Hírek

Abonyi András a Vizi Ökológiai Intézet tudományos főmunkatársa Lendület pályázatot nyert

Az MTA nagy presztízsű, Lendület Programjának idei pályázati felhívására több mint 100 pályázat érkezett. A szakértői értékelések, a Lendület Zsűri és a Lendület Bizottság javaslata alapján az Akadémia elnöke döntött a támogatandó kutatócsoportok kiválósági rangsoráról és a támogatási összegekről. Az eredményeket az MTA 2023. június 7-én tette közzé. A nyertesek között, egyetlen ökológuskent szerepel Abonyi András, aki a „Folyóvízi plankton ökoszisztéma működése: egy folyó-holtág gradiens megközelítés a közösségszerveződés-működés kapcsolatának megértéséhez” c. pályázatával nyert jelentős támogatást kutatócsoport alakítására.

A Lendület Folyóvízi Plankton-ökológiai Kutatócsoport Abonyi András vezetésével a plankton biológiai sokféleségének szerepét vizsgálja majd az emberi tevékenységekre adott válaszban, beleértve a globális felmelegedés hatásait, nagy folyókban és holtágaikban. A globális felmelegedés fajvesztéshez vezet, ami a biodiverzitás-ökoszisztéma-működés (BEF) kapcsolatnak megfelelően gyengíti az ökoszisztémák működési hatékonyságát és stabilitását. A plankton biológiai sokfélesége kulcsfontosságú a folyóvízi ökoszisztémák stabil működéséhez, ugyanakkor a BEF összefüggés folyóvízi planktonra alulkutatott. A Duna planktonjának példáján a Lendület csoport tagjai a BEF kapcsolatot több trofikus szinten kutatják majd, valamint a lebegő algák és fogyasztóik közötti trofikus kapcsolat mentén a BEF hosszú távú trendjeit globális nagy folyó adatsorokon. A csoport további vállalása, hogy hazai holtmedrek példáján kutatják az emberi hatások következményeit a plankton közösség-szerveződésére és működésére a vertikális környezeti heterogenitás (hőmérsékleti rétegződés), mint mechanizmuson keresztül, valamint kísérletesen a plankton biológiai sokféleségének szerepét a megváltozott környezeti viszonyokra adott közösségi válaszban. A Lendület csoport várható eredményei növelik majd a folyóvízi kutatás láthatóságát a Duna középső szakaszáról, és evidenciát szolgáltatnak a biológiai sokféleség ökoszisztéma-működésben és szolgáltatások fenntartásában betöltött szerepére, így a köz javát szolgálva.

Fotó: Extrém alacsony Duna vízállás, Szentendrei-sziget, Kisoroszi, 2018. augusztus, készítette: Abonyi András

Karrier

A Vízi Ökológiai Intézet munkatársat keres laboratóriumi asszisztens munkakörbe

az ÖK Biodiverzitás és Metaközösség-ökológiai Kutatócsoportba

A feladat hazai és nemzetközi projektekhez kapcsolatos laboratóriumi munkák végzése:
eDNS izolálás, PCR, gélelektroforézis, labor eszközök karbantartása, adminisztratív feladatok ellátása.

A pozíció betöltéséig folyamatos a jelentkezés és az interjúztatás

A munkavégzés helyszínei:
Budapest, Karolina út 29.

Bérezés: bruttó 400 000 Ft

Jogviszony: kezdéstől számítva egy év határozott idejű, hosszabbítás lehetőségével.

Foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő (heti 40 óra)

A jelentkezés feltételei:
– természettudományi területen szerzett legalább BSc-szintű végzettség
– felhasználó szintű számítógépes ismeretek (MS Office)
– kommunikációképes angol nyelvtudás

Elvárt kompetenciák:
– Steril munkakörnyezet, micro- és molekuláris biológiai tapasztalat
– jó kommunikációs képesség
– precíz munkavégzés
– jó szervezőképesség

Amit nyújtunk:
– fiatal, dinamikus kutatócsoport
– nemzetközi környezet
– fejlődési lehetőség

Pályázat benyújtási határidő:
A pozíció betöltéséig folyamatos a jelentkezés és az interjúztatás.
Kérjük az önéletrajzokat a megadott emailcímre elküldeni: laskai.csilla@ecolres.hu

