Média

Ha látni szeretnéd az újjászületés csodáját, nézz végig egy lótuszvirágzást

A lótuszvirág képes mindennap a vízből újjászületni. Szinte megrázza magát, kibontja szépséges szirmait, akármi történik körülötte. Keleti kultúrákban a felvilágosodás és az újjászületés szimbóluma, virágzásának pedig több helyen is tanúi lehetünk a napokban.
Hol láthatunk lótuszvirágzást? Vácrátóton a Nemzeti Botanikus Kertben a Nagy tóban fedezhetjük fel a két éve telepített és ma már virágzó indiai lótuszokat. A nyári mozipiknik remek alkalom a lótusz-látogatásra is.

egy.hu

Média

Nem meglepő, de ijesztő a debreceni Vekeri-tó kiszáradása

Egy ország szörnyedt el, amikor július elején elkezdtek terjedni a fotók a Debrecen mellett kiszáradt Vekeri-tó mozaikká repedezett medréről. Pedig a tó nem először tűnt el – csak korábban a helyeken kívül senkit sem érdekelt a sorsa.
…Debrecen térsége a vízgazdálkodás szempontjából kettős kihívást jelent: van, ahol víztöbblet, máshol a vízhiány okozott gondot már ötven éve is. A hetvenes években előbbi miatt épültek ki az erdőspusztai víztározók, amelyek az eredeti, belvízvédelmi funkciójukat most is ellátják. Utóbbi miatt pedig a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer koncepciója fogalmazódott meg. Ennek lényege az volt, hogy a Keleti-főcsatornán keresztül a Tisza vizével látták volna el a Hajdúhátságot. A koncepció alapjául szolgáló adottságok továbbra is nagy lehetőségeket rejtenek, ezért a rendszer továbbépítésének gondolata a 2000-es években – korszerűsített verzióban – újra napirendre került, CIVAQUA program néven.
Lukács Balázs András, az Ökológiai Kutatóközpont főmunkatársa azt mondja, bár az erdőspusztai tavak mesterségesek, vagyis a kiszáradásuk nem ugyanazt jelenti, mint egy természetes tó felszívódása, a jelenség nagyon jó lázmérője a térség vízhelyzetének. Debrecen környéke mélyen ki van száradva, az építkezéseken, mélygarázsok ásásánál is porzik a föld, száradásnak indultak a Nagyerdő húsz-harmincméteres tölgyfái, amelyek gyökerei nagyjából ugyanolyan mélyre nyúlnak le, mint amilyen magas a koronájuk, és abban a mélységben sem találnak elegendő vizet.
A szakértő a CIVAQUA program célkitűzéseit alapvetően jónak tartja, a kérdés szerinte az, hogy mit bír el a Tisza. Az 1956-ban átadott, a tiszalöki duzzasztóműtől Bakonszegig, 98 kilométer hosszan elnyúló Keleti-főcsatorna, illetve az abból Tiszavasvárinál leágazó, 70 kilométer hosszú Nyugati-főcsatorna elsődleges feladata az öntözés biztosítása. Az olyan extrémen aszályos időszakokban, mint amilyet most is élünk, több vizet veszünk ki belőlük, vagyis a Tiszából öntözésre, miközben a folyó vízállása alacsonyabb. Ha most, július második felében rápillantunk az adatokra, azt látjuk, hogy a Tisza vízszintje két helyen, Tiszalöknél és Kiskörnél áll jól, vagyis nagyjából nullánál. Ezek azok a helyek, ahol a folyót duzzasztják. Másutt a mércék mínusz három körüli értékeket mutatnak, ezért bukkanhatott elő egy jókora homokpad Cibakházánál.

24.hu

Média

Remekül élnek a tetvek a városainkban

A kártevő rovarok azóta keserítik meg az emberek életét, hogy őseink áttértek a földművelésre, és egyre inkább a megtermelt növények biztosították a közösségek életben maradását. A védekezés dandárját még mindig az emberre és a környezetre is veszélyes vegyszerek jelentik, amelyek arányát minden tudományos érv, de még a józan ész szava alapján is csökkenteni kellene. Különösen igaz ez az emberiség több mint felének otthont adó városokra. A leginkább egészség- és környezetbarát módszer nyilvánvalóan a biológiai védekezés: ez a biológiai sokféleség által nyújtott egyik legfontosabb szolgáltatás (úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatás), éves gazdasági értékét világszerte több mint 400 milliárd dollárra becslik.
Az emberi tevékenység azonban több oldalról is aláássa ezt az értéket. Egy nemzetközi kutatócsoport a közelmúltban arra kereste a választ, globális szinten milyen hatást gyakorolnak a városok fent említett ökoszisztéma-szolgáltatásra. A projektben a magyar Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), a Müncheni Műszaki Egyetem és a francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársai fogtak össze, tanulmányuk a Science of The Total Environment című szaklapban jelent meg. Dr. Korányi Dávid ökológussal, az ÖK tudományos munkatársával, a tanulmány első szerzőjével beszélgettünk.

24.hu

Média

Az ÖK közreműködésével megvalósuló tiszta ivóvíz nemzeti kiválósági projekt vizsgálati eredményei szerint kiváló minőségű a budapesti ivóvíz

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Fővárosi Vízművek részvételével zajló Tiszta Ivóvíz Nemzeti Kiválósági Projekt keretében végzett vizsgálatok igazolták, hogy a budapesti ivóvíz minden tekintetben kiváló minőségű, teljes mértékben megfelel a jogszabályi követelményeknek, és az egészségre nézve is teljesen biztonságos. Az ÖK tudományos főmunkatársa, Dr. Engloner Attila szakmai vezetésével megvalósuló projekt célja, hogy a jó minőségű ivóvíz hosszú távon, változó körülmények között is biztosítható legyen. A mostani vizsgálat eredményeit Dr. Vargha Márta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vízhigiénés szakértője ismertette. – írja az Ökológiai Kutatóközpont honlapján.

origo.hu

További megjelenések a témában:

magyarnemzet.hu - Kiváló minőségű a budapesti ivóvíz

Média

A Kárpát-medence összes növényfajtája egy helyen? – Vácrátóton egész napos kerti sétát is tehetünk

A Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert Magyarország legfajgazdagabb élőnövény-gyűjteménye. 27 hektáron több mint 10 ezer féle növényfajt tud bemutatni, s noha alapvetően füvészkertként definiáljuk, nem hiányoznak innen az árnyas erdőtársulások és az angol tájkertekre jellemző kis tórendszerek sem.
Vácrátót büszkélkedhet az ország legnagyobb szabadtéri rendszertani gyűjteményével is, mintegy 2000-2500 fajtát láthatunk itt folyamatosan változó összetételben, hiszen a kert nemcsak a lágyszárú évelő, hanem az egynyári fajták bemutatására is vállalkozik a Kárpát- medence minden tájegységéről. Sok időt eltölthetünk ezen a kicsi, másfél-két hektárnyi területen, miután minden ágyás szélén részletes információs táblák taglalják a növények rokonsági viszonyait. A botanikus kert nem pusztán a gazdag növénygyűjtemény megtekintésére, de edukációra, kikapcsolódásra, hatalmas séták megtételére egyaránt alkalmas, bármely évszakban hívogató és tartalmas. Egész napos úticélt jelent nemcsak andalgó szerelmeseknek, de iskoláscsoportoknak, nyugdíjasoknak, a család minden tagjának (kivéve a kutyusokat, háziállat ugyanis ide sajnos nem vihető be).

kepmas.hu

További megjelenések a témában:

ng.24.hu - Tájképi szentimentális kert

Hírek

Városi legendák – Interaktív tudományos kalandok

A városiasodás hatásairól szól programunk, amely a Kerti Mozipiknik folytatásaként jött létre. Az urbanizáció jelenleg több folyamatban lévő ökológiai kutatás témája, melyeket az élménynap során interaktív, tudományos kalandok formájában ismerhetnek meg kicsik és nagyok 11:00 és 16:00 óra között, a Nemzeti Botanikus Kert ősi fái alatt.

A programok különböző témájú standoknál zajlanak:

Megismerkedhetnek a magok csodálatos mikrovilágával (lesz mag célbadobó is…)

Játszhatnak kézműves játékokat.

Képrejtvényeket oldhatnak meg.

Megismerhetik azt az élőlényt, amelyet “bőrszerkós rovarírtónak” is hívhatnánk.

A méhecskékről kiderül, hogyan változott meg az életük és a város számukra betonsivatag-e vagy utolsó menedék?

A szúnyogokról sem feledkezünk meg, mint bosszantó vérszívókról, amelyekről kiderül, hogy hány különleges fajuk él közöttünk.

S ha már vérszívókról beszélünk, akkor a nyár egyik főszereplői a kullancsok, na de milyenek is a legújabbak?

Legvégül a gyermekek őshonos virágmagvakat kapnak ajándékba, amelyeket hazavihetnek és elültethetnek.

A fenti élményeken a botanikus kert belépőjegyével lehet részt venni, amellyel persze a kert teljes területe is bejárható.

Várunk minden kis ökológust, vagy az ökológia iránt érdeklődő felnőttet egy különleges, tudományos kalandozásra!

Forrás: kert3.hu

Hírek

Kerti Mozipiknik-Világok arca: BARAKA

A város egy ökoszisztéma-rendszer. Idővel ez lett az ember ökológiai környezete, ami alkalmazkodást követel mind az élő és mind az élettelen környezettől. Hogyan hatnak az urbanizációs folyamatok ránk történelmi és építészeti szempontból? Melyek az ökológiai szabályok és melyek azok, amiket a városi élet során követünk? Miben különbözik a városi ökoszisztéma a természetes rendszerektől? Milyen lesz a jövő városa? Az urbanizáció, az építészet, a történelem és az ökológia egy fedél alatt, a Kert a köbön rendezvénysorozatban július 21-én 18.00 órakor.

TUDÓSOK A KÖBÖN 19:00 órától:
U. Nagy Gábor, építész
Matay Mónika, történész
Garamszegi László Zsolt, ökológus
Moderátor: Bánsági Éva, újságíró

Filmvetítés 20:30-tól: VILÁGOK ARCA BARAKA

Jegyárak:
Egy főre érvényes belépőjegy: 2.800 Ft/fő
Páros belépőjegy: 4.200 Ft/2 fő

Jegyek elővételben, ide kattintva válthatók.
A belépőjegyek a Nemzeti Botanikus Kert látogatására is érvényesek 18:00 órától.

Forrás: botanikuskert.hu

Média

Nem gazos, nem elhanyagolt, ez itt egy méhlegelő

„Települési környezetben sokszor az a megszokott, hogy alacsonyan tartjuk a vegetációt, szép, egyenletes gyep van, így viszont megakadályozzuk, hogy az ott lévő kétszikű növények virágozzanak. Ezzel pedig azoktól a táplálékforrásoktól fosztjuk meg a beporzókat, amelyekre szükségük lenne. Ha azonban vannak olyan területek, amelyeket kevesebbszer kaszálunk, akkor a kétszikűeknek is van ideje virágot hozni és a beporzók is találnak maguknak nektárt, virágport” – mondja Kovács-Hostyánszki Anikó, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának főmunkatársa, aki kollégáival 2021 nyara óta a budapesti méhlegelők beporzóinak felmérését végzi.
Egy ilyen méhlegelő nemcsak a táplálék, de a mikroklíma, a fészkelőhely szempontjából is előnyös lehet a rovarok, de más állatcsoportok számára is.Még akkor is lehet ilyen funkciójuk, amikor úgy tűnik, már minden elszáradt és kiégett itt is. A magas kórók üreges szára például kiváló peterakó hely az üregekben fészkelő méhfajok számára. A méhlegelő nemcsak a beporzóknak jó, de számos más állatfaj számára is, például a városi madarak sokkal több rovar- és magtáplálékot találnak ezeken a méhlegelőkön.
Anikó és munkatársai, egyetemi hallgatók bevonásával havonta felmérik, hogy mennyi beporzó van jelen a kiválasztott területeken. A felmérések idén tavasztól szeptemberig tartanak majd, az első idei eredmények őszre-télre várhatók. „Nem arra kell számítani, hogy itt a legritkább fajok jelennek majd meg, de más kutatások azt igazolják, hogy meglepően faj-és egyedgazdag élőhelyek lehetnek a települések méhlegelői. Fontos, hogy a beporzók számára rendelkezésre álló táplálékforrás időben kiegyenlített legyen, és tavasztól őszig, sokféle virág álljon rendelkezésre számukra.”

turistamagazin.hu

Média

Így őrizhetők meg az édesvízi halak és más élőlények a jövő generációknak

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport átfogó elemzést készített az európai édesvízi biológiai sokféleség védelmének legfontosabb szempontjairól, melyben a kontinens vízgyűjtőit értékességük szerint, az ott élő fajok természetvédelmi helyzete alapján rangsorolták. A kutatók azt találták, hogy a legfontosabb területek többsége a mediterrán félszigeteken helyezkedik el, de a magyarországi vízgyűjtők is kiemelt értéket képviselnek.
A kutatók elemzése a PLOS One című folyóiratban jelent meg – tájékoztatta az ELKH csütörtökön az MTI-t.
Mint az ELKH összegzésében olvasható, a Föld felszínének csupán egy százalékát borító édesvizek az ismert fajok tíz százalékának adnak otthont. Az édesvízi ökoszisztémák számos ökológiai szolgáltatást nyújtanak, ezek közé tartozik például az élelmiszer-termelés, a szénraktározás és a víztisztítás. Ugyanakkor ezen élőhelyeken a szárazföldi és a tengeri ökoszisztémákhoz képest nagyobb ütemű az egyes fajok populációinak fogyása.

magyarnemzet.hu

További megjelenések a témában:

elkh.org

origo.hu - Így őrizhetők meg az édesvízi halak és más élőlények a jövő generációknak

webradio.hu - Átfogó elemzés készült az európai édesvízi biodiverzitás védelmének legfontosabb szempontjairól

figyelo.hu - ELKH: kiemelten fontosak a magyar vízgyűjtő területek

bumm.sk - Az európai édesvízi biodiverzitás védelmének legfontosabb szempontjait vizsgálták

magyarmezogazdasag.hu - Az európai édesvizeket kutatták

alternativenergia.hu - Átfogó elemzés készült az európai édesvízi biodiverzitás védelmének legfontosabb szempontjairól

innoportal.hu - Elemzés készült az európai édesvízi biodiverzitás védelmének legfontosabb szempontjairól

tisztajovo.hu - Átfogó elemzés készült az európai édesvízi biodiverzitás védelmének legfontosabb szempontjairól

Nyomtatott sajtó:
hir.ma - Átfogó elemzés készült az európai édesvízi biodiverzitás védelmének legfontosabb szempontjairól - 2022-07-14
mti.hu - Átfogó elemzés készült az európai édesvízi biodiverzitás védelmének legfontosabb szempontjairól - 2022-07-14

Média

Műkedvelő kullancsfeljelentők buktatták le Magyarországon a krími-kongói vérzéses lázat terjeszteni képes kullancsot

Újabb hátborzongató sikert aratott a magyar citizen science, vagyis a „több szem többet lát” elve alapján működő módszer: kiderült, hogy él-e Hyalomma marginatum és Hyalomma rufipes Magyarországon. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársai azért hozták létre a kullancsfigyelo.hu weboldalt, hogy ennek a két fajnak az elterjedtségéről szerezzenek információkat.
A nemrégiben megjelent tanulmány szerint a szorgalmas kullancsfeljelentők 137 kullancsot és több száz, kullancsokról készült fényképet küldtek a kutatóknak. Ezek többsége az itthon őshonos és gyakori közönséges kullancs volt (Ixodes ricinus), de akadtak köztük kutyakullancsok (Dermacentor reticulatus) és birkakullancsok (Dermacentor marginatus), valamint a Haemaphysalis inermis faj képviselőit is több ízben feljelentették…
A vérzéses láz elterjedését vizsgáló tavalyi tanulmány és az idén megjelent kullancsmonitor-jelentés szerint is további vizsgálatok szükségesek a Hyalomma magyarországi jelenlétéről: lehetséges, hogy az állatok képesek voltak áttelelni (vagy inkább átőszölni) itthon, és az is elképzelhető, hogy a CCHF jóval elterjedtebb betegség, mint korábban hitték. A felfedezett kullancsokat továbbra is be lehet küldeni a kutatóknak, ahogyan fényképeket is lehet róluk készíteni – ha pedig valaki kora tavasszal talál Hyalommát itthon, az jó eséllyel már az őszt és a telet is itt töltötte.

qubit.hu

További megjelenések a témában:

berek.hu - Sikeres a lakossági kullancsmegfigyelés

sokszinuvidek.24.hu - Kullancsok százait „jelentették fel” Magyarországon

egeszsegkalauz.hu - Rengeteg kullancsot jelentettek a magyarok - van köztük Hyalomma is

Média

Horváth Zsófiával készült riport a Klubrádióban

A Klubrádió Ötös – Falusi Mariann-nal és Lang Györgyivel 2022. július 13-i adásának egyik vendége Horváth Zsófia ökológus, az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének osztályvezetője, tudományos főmunkatársa volt.
A beszélgetés témája a kerti kistavak szerepe és kutatása volt a My pond – Az én kistavam projekt keretében.
Az ember által létrehozott élőhelyeket korábban nem különösebben értékelték, de pl. Budapesten is, mielőbb lebetonozták volna nagyon sok vizes élőhely volt. A természetes kisvizek pl. szikes tavak, évről évre megújulnak. A kerti tavak, különösen ha nincsenek kezelve, és ez lenne az ideális cél, sok szempontból hasonlóak a természetes kisvizekhez, nagyon sok védett állatnak nyújtanak élőhelyet. A kutatók által folytatott citizen science programban nem kell kutatónak lenni ahhoz, hogy valaki részt vegyen a kutatásban. A kutatás egyik célja egy gyakorlati kézikönyv összeállítása is, hogyan lehet az élővilág számára legkedvezőbb módon fenntartani a kerti tavakat. A kutatók vizsgálják a kezelés hatását (pl. az utak sózása, műtrágyázás) a tó biodiverzitására illetve a környező táj és az urbanizáció hatását.

Klubrádió - Ötös 2022. 07.13.

Média

Új mintavételi ponttal bűvölt a dunai planktonmonitoring-program

Molekuláris és műszeres elemzésekkel és egy új, gödi mintavételi ponttal bővült az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) hosszú távú dunai planktonmonitoring programja.
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének kutatói rendszeresen vizsgálják a Duna élőlény közösségeit a 2021 áprilisában indult Riverine projekt részeként. A gödi mintavételi ponton a klasszikus mikroszkópos módszereken túl mostantól molekuláris elemzések, valamint korszerű digitális műszerek is segítik a kutatók munkáját.
Az ökoszisztéma-léptékű változások egyik legérzékenyebb integratív indikátorai a lebegő életmódú (planktonikus) élőlény közösségek, amelyek a magasabb trofikus szintek, vagyis az ízeltlábúak, halak, kétéltűek, madarak mennyiségét és összetételét alapjaiban befolyásolják. Az ökoszisztéma-működés a lebegő életmódú elsődleges termelők (fitoplankton) esetében például kiválóan nyomon követhető a tápanyag-hasznosítás hatékonyságán keresztül.
A Duna magyarországi szakaszán a lebegő és rögzült életformájú algák hosszú távú, trendszintű változásai már kimutathatók. A változások megértéséhez és nyomon követéséhez ugyanakkor folyamatos kiegészítő vizsgálatok szükségesek.
A Riverine közcélú monitoring program gödi mintavételi pontján a kutatók a teljes planktonközösség biológiai sokféleségére, valamint a sokféleség ökoszisztéma-működésben betöltött szerepére fókuszálnak. Az összefüggés megértéséhez a kutatók többek között a dunai plankton trofikus szintjei közötti tápanyag-hasznosítás hatékonyságát követik nyomon.

ng.24.hu

További megjelenések a témában:

origo.hu - Bővült az Ökológiai Kutatóközpont dunai planktonmonitoring-programja

webradio.hu - Új mintavételi ponttal bővült az Ökológiai Kutatóközpont dunai planktonmonitoring-programja

Nyomtatott sajtó:
mti.hu - Új mintavételi ponttal bővült az Ökológiai Kutatóközpont dunai planktonmonitoring-programja - 2022-07-06

Média

Több száz szúnyogot tenyésztünk a kertben már fél deci vízben is

Három új szúnyogfaj jelent meg Magyarországon, és mindegyik súlyos betegségeket terjeszthet, bár a lakosság jelzéseinek feldolgozására 2019-ben indult Szúnyogmonitor program munkatársai még nem találtak fertőzött példányt – ezt az Ökológiai Kutatóközpont entomológusa, Soltész Zoltán mondta az InfoRádiónak.
Mivel a szúnyogok által hordozott kórokozók nagy része mRNS-vírus, az lebomlik, mire megkapják postán a szakemberek, ezért az ilyen beküldött példányokat csak azonosításra használják. Ám azokra a helyekre, ahonnan sok bejelentést kapnak, kimennek a “szúnyogosok”, csapdákat helyeznek el, és élő példányokat tudnak bevinni a laboratóriumba. Eddigi tanulság, hogy nem találtak fertőzött szúnyogot Magyarországon. A szúnyogok elszaporodása ellen gyérítéssel is lehet védekezni, de “ha ismerjük a szaporodási stratégiát”, tudni lehet, hogy földdel nem érintkező vízgyűjtő felületeken sokasodnak legszívesebben:

  • kertben kint hagyott vizes vödrökben
  • temetői vázákban
  • esővízgyűjtő hordókban
  • eldugult ereszcsatornában
  • letakart tárgyban az udvaron.
  • “Fél-egy deci víz bőven elegendő ahhoz, hogy több száz csípőszúnyog egy hét alatt kifejlődjön. Csupán annyit kéne tennünk, hogy eső után szétnézünk, és megszüntetjük ezeket a víztesteket, vagy letakarjuk a vízgyűjtőt egy szúnyoghálóval. Ez a legkörnyezetkímélőbb mód a védekezésben” – mondta Soltész Zoltán. A szakértő megjegyezte még: nem valószínű, hogy ezek az inváziós fajok kiszorítják az itteni csípőszúnyog-fajokat.

    Infostart / InfoRádió

    További megjelenések a témában:

    agrotrend.hu - Több száz szúnyogot tenyésztünk a kertben már fél deci vízben is

    Nyomtatott sajtó:
    InfoRádió - Reggeli hírek 7:00 - 2022.07.07. - Három új szúnyogfaj jelent meg az utóbbi időben Magyarországon
    Zalaegerszegi 7 Nap - 2022.07.07. (20. oldal) Nyomtatott sajtó - Az ázsiai inváziós szúnyogok már az országban vannak

    Hírek

    Már a kaktusz terjed az Alföldön – Lukács Balázs biológus a sivatagosodásról

    A Kiskunságban megjelentek a kaktuszok, Debrecen környékéről a féléves átlagos csapadékmennyiség fele hiányzik, kiszáradófélben a Nagyerdő matuzsálemi tölgyei – sorolja az alföldi sivatagosodás jeleit Lukács Balázs biológus, ökológus. Az Ökológiai Kutatóközpont főmunkatársa, két évvel ezelőtti nagy hatású riportunk főszereplője szerint viszont a solymári és jászsági vízhiánynak a klímaváltozáshoz nincs köze. Mi történik a Kárpát-medence „víztesteivel”? Mit tehetünk a kiszáradások ellen? Podcast a legfontosabb ökológiai kérdésekről. Kérdez: Borbás Barna, Stumpf András.
    Lukács Balázs: Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján látható, 1901-től napjainkig tartó idősor már elég robusztus, abból már lehet következtetéseket levonni. Az ottani trendvonal folyamatosan csökkenő csapadékot mutat. A hőmérsékletet is nézni kell: ugyanilyen szépen lassan, de folyamatosan emelkedik. Magyarországon olyan 500 és 750 milliméter az éves csapadékmennyiség, tájegységtől függően. Annak idején, általános iskolás koromban ezt úgy tanultuk, hogy a csapadék nagy része május-június-júliusban hullik, plusz van még a téli csapadék, hó formájában. Na, ez kezd teljesen felborulni. Már áprilistól májusig aszályos időszakok vannak, aztán jönnek ezek a júniusi nagy viharok, amikor őrületes mennyiségű csapadék van. Minél gyorsabban folyik le a víz, annál kisebb esélye van, hogy mondjuk a patakmederből a talajvízbe elszivárogjon. Összefoglalva: ezek mind annak a jelei, hogy a klímaváltozás erősen hat az Alföldre. De számít az emberi tevékenység is. Magyarországon a Kárpát-medencében nagyon régóta zajlik vízszabályozás. A természetes vízfolyásainkat elég erőteljesen csatornásítottuk: régen, amikor sok volt a csapadék, az volt a cél, hogy minél gyorsabban vezessük le a vizeket. Most inkább az lenne a cél, hogy a ritkábban, de nagyobb mennyiségben érkező vizeket valahogy tartsuk meg.

    Forrás: Válaszonline - Podcast

    Média

    Interjú Vásárhelyi Zsókával a Szigma – magazinban

    A Szigma – a holnap világa 2022. június 28-dikai adásában interjút hallhatnak Vásárhelyi Zsókával, az ELKH ÖK munkatársával arról, hogy mitől válnak együttműködővé a Föld bizonyos területein a pókok. Vásárhelyi Zsóka az Evolúciótudományi Intézet kutatója, az együttműködés és a munkamegosztás evolúciós történetével foglalkozik. A szociális pókok leírásával, viselkedésével korábban a terepi kutatók foglalkoztak, viselkedésük modellezésére eddig még nem került sor. A valódi együttműködésben élő pókok élőhelye a trópusi síkságokon található. Több hipotézis is létezik arra, hogy milyen tényezők határozzák meg az egyes fajok elterjedését. Vásárhelyi Zsóka és munkatársai számítógépes modellekkel vizsgálták a kérdést, oly módon, hogy valódi terepi adatok adták a modellezés hátterét. A szociális pókokat azért tartják különleges modell állatnak, mert valódi társas viselkedést mutatnak és ez a társas viselkedés az egyes fajokban egymástól függetlenül jelent meg. A társas viselkedés evolúciós háttere óriási témakör, akár a többsejtűség kialakulása vagy a társadalmak működésének vizsgálatához is hozzájárulhat ez a téma.

    Szigma - a holnap világa

    Média

    Különleges növény virágzik a vácrátóti arborétumban

    Most virágzik a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben a kisvirágú vadgesztenye (Aesculus parviflora). A Hattyú-szigeten a híd közelében található. Ismert rokonaival ellentétben nem fa, hanem 3-5 m magasra növő cserje. 5-7 levélkéből álló tenyeresen összetett levelei elárulják, hogy rokonai vadgesztenyék. A 20-30 cm hosszú, enyhe illatú virágai keskeny bugákban nyílnak. Szirmai közül hosszan kinyúló vöröslő porzói bájos, különleges hatást kölcsönöznek neki. Eredeti élőhelye az USA délkeleti államaiban van, ahol magjai gyakran a víz áramlásával terjednek.

    Forrás: dunakanyarinapok.hu

    Hírek

    Az ÖK közreműködésével megvalósuló Tiszta Ivóvíz Nemzeti Kiválósági Projekt vizsgálati eredményei szerint kiváló minőségű a budapesti ivóvíz

    Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Fővárosi Vízművek részvételével zajló Tiszta Ivóvíz Nemzeti Kiválósági Projekt keretében végzett vizsgálatok igazolták, hogy a budapesti ivóvíz minden tekintetben kiváló minőségű, teljes mértékben megfelel a jogszabályi követelményeknek, és az egészségre nézve is teljesen biztonságos. Az ÖK tudományos főmunkatársa, Dr. Engloner Attila szakmai vezetésével megvalósuló projekt célja, hogy a jó minőségű ivóvíz hosszú távon, változó körülmények között is biztosítható legyen. A mostani vizsgálat eredményeit Dr. Vargha Márta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vízhigiénés szakértője ismertette.

    A program keretében a kutatók egy éven át vizsgálták a főváros ivóvízellátását is biztosító parti szűrésű ivóvízellátó rendszereket. Ennek célja a víztisztítási folyamatokban részt vevő, illetve a vízhálózatokban megtelepedő mikrobiális közösségek elemzése, továbbá az ivóvíz minőségét veszélyeztető tényezők – gyógyszermaradványok, növényvédőszer-maradványok, antibiotikumrezisztens mikroorganizmusok – feltárása volt, amelyekre a rutinszerű ivóvízvizsgálatok nem terjednek ki.

    A vizsgálat során a szakemberek kéthetente mintát vettek a Dunából mint vízbázisból, a parti szűrésű kutakból, valamint a különböző technológiai és fogyasztói pontokról, ezeken különböző szempontok alapján összesen 45-50 ezer mérést végeztek el. Bár még számos vizsgálat kiértékelése folyamatban van, a mikroszennyezők vonatkozásában igen kedvezőek az eddigi eredmények.

    A Duna nagy vízhozama okozta hígulásnak köszönhetően a mikroszennyeződések nagyon alacsony, mindössze néhány nanogrammos koncentrációban vannak jelen a nyers vizekben. Ez a mennyiség tehát meg sem közelíti az emberi egészségre kockázatot jelentő mértéket – hangsúlyozta Vargha Márta. A szakértő szerint ugyanakkor nemcsak a főváros vonatkozásában, hanem országosan is kedvező az ivóvíz minőségére vonatkozó helyzetkép.

    A szennyező anyagok vizekbe kerülése elsősorban a szennyvizek tisztítása által előzhető meg. A hagyományos szennyvízkezelő technológiák a szerves mikroszennyezőket nem távolítják el teljes mértékben, de tervben van a nemzetközi gyakorlatban már elterjedt, úgynevezett negyedleges szennyvíztisztítási technológiák magyarországi bevezetése, amelyek már alkalmasak lehetnek erre.

    Bővebb információ a projekt hivatalos honlapján található.

    Forrás: elkh.org

    Hírek

    A kutatói kiválóság védjegye – az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémián

    Nyolcvan kutató nyerte el 2021-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet. A kiemelkedő tudományos munkásságukat egy doktori műben összegző, eredményeik egy kiemelt részét pedig sikeresen megvédő kutatók kedden vehették át az MTA Székház Dísztermében a rangos cím megszerzését igazoló oklevelet. Az MTA új doktorai között 26 nő található, arányuk 33 százalék. „Aki ma átveszi az MTA doktora cím megszerzését tanúsító oklevelét, szakterülete tudományos közössége előtt bizonyította, hogy az általa művelt tudományág kiválósága. Olyan szakember, akinek teljesítményét a tudomány belső, rendkívül szigorú szabályai alapján bírálták el” – mondta köszöntőjében Freund Tamás, az MTA elnöke.

    Az Ökológiai Kutatóközpontból Garay József (Evolúciótudományi Intézet) és Kriska György (Vízi Ökológiai Intézet) kapta meg a címet.

    Garay József László akadémiai doktori értekezésében megmutatta, hogy a szaporodási siker változatossága egy evolúciósan stabilis állapot közelében szigorúan csökken. Ha territoriális csoportokban a kooperatív, illetve az altruista védekezés hatékony, akkor evolúciósan sikeres. Igazolta, hogy az irigység elterjedése csak többszintű szelekció esetén lehetséges. Bevezette az időkényszerrel terhelt mátrixjátékok modellcsaládját, ahol az időkényszerek lehetővé tehetik a kooperáció stabilitását az ún. fogolydilemmában. A populációgenetika területén bizonyította, hogy bizonyos általános feltételek teljesülésekor – azonos nyereség esetén – az evolúció azonos eredményre vezet ivaros és ivartalan populációkban. Az evolúciós ökológiai játékelmélet területén a következő eredményeket érte el: a populációdinamikára alapozva bevezette a többfajos evolúciós stabilitás fogalmát. Igazolta, hogy a ragadozók viselkedése alapvetően befolyásolja a zsákmány csoportba tömörülését. Megmutatta, hogy két versengő faj eltérő állapotba evolválódik, ha az egyedek helytülők, illetve ha szabadon mozognak két élőhely között. Egy dinamikus játékelméleti megoldásfogalom bevezetésével rámutatott, hogy ha a zsákmány és a ragadozó is képes egy időben reagálni ellenfele viselkedésére, akkor állandó denzitások esetén is kialakulhatnak viselkedési ciklusok.

    Kriska György akadémiai doktori értekezésének központi témája a vízirovarok polarizációérzékelése és a poláros ökológiai csapdák kérdésköre. A szerző kutatási eredményei igazolták, hogy a repülő polarotaktikus vízirovarok távérzékelésük során felhasználják az optikai környezetük fénypolarizációs mintázatából eredő információkat, amelyek meghatározó jelentőségűek lehetnek a szaporodási, megtelepedési és táplálkozási viselkedésükben. Kutatásai egyrészt új adatokat eredményeztek a kérészek, szitakötők, árvaszúnyogok és böglyök polarizációérzékelésével és ennek biológiai szerepével kapcsolatban, másrészt kimutatták különböző mesterséges poláros fényforrások és polarizációs mintázatok vízirovarokra kifejtett hatásait. A polarotaktikus vízirovarok peterakásra a vízfelszínnel szemben gyakorta előnyben részesíthetnek olyan mesterséges felületeket, amelyek erősen és vízszintesen poláros fényt vernek vissza. A jelenség okainak feltárása vezetett el az ökológiai fényszennyezés egy új válfajának, a poláros fényszennyezésnek a felismeréséhez és meghatározásához. A kutatási eredmények gyakorlati felhasználásaként kollégáival kifejlesztette a poláros fényszennyezés és az összetett foto- és polarotaktikus ökológiai csapda hatását csökkentő/megszüntető eljárásokat, eszközöket, valamint a közegészségügyi és gazdasági szempontból kártékony böglyöket fénypolarizációs módszerrel befogó csapdákat.

    Forrás: mta.hu

    Média

    Vöröshús-allergiát is okozhat a kullancs csípés

    Akár vöröshús-allergiát is okozhat a Magyarországon is élő közönséges kullancs csípése – erről is beszélt az Európa Rádiónak adott interjújában Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont kullancskutatója.
    A szakember hangsúlyozza: szerinte tisztában kell lenni a veszélyekkel, de nem az a megoldás, ha bezárkózunk, és inkább nem kirándulunk, mert félünk a kullancsok csípésétől. Azt javasolja: kiránduljunk, sétáljunk, de még egy játszótéri, park béli városi séta után is nézzük át a bőrünket erős fénynél, és ha találunk kullancsot, azt habozás nélkül távolítsuk el, az se baj, ha a szájszerve beleszakad a bőrünkbe. Ha egy napon belül eltávolítjuk a kullancsot, jó eséllyel nem okozhat komoly problémát.

    Európa Rádió

    Média

    Szarvasbogarak kíméletlen harcát videózták le Vácrátóton

    A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert Facebook-oldalára került fel egy videó a napokban arról, hogyan néz ki a kötöttfogású birkózás szarvasbogár módra.
    A poszt szerint az intézményben múlt héten kezdődött el a szarvasbogarak násza. Nem is gondolnánk, milyen hatalmas küzdelem folyik ilyenkor a nőstény kegyeiért, gyakran a hímek komoly sérülését vagy akár halálát okozva.
    A felvételen, amit eddig több mint 100 ezren láttak a közösségi platformon, két hím csatáját mutatják be másfél percben.

    sokszinuvidek.24.hu

    További megjelenések a témában:

    berek.hu