztja fel a kontinenst. Az egyes fajok elterjedését ezen vízgyűjtőkben összegezték a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai alapján. Az elemzésben 512 hal, 656 puhatestű, 124 szitakötő, 339 vízinövény, azaz összesen 1631 faj adatai vettek részt. Az egyes fajokat más-más súlyokkal vették számításba szintén az IUCN által meghatározott veszélyeztetettség, valamint terjedőképességük alapján. Minél veszélyeztetettebb egy faj, illetve minél kevésbé képes terjedni, annál nagyobb súllyal szerepelt.

    Európai léptékben a védett terület hálózat bővítése az édesvízi biodiverzitás szempontjából kiemelt Balkán-félszigeten lenne a legfontosabb, de Ukrajna és Oroszország is bővelkedik magas értékű, de alacsony védettségű területekben.

    origo.hu

    Hírek

    A 2022-ben Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat nyert kutatók

    152 kutató nyerte el idén az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma döntése nyomán.
    A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben alapított, teljesítmény-központú, magas presztízsű, országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, amelynek célja a kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése a fiatal kutatók körében, valamint az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülés elősegítése. Az ösztöndíj jelentőségét növeli, hogy összege az idei pályázati felhívás meghirdetésekor az eddigi 124 500 forintról 250 000 forintra emelkedett.

    A Bolyai-ösztöndíj akadémiai támogatásként hidat képez a Magyar Tudományos Akadémia, az MTA doktorai és a fiatal kutatói generáció tagjai között. Fontos, hogy az utóbbiak számára a PhD-fokozat megszerzése után kiszámíthatóságot, tervezhetőséget biztosítson az önálló kutatói pálya megkezdéséig terjedő időszakban.

    A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján döntött a nyertes pályázatokról. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj elnyeréséről kiállított oklevelek átadására ünnepi keretek között 2022. szeptember 15-én délelőtt 11 órától kerül sor az MTA Székház Dísztermében.
    Az Ökológiai Kutatóközpontból három kutató nyerte el a díjat:

  • Abonyi András, Vízi Ökológiai Intézet
  • Tinya Flóra, Ökológiai és Botanikai Intézet
  • Zachar István Péter, Evolúciótudományi Intézet
  • Gratulálunk a díjazottaknak!

    Forrás: mta.hu

    Média

    Kullancsveszély: ne nyomkodjuk, ne krémezzük!

    Megkezdődött az iskolai szünet, zajlanak a nyári táborok, kerti sütögetések, séták, kirándulások – aki csak teheti, kint van a szabadban. Ebben az időszakban kiemelten fontos a kullancsok elleni védelem, hiszen a vérszívókkal már nemcsak a természetben, de városi parkokban, sőt, a kertjeinkben is gyakran találkozhatunk. Csúnya és veszélyes betegségek terjesztésére képesek, ezért mindenképpen érdemes a támadásuk megelőzésére koncentrálni.

    Dr. Földvári Gábor biológust, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének főmunkatársát, a Kullancsfigyelő projekt vezetőjét kérdeztük az „ismerd meg az ellenséged, hogy hatékonyan harcolhass ellene” elvét alapul véve. Hogyan és honnan támad ránk a vérszívó? Mi alapján választja ki az áldozatát? Melyek azok a téves tanácsok, amelyek nemcsak hatástalanok, de egyenesen veszélyesek is lehetnek? Milyen módszerekkel védekezhetünk ellenük?

    A szakértő gyakorlati tanácsa szerint: egy keskeny végű csipesszel, de akár a körmünkkel – a lényeg, hogy a szájszervéhez minél közelebb tudjuk megfogni – egy határozott mozdulattal húzzuk ki. Nem baj, ha a „bőrbe törik” a szájszerve, mert az már nem juttat be kórokozókat, idővel kilökődik, mint egy szálka. Azt sem árt tudni, hogy a kullancs nem rovar, hanem pókszabású, lerovarozni a szakértő szerint olyan, mintha a csigára azt mondanánk, hogy hal. E tévedésnek ugyan nincs közvetlen egészségügyi kockázata, de ha életmódját, biológiáját akarjuk megérteni, nagyon is fontos. És még két jó tanács Földvári Gábortól: a nyakon csípett kullancsot ne dobjuk a WC-be, mert hetekig túlél a víz alatt is, illetve, ha ruházatunkat szeretnénk „kullancstalanítani”, legalább 60 fokon mossuk vagy használjunk szárítógépet, ha biztosra akarunk menni. Egy 40 fokos mosást mosószer, öblítő, centrifuga ellenére is kibír. Földvári Gábor nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy a legfontosabb önmagunk gyakori átvizsgálása és a vérszívók mielőbbi eltávolítása.

    24.hu

    Média

    Pókokkal modellezték magyar ökológusok, hogyan alakítja a környezet a társas viselkedést

    Az American Naturalist folyóirat júniusi számában jelent meg az a tanulmány, amelyben Vásárhelyi Zsóka és Scheuring István, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének munkatársai, és Leticia Avilés, a University of British Columbia kutatója beszámoltak a kiterjedt társas viselkedést mutató szociális, illetve a kevésbé együttműködő szubszociális pókfajok elterjedését vizsgáló munkájukról.
    Vásárhelyi, Scheuring és Avilés az Andok keleti lejtőinek élőhelyeit számítógépen modellezték, beépítve a változó gradienseket, így a prédaállatok maximális méretének változását és a zavarás mértékét is. A modellezett ökoszisztémákba több különböző méretű, virtuális szociális és szubszociális pókkolóniát „telepítettek”, és megfigyelték, hogy melyik faj milyen környezetben maradt életben, illetve hol bizonyult sikeresebbnek.

    A modell jól szemlélteti, hogy a prédaméret és a zavarás együttesen valóban képes kialakítani a természetben előforduló elterjedési mintázatokat. A kutatók kimutatták, hogy a zavarás nemcsak a kis kolóniák elpusztításáért felel, hanem potenciálisan stabilizáló hatása is lehet, méghozzá a legnagyobb kolóniákban. Az eredmények arra utalnak, hogy egy adott élőhely ökológiai sajátosságai jelentős hatással lehetnek az ott élő fajok társas viselkedésére.

    qubit.hu

    További megjelenések a témában:

    origo.hu - Kiderült, mi befolyásolja a pókok viselkedését

    kisalfold.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói

    hvg.hu - A pókok elterjedését modellezték a kutatók, érdekes eredményre jutottak

    webradio.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói

    magyarmezogazdasag.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói

    tudomanyplaza.hu - Élőhelyi sajátosságok hatása a fajok elterjedésére

    innoportal.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói

    Nyomtatott sajtó:
    budaorsiinfo.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói - 2022-06-23
    Magyar Hírlap - A pókok... - 2022-06-23
    ma.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói - 2022-06-23
    veol.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói - 2022-06-22
    szoljon.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói - 2022-06-22
    kemma.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói - 2022-06-22
    feol.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói - 2022-06-22
    bama.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói - 2022-06-22
    weborvos.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták - 2022-06-22
    mti.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói - 2022-06-22
    orientpress.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói - 2022-06-25
    player.hu - Szociális és szubszociális pókok viselkedését vizsgálták magyar kutatók - 2022-06-26
    minuszos.hu - Még a különböző fajú pókok is tudnak együtt élni - 2022.06.25.

    Média

    Halálos csapda: kiirtjuk az élővilágot, hogy legyen mit ennünk

    Riasztó mértékben pusztulnak a beporzó rovarok és a velük táplálkozó madarak is Európában, nagy részben a növényvédő szerek használata miatt. Évente 350 ezer tonna vegyszer kerül a földekre az EU-ban, ezt az unió a felére akarja csökkenteni. Az agrárvegyipari piacot uraló négy nagy cég azonban mindent megtesz, hogy ez ne így történjen. Ebben több ország kormányában, köztük Magyarországéban is politikai szövetségesekre találtak.
    …„Ezek a földek ökológiai sivatagok lettek a peszticidek miatt” – mondta Báldi András, az Ökológiai Kutatóközpont kutatócsoport-vezetője a traktor terepére utalva. A kutató két éve itt, a Kiskunságban kezdett kísérletbe a munkatársaival. Többhektárnyi korábbi szántón vadvirágos réteket hoztak létre, hogy megvizsgálják, mennyire éled újra a természet, illetve hogy a közeli földekre mekkora hatással van a beporzók, valamint az élővilág visszatérése. Az állatpusztulás mértéke ugyanis sokkoló Európában: a rovarok és a velük táplálkozó madarak száma is drámaian csökken. Akkor mi a megoldás?
    ..Batáry Péter ökológus németországi kutatásai során arra derített fényt, hogy fontos a kisparcellás rendszer az élővilág fenntartásában, mert ahol kis táblák vannak, ott közöttük van valami mezsgye. „Nemcsak a biogazdálkodó, hanem a konvencionális is használhat ilyen módszereket” – mondta a kutató, rámutatva, hogy nem fekete-fehér a biodiverzitás rombolása tekintetében, hogy valami konvencionális-e, vagy bio.
    ..A világszerte hagyományos ökológiai tudást kutató Molnár Zsolt sok példát hozott arra, hogy a modernizáció előtti technikákat használó közösségek Gyimestől Mongóliáig egy dologban nagyon hasonlítanak: nagyon figyelnek a tájra, és annak lehetőségei szerint gazdálkodnak benne. „Most megint abba az irányba fejlődik a mezőgazdaság, hogy ismét figyelemintenzív legyen, csak most már nem a helyi ember felügyeli, hanem technológiával próbáljuk. Nem jó az a kérdés, hogy hagyományos módon termeljünk élelmiszert vagy a mai destruktív ipari módon, hanem ebből tovább kéne lépni” – mondta a kutató.

    telex.hu

    További megjelenések a témában:

    hirklikk.hu - Halálos csapda: kiirtjuk az élővilágot

    Hírek

    Az európai édesvízi biodiverzitás védelmi prioritásai

    Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársainak vezetésével a napokban átfogó természetvédelmi elemzés jelent meg, amely európai léptékben vizsgálta az édesvízi biológiai sokféleséget a területi védelem tükrében. Az elemzés vízgyűjtők értékességét vetette össze az ott élő fajok természetvédelmi helyzete alapján. Eredményeik szerint a legfontosabb területek többsége a mediterrán félszigeteken található, de a magyarországi vízgyűjtők is kiemelt értéket képviselnek. A kutatás a PLOS ONE folyóiratban jelent meg.

    Az édesvizek a Föld felszínének csupán 1%-át borítják, de az ismert fajok 10%-ának adnak otthont. Az édesvízi ökoszisztémák továbbá számos ökológiai szolgáltatást nyújtanak, mint az élelmiszertermelés, szénraktározás, vagy a víztisztítás. A szárazföldi, tengeri és édesvízi ökoszisztémák közül utóbbi esetében fogynak leginkább az egyes fajok populációi. Ennek elsősorban az élőhelyek megszűnése az oka, leginkább a lecsapolások, mederszabályozások, vízerőművek létesítése, szennyezések és a klímaváltozás miatt. Az édesvizek helyzetét tovább nehezíti, hogy védett területek kijelölésekor ritkábban veszik őket figyelembe, sokszor például az egyes vízfolyásoknak a területek lehatárolásában van pusztán szerepe.

    Az édesvízi biodiverzitás jobb védelmének elősegítése érdekében egy, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport elemzést készített, amelyben rangsorolták az európai kontinensen található vízgyűjtőket természetvédelmi értékességük alapján, majd ezen értékességet összevetették a területi védelemmel is. Ehhez egy globális édesvízi adatbázist használtak, amely 18816 vízgyűjtőre osztja fel a kontinenst. Az egyes fajok elterjedését ezen vízgyűjtőkben összegezték a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai alapján. Az elemzésben 512 hal, 656 puhatestű, 124 szitakötő, 339 vízinövény, azaz összesen 1631 faj adatai vettek részt. Az egyes fajokat más-más súlyokkal vették számításba szintén az IUCN által meghatározott veszélyeztetettség, valamint terjedőképességük alapján. Minél veszélyeztetettebb egy faj, illetve minél kevésbé képes terjedni, annál nagyobb súllyal szerepelt.

    A kutatók az elemzéshez a szisztematikus természetvédelmi tervezés eszköztárát használták. Ezen módszerek célja, hogy a védett területek kijelölése tudományosan megalapozott szempontok alapján történjen. A természetvédelem hajnalától az elmúlt évtizedekig a védett területeket inkább társadalmi és esztétikai szempontok alapján jelölték ki félreeső, kevésbé hasznosítható, de sokszor tájképileg igen látványos helyeken. Ilyen látványos hely például a Föld első nemzeti parkja, az amerikai Yellowstone, vagy a nehezen művelhető, de mind kulturálisan, mind biológiailag nagy értéket képviselő Hortobágy. Az utóbbi időben a fókusz eltolódott az inkább tudományos megközelítésű, a biodiverzitás, valamint a veszélyeztetett fajok és élőhelyek minél nagyobb mértékű területi lefedettségének irányába. Ennek egyik fontos lépése a térbeli természetvédelmi prioritizálás, amely folyamat végén egyes tervezési egységeknek (közigazgatási egységek, vízgyűjtők, rácsháló cellái stb.) különböző prioritásértékeket számolunk. A prioritásértékek számítása általában valamilyen erre a célra kifejlesztett szoftver segítségével történik. Ilyen például a Marxan, amelyet ausztrál kutatók készítettek a Nagy-korallzátony Nemzeti Park bővítésének megalapozásához. Konkrét védett területek kijelölése mellett az ilyen szoftverek a meglévő védett terület hálózat megalapozottságának vizsgálatára is alkalmasak.

    Az itt ismertetett vizsgálatban a kutatók szintén a Marxan eszközt használták, melynek segítségével az egyes fajokat különbözőképp súlyozva a szoftver kiszámolta a vízgyűjtők természetvédelmi értékességét.

    1.ábra Az európai vízgyűjtők természetvédelmi értékesség szerint. (A) konnektivitás nélkül, (B) konnektivitással. A narancssárgák a legértékesebbek, a szürkék a legkevésbé értékesek.

    Ezen vízgyűjtők többsége az Ibériai, Itáliai és a Balkán félszigeteken, valamint a nagyobb folyók, mint a Duna mentén találhatóak, észak felé haladva egyre kisebb arányban. Az is kiderült, hogy a teljes országokra kiszámolt átlagos értékességet nézve Magyarország a harmadik helyen szerepel Európában.

    2. ábra: Az európai országok átlagos természetvédelmi értékessége az édesvízi biodiverzitás szempontjából.

    A kutatók a természetvédelmi értékességet a folyószakaszok összekapcsoltságának függvényében is megvizsgálták. Ez azért fontos, mert az egyes vízgyűjtőket ért hatások a folyók áramlása miatt más vízgyűjtőket is érinthetnek, így a természetvédelemben az utóbbi időben előtérbe került a folyószakaszok kapcsoltságának (konnektivitásának) biztosítása. Az elemzésből az derült ki, hogy bár a konnektivitás beépítése fontos, bizonyos tavi fajok védelmének lehetősége lecsökken, ha a kijelölhető prioritásterületek korlátozottak. A kutatók kiszámolták azt is, hogy a természetvédelmi értékesség mennyire van átfedésben a védett területek jelenlegi hálózatával. Európa nagy részén a helyzet jónak mondható, bár elég nagy a szakadás keleti/déli és nyugati/északi országok között.

    3. ábra. Az európai vízgyűjtők természetvédelmi értékessége és a védett területek közötti kapcsolat. (A) konnektivitás nélkül, (B) konnektivitással.

    Az Európai Unióban a meglévő Natura 2000 hálózatnak köszönhetően nemcsak a magas érték párosul magas védelemmel – mint Magyarországon –, de sokszor az alacsony érték is. Európai léptékben a védett terület hálózat bővítése az édesvízi biodiverzitás szempontjából kiemelt Balkán-félszigeten lenne a legfontosabb, de Ukrajna és Oroszország is bővelkedik magas értékű, de alacsony védettségű területekben.

    Fotó: Egy védelemre érdemes magas természetvédelmi értékességgel rendelkező balkáni folyó a Shales Albániában. Szabolcs Márton felvétele.

    A publikáció: Szabolcs M, Kapusi F, Carrizo S, Markovic D, Freyhof J, Cid N, et al. (2022) Spatial priorities for freshwater biodiversity conservation in light of catchment protection and connectivity in Europe. PLoS ONE 17(5): e0267801. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0267801

    Hírek

    Eltérő társas viselkedésű pókkolóniák vizsgálatával mutatták ki az élőhelyi sajátosságok hatását a fajok elterjedésére

    Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének munkatársai, Vásárhelyi Zsóka és Scheuring István, valamint a University of British Columbia kutatója, Leticia Avilés a kiterjedt társas viselkedést mutató úgynevezett szociális pókok, illetve a kevésbé együttműködő, de hosszú anyai gondoskodást mutató úgynevezett szubszociális pókok elterjedési mintázatát vizsgálták az Andok keleti lejtőinek számítógépes modellezésével. Megállapították, hogy egy adott élőhely ökológiai sajátosságai alapvetően meghatározzák, hogy szociális vagy szubszociális fajok élnek-e az adott élőhelyen.. Az eredményeket bemutató tanulmány az American Naturalist folyóiratban jelent meg.

    A pókokat jellemzően magányos és agresszív állatokként ismerjük, mégis létezik egy maroknyi pókfaj a trópusokon, ahol az egymással közeli rokon egyedek egy közös hálóban élnek. A sűrű szövésű, háromdimenziós hálót csoportosan építik, a zsákmányt közösen ejtik és fogyasztják el, és az utódokat is együtt gondozzák. Ezeket a fajokat összefoglaló néven szociális pókoknak nevezzük. Vizsgálatuk hozzájárulhat többek között a társas viselkedés evolúciós és ökológiai hátterének mélyebb megértéséhez.

    Terepi szakemberek megfigyelték, hogy a tengerszint feletti magasság és az egyenlítőtől való távolság növekedésével a szociális pókfajokat kevésbé együttműködő, úgynevezett szubszociális fajok váltják fel, amelyekre bár hosszú anyai gondoskodás jellemző, kiterjedt társas viselkedést nem mutatnak. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mi alakítja ki ezt az elterjedési mintázatot.

    A szakirodalomban ezt a jelenséget két eltérő hipotézis magyarázza. A prédaméret-hipotézis szerint csak ott éri meg közös hálót fenntartani, azaz szociális életmódot folytatni, ahol elegendő mennyiségű nagy testű prédaállat fordul elő., A kolónia méretének növekedésével ugyan csökken a háló felület-térfogat aránya, azonban ezt a hatást ellensúlyozza, hogy a népesebb kolóniák nagyobb prédát is zsákmányul tudnak ejteni.

    Ezzel szemben a zavarás-hipotézis szerint ott, ahol jelentős zavaró tényezők – például szél, eső, ragadozók – vannak jelen, a magányos egyedek nem tudnak stabilan szaporodni. Ennek oka, hogy az e fajokra jellemző sűrű háromdimenziós hálót nagyon költséges fenntartani, és ha az anya például a háló rendben tartása miatt nem tudja elég ideig gondozni utódait, akkor azok még az ivarérettség előtt elpusztulnak. Mindez arra utal, hogy a szociális fajok elterjedését a préda mérete, a szubszociális fajokét pedig a zavarás mértéke befolyásolja.

    A kutatók legújabb vizsgálatukban az Andok keleti lejtőit számítógépen modellezték, beépítve a változó gradienseket –(a prédaállatok maximális méretének változását és a zavarás mértékét) Erre a modellezett élőhelyre több különböző méretű, virtuális szociális és szubszociális pókkolóniát „telepítettek”, és megfigyelték, hogy melyik faj milyen környezetben maradt életben, illetve hol bizonyult sikeresebbnek.

    A modell jól szemlélteti, hogy a prédaméret és a zavarás együttesen valóban képes kialakítani a természetben előforduló elterjedési mintázatokat. A kutatók kimutatták, hogy a zavarás nemcsak a kis kolóniák elpusztításáért felel, hanem potenciálisan stabilizáló hatása is lehet, méghozzá a legnagyobb kolóniákban. Az eredmények arra utalnak, hogy egy adott élőhely ökológiai sajátosságai jelentős hatással lehetnek az ott élő fajok társas viselkedésére.

    Kép: Egy szociális pókkolónia hálója és néhány tagja (jobbra fent). A képeken a tanulmányt inspiráló fajok egyike (Anelosimus eximius) látható. A képet L. Aviles készítette Equadorban.

    Publikáció:

    Vásárhelyi, Zs., Scheuring, I., & Aviles, L. (2022). The ecology of spider sociality – A Spatial Model. American Naturalist, 199:6 https://doi.org/10.1086/719182

    Forrás: elkh.org

    Hírek

    Molekuláris és műszeres elemzésekkel, illetve új mintavételi ponttal bővült az Ökológiai Kutatóközpont hosszú távú dunai planktonmonitoring-programja

    Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Vízi Ökológiai Intézetének kutatói rendszeresen vizsgálják a Duna élőlényközösségeit a 2021. áprilisban indult Riverine projekt keretében. Idén a monitoring program egy gödi mintavételi ponttal bővült. Az itt zajló heti szintű monitorozás célja a teljes planktonközösség – vagyis a baktériumok, a fitoplankton, a zooplankton – biológiai sokféleségének, valamint az egyes trofikus szintek közötti tápanyag-hasznosítás hatékonyságának tanulmányozása. A klasszikus mikroszkópos módszereken túl mostantól molekuláris elemzések, valamint korszerű digitális műszerek is segítik a kutatók munkáját.

    Az ökoszisztéma-léptékű változások egyik legérzékenyebb integratív indikátorai a lebegő életmódú (planktonikus) élőlényközösségek, amelyek a magasabb trofikus szintek – vagyis a ízeltlábúak, halak, kétéltűek, madarak – mennyiségét és összetételét alapjaiban befolyásolják. Az ökoszisztéma-működés a lebegő életmódú elsődleges termelők (fitoplankton) esetében pl. kiválóan nyomon követhető a tápanyag-hasznosítás hatékonyságán keresztül.

    A Duna magyarországi szakaszán a lebegő és rögzült életformájú algák hosszú távú, trendszintű változásai már kimutathatók. A változások megértéséhez és nyomon követéséhez ugyanakkor folyamatos kiegészítő vizsgálatok szükségesek. Ezek közé tartozik a hidrológiai, illetve a hidrológiai változásokat indikáló abiotikus paraméterek – például a lebegőanyag méretösszetételének –, továbbá a vízkémiai és mikrobiális folyamatok tanulmányozása.

    A Riverine közcélú monitoring program gödi mintavételi pontján a kutatók a teljes planktonközösség biológiai sokféleségére (biodiverzitás), valamint a sokféleség ökoszisztéma-működésben betöltött szerepére fókuszálnak. Az összefüggés megértéséhez a kutatók többek között a dunai plankton trofikus szintjei közötti tápanyag-hasznosítás hatékonyságát követik nyomon. A biodiverzitás monitorozása a klasszikus mikroszkópos módszerek mellett molekuláris (eDNA), valamint műszeres (áramlási citométer, Planktoscope) elemzésekkel is történik, elindítva ezzel a planktonmonitoring automatizációját. A vizsgálatokat a kémiai változók – például a nitrogén- és foszforformák, valamint a nehézfémek koncentrációjának – nyomon követése teszi teljessé.

    A kutatásban dr. Abonyi András, dr. Dobosy Péter, Fehér Dóra, dr. Felföldi Tamás, Hidas András, dr. Kiss Anita, dr. Pálffy Károly és Szekeres József vesznek részt.

    A hosszú távú monitoringprogramok jelentősége

    Hosszú távú közhasznú ökológiai monitoringprogramok a világ számos pontján működnek tervezett és összehangolt módon, erre példa az LTER – Nemzetközi Hosszú Távú Ökológiai Kutatási Hálózat és az eLTER kutatási infrastruktúra.

    E programok vállalt feladata az ember és a természet kapcsolatrendszerének megértése, valamint a fenntartható együttélés adat- és tudásalapú támogatása. Ehhez nélkülözhetetlen az emberi hatások empirikus evidencián alapuló, széles körű tudást eredményező monitorozása, amely egyben a döntéshozatalt is támogatni tudja. Az ilyen programok nemcsak kiszolgálják, de elő is mozdítják a tudományos felfedezést, vagyis az alapkutatást, melyet a legkorszerűbb, innovatív technológiák bevonásával, az átláthatósági alapelvek érvényesítésével végeznek.

    A hosszú távú magyarországi kutatástámogató ökológiai monitoringok nem térnek ki egyetlen hazai vízfolyás szisztematikus vizsgálatára sem. A Duna és a Tisza esetében a hosszú távú adatsorok vagy időben hiányosak, vagy nem kellően integratívak ahhoz, hogy azokból ökoszisztéma-működésére vonatkozó elemzéseket lehessen végezni. A Duna hazai szakasza ugyanakkor a felső folyószakaszon végbemenő emberi hatások, illetve globális folyamatok (pl. felmelegedés) kiváló ökoszisztéma-indikátora. A Tisza észak-magyarországi szakasza ugyancsak jól jellemzi az Alföld potenciális vízháztartását. A két nagy folyónk hosszú távú integrált, rendszeres monitorozása természetvédelmi, társadalmi és gazdasági érdek.

    Forrás: elkh.org

    Média

    Kerti tavak és az ökológia

    Horváth Zsófia és munkatársai a mypond.hu és az Ökológiai Kutatóközpont képviseletében adtak interjút a Tilos Rádió: A tudás (és a) hatalom című műsorában. A kerti tavak szerepe felértékelődött az elmúlt években párhuzamosan a természetes kisvizek eltűnésével. A kert tavak felmérése kétlépcsős, citizen science típusú program, az első körben a tó tulajdonosokat kérdőív kitöltésére kérték, amelyben a saját kerti tóban és környékén előforduló fajokról, a kerti tó jellemzőiről számoltak be a tulajdonosok. Az idei évben a tavakból szűrt vízmintát vettek, sok esetben maguk a tótulajdonosok, a kapott egységcsomaggal. A kétéltűek különösen érdekesek a kutatók számára, de sok esetben pl. az emlősállatok (sün, nyest) számára is fontos vízforrást jelentenek a kerti tavak. Nem válnak-e szúnyog keltetővé a kerti tavak? Ebből a szempontból pl. a kertben található egyéb tárgyak, cserepek alja, fóliák sokkal inkább tekinthetők szúnyogkeltetőnek, a tavakban a halak vagy a természetes ragadozók pl. szitakötőlárvák inkább visszaszorítják a szúnyogokat. Az aranyhalak csökkentik a természetes biodiverzitást, azzal, hogy a zooplanktonokat, kisrákokat elfogyasztják, csökkentik a természetes szűrőszervezeteket a tóban.
    A betelefonálók külföldi példákról számoltak be, pl. a kötelezően az új épületek mellé telepített tavakról, denevér mentésről. Felmerült, hogy mennyire törékeny rendszerek a kerti tavak, mennyi külső energia szükséges a fenntartásukhoz.

    Tilos Rádió - A tudás (és a) hatalom