Hírek

7. Kvantitatív Ökológiai Szimpózium

A Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete és az Ökológiai Kutatóközpont szervezésében (szervezők: Ódor Péter és Gallé Róbert) 2022. április 26-án (kedden) tartották a 7. Kvantitatív Ökológiai Szimpóziumot (KÖSZI), Vácrátóton az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetében. A szimpóziumot Bede-Fazekas Ákos „Térinformatika R-ben” című kurzusa előzte meg 2021. április 25-én. A KÖSZI-n 33 kutató vett részt, 23 tudományos előadás hangzott el a kvantitatív ökológia változatos témaköreiből. A KÖSZI plenáris előadását Garamszegi László Zsolt tartotta ” A szemétből nem lesz, csak szemét: a statisztikai alapfeltételek megsértésének hatása és a modelldiagnosztika” címmel. A 25-i kurzuson 12 kutató vett részt részben személyesen, részben online. A KÖSZI alatt tartotta meg a MÖTE az éves közgyűlését is, 2022. április 26-án.

Csatolt dokumentum(ok):
Kurzus leírás
KÖSZI program
KÖSZI absztrakt kötet

Hírek

H2020 AQUACOSM-plus projekt első nemzetközi tavaszi iskola

Az Ökológiai Kutatóközpont szervezésében zajlott a H2020 AQUACOSM-plus projekt első nemzetközi tavaszi iskolája. Az április 25-29. között Budapesten megrendezett eseményen 55 kutató vett részt 17 országból. Ezen belül 20 fiatal számára a projekt biztosított ingyenes részvételi lehetőséget. A programban egyaránt fontos szerepet kaptak az édesvizeket és tengereket veszélyeztető legfontosabb globális problémák, a modern elméletek gyakorlati (kísérletek) alkalmazhatósága ezen problémák vizsgálatához, és a gyakorlati workshopok is. Ennek során a fiatal kutatók számára lehetőség volt elmélyedni egy-egy statisztikai módszerben, vagy akár tippeket kapni ahhoz, hogy építsenek mezokozmoszt.

Hírek

A természet védelme nem gátja, sokkal inkább alapfeltétele a gazdasági fejlődésnek

Öt év intenzív munkájának eredményéről számoltak be az Ökológiai Kutatóközpont kutatói az Agrárminisztériumban. „A Közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok” című KEHOP projekt zárókonferenciáját 2022. április 12-én tartották.

Az ÖK, mint egyik konzorciumi partner tevékenységéről Török Katalin tartott rövid ismertetőt a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón. A beszámoló kiemelte a hazai ökoszisztéma-szolgáltatások felmérését és térképezését szolgáló projektelemben végzett szerteágazó kutatások innovatív megoldásait és ágazati integrációs szerepét. Az ÖK kutatói meghatározó munkát végeztek a zöldinfrastruktúra felmérés és fejlesztés ökológiai alapjainak biztosításában és a fejlesztési célok és módszerek meghatározásában. Az eredmények alapot biztosítanak a területhasználat és a tervezés terén a biodiverzitás és ökoszisztéma-szolgáltatás alapú paradigmaváltáshoz. A várható folytatásban a tervezési szempontok jogszabályokba való ültetése is valószínűsíthető, így eredményeink hozzájárulhatnak a biodiverzitás stratégia mellett a zöldinfrastruktúra fejlesztés ágazatokon átívelő vállalásainak megvalósításához. A sajtótájékoztató eredményeképpen az InfoRádió 2022. 04. 12-én és 13-án interjút közölt Török Katalinnal.

Fotó: Fekete István

Kapcsolódó link(ek):

Az Agrárminisztérium sajtóhíre

Hírek

2022-ben is folytatódik a szúnyogmonitor

Az idei enyhe tél kedvez a csípőszúnyogoknak. A hideg évszak átvészelése mindig okoz némi veszteséget, a hidegebb tél esetén kevesebb áttelelő egyed éli meg a tavaszt. Csípőszúnyogoknak többféle stratégiája van arra, hogy milyen állapotban vészelik át ezt a rizikós időszakot. Vannak, amelyek imágóként (kifejlett), lárvaként vagy tojás alakban. Azokkal a fajokkal találkozhatunk legkorábban az évben, amelyek imágóként telelnek. Néhány bátrabb egyed egy-egy napsütéses napon kirepülhet a védelmet nyújtó rejtekhelyéről (pincéből, barlangból, fészerből, kisemlős járatokból stb.). Ahogy egyre melegszik az idő, úgy annál több ilyen áttelelt imágóval találkozhatunk. A csípőszúnyog szezon csak akkor kezdődik el igazán, ha a felmelegedéshez csapadék is társul. Az eső vagy a kiáradó folyóvizek elárasztják azokat a területeket, ahol a telelő tojások vannak. Idén március végéig gyakorlatilag nem volt számottevő csapadék. A csípőszúnyog lárvák fejlődéséhez két dolog kell: legyen megfelelő vizes élőhely, és magasabb hőmérséklet. Az április-májusi esőzések ha meleg is társul hozzájuk robbanásszerűen beindítják a csípőszúnyogok fejlődését.

Az inváziós állatok is tojás alakban telelnek át. A nőstények olyan helyeket keresnek, ami némiképp hasonló egy faodúhoz és ahol nem érintkezik a víz a talajjal (esővízgyűjtő hordó, eldugult ereszcsatorna, eldobott szemét stb.). Ha kiszáradnak ezek a tojásrakó helyek, a tojásoknak ez nem okoz problémát, és védettebb helyen akár a telet is túlélhetik. A tavaszi esőzések során ezek az üregek megtelnek esővízzel, és ha elég meleg van a lárvák kikelnek és fejlődésnek indulnak.

Felhívásunkban (www.szunyogmonitor.hu) idén is arra kérjük a lakosságot, hogy amennyiben inváziós csípőszúnyoggal találkoznak a fogás helyének és idejének megjelölése mellett küldjék el nekünk a példányt vácrátóti címünkre (Dr. Soltész Zoltán, Ökológiai és Botanikai Intézet,Ökológiai Kutatóközpont 2163 Vácrátót, Alkotmány u 2-4.), vagy küldjenek egy fényképet az állatról a szunyog@ecolres.hu címre, vagy használhatják erre a MosquitoAlert magyar nyelvű mobiltelefonos applikációt is. Az elektronikus és a fizikai levelekre nagyon rövid időn (néhány napon) belül, az applikációban küldött adatokra – bonyolultabb validáció miatt – egy kicsit később, de minden esetben visszajelzést adunk, hogy melyik fajt sikerült megfigyelni. Továbbá, ha véletlenül nem inváziós csípőszúnyogot sikerült fogni, akkor részletesen kitérünk arra, hogy miben különbözik a beküldött példány a inváziósoktól.

2021-ben 1160 adatot kaptunk melyből 407 ázsiai tigrisszúnyognak, 86 Ázsiai bozótszúnyognak, és 54 koreai szúnyognak bizonyult. Az ázsiai tigrisszúnyogot legtöbbször Budapestről és környékéről jelentették és szórványosan a Dunántúlról.

Az ázsiai tigrisszúnyog beküldési helyei 2021-ben (www.szunyogmonitor.hu)

A legtöbb ázsiai bozótszúnyogot Budapestről és környékéről jelezték, de elszórtan találtak Nyugat-Magyarországon és az északi országrészben is.

Az ázsiai bozótszúnyog beküldési helyei 2021-ben (www.szunyogmonitor.hu)

A legtöbb koreai szúnyogot Budapestről és a várostól észak-keleti irányba lévő településekről kaptuk, valamint elszórtan a nyugati országrészből jelentették

A koreai szúnyog beküldési helyei 2021-ben (www.szunyogmonitor.hu)

Miért vizsgáljuk az inváziós csípőszúnyogokat?

Fontos a három fajjal foglalkozni, mert opportunisták vagyis aktívan csípik az embert, házi- és vadállatokat, kétéltűeket, hüllőket és madarakat, így terjeszthetnek állatról emberre kórokozókat. Számos olyan kórokozót terjeszthetnek, amit a hazai csípőszúnyog fajaink nem. Azonban fontos azt tudni, hogy egy veszélyes inváziós csípőszúnyog által terjesztett kórokozó magyarországi megtelepedésének feltétele, hogy a vektorokból (azaz az inváziós fajokból) nagy egyedszámú stabil populációi legyenek Magyarországon. Ennek a vizsgálatnak egyik fő célja, az inváziós fajok elterjedését nyomon kövessük.

Kapcsolódó link(ek):

Szúnyogmonitor

penzcentrum.hu - Távolról jött, rettegett élősködők lepik el Magyarországot: szúnyogok és poloskák a toplista élén - 2023-02-12

Hírek

Az EASAC új jelentése az európai regeneratív mezőgazdaságról

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), a Magyar Tudományos Akadémia és az Academia Europaea Budapest Knowledge Hub közös szervezésében nyilvános szimpózium keretében mutatják be az EASAC legújabb, „Regenerative Agriculture in Europe” című jelentését április 6-án az MTA Székházban.

A regeneratív mezőgazdaság koncepciója a fenntartható, rugalmas, egészséges, méltányos és éghajlatbarát élelmiszerrendszerek létrehozására irányul. Olyan gazdálkodási elvek és gyakorlatok rendszereként határozható meg, amely a mezőgazdasági termelékenység fenntartása mellett törekszik a biológiai sokféleség növelésére, a talaj gazdagítására, a vízgyűjtők helyreállítására és az ökoszisztéma-szolgáltatások javítására, a szénmegkötési potenciál növelését is beleértve.

Erről a szerteágazó kérdéskörről készítette el az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC) a jelentését, amelyet 2022. április 5-én hoznak nyilvánosságra, majd április 6-án, szerdán Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Székházában, április 7-én, csütörtökön pedig Stockholmban, a Svéd Királyi Mezőgazdaságtudományi Akadémián mutatnak be nyilvános rendezvény keretében.

A jelentést egy külön e célra létrehozott szakértői munkacsoport készítette, az EASAC Környezetvédelmi Irányító Panelja (Environment Steering Panel) keretében. A 26 fős munkacsoport, amelynek tagjait az EASAC tagakadémiái jelölték, egy éven keresztül dolgozott a témán. Az EASAC szakértői munkacsoportjaiba az MTA mint EASAC-tagakadémia rendszeresen jelöl magyar szakértőket, így a regeneratív mezőgazdasággal foglalkozó munkacsoportba is bekerült magyar kutató, Valkó Orsolya (Ökológiai Kutatóközpont) személyében. Valkó Orsolya a munkacsoport társelnökeként vett részt a munkában, a másik társelnök Lars Walloe, az EASAC Környezetvédelmi Irányító Paneljének elnöke volt.

A Stépán Gábor Széchenyi-díjas magyar akadémikus elnökletével zajló nyilvános ülésen az MTA nevében Balázs Ervin, az Agrártudományi Osztály elnöke mond köszöntőt, majd akadémikusok és kutatók –Lars Walloe, Valkó Orsolya, Thomas Elmquist, Anders Wijkman, Ürge-Vorsatz Diána – tartanak előadásokat, amelyek nemcsak a jelentés szűken vett bemutatását, hanem a szakpolitikai vonatkozások, illetve a klímapolitikával való összefüggések megvilágítását is célozzák. Az akadémiai rendezvényt az MTA Youtube-csatornáján élőben is követhetik az érdeklődők.

Forrás: MTA

Média

Itt a kullancsszezon és két új faj, amelyek a krími-kongói vérzéses lázat terjesztik

A Kullancsfigyelő ismertetője szerint Hyalomma fajok a gyakori magyarországi kullancsok lesből támadó stratégiájával ellentétben aktívan vadásznak, akár több méteren át képesek követni a kiszemelt gazdát.

novekedes.hu

További megjelenések a témában:

weborvos.hu - Itt a kullancsszezon és két új, veszélyes faj is - 2022-04-05

femina.hu - Nem mindegy, milyen kullancsot találsz: ha így néz ki, jelentsd, mert nagyon veszélyes! - Terasz - 2022-04-04

Nyomtatott sajtó:
Népszava – Nyomtatott sajtó - Még nincs miért aggódni - 2022-04-05
Délmagyarország - 2022.04.05. (2. oldal) Jelezze, aki látja a veszélyes kullancsot

Média

Középpontban az egészség, számos érdekes programmal

A testi-lelki egészségkultúra életre szóló megalapozása a gyermekeknél: ennek a célnak a megvalósulását szolgálta óvodánkban a Falkaland kutyás játszóház terápiás négylábújának és felvezetőjének állatasszisztált mozgás foglalkozása, illetve az Ökológiai Kutatóközpont Tisza-kutató Osztályának mikroszkópos vizsgálódással egybekötött bemutatója éltető elemünkről, a vízről, s annak élővilágáról.

Haon.hu

Média

Aszályok ökológiai következményei

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a szárazságok következményeit vizsgáló terepkísérletek eredményeit vetették össze a tényleges aszályok megfigyelésekor szerzett adatokkal egy globális szintézis keretében a Nature Ecology & Evolution szaklapban megjelent legújabb tanulmányukban.

innoteka.hu

Média

Összefog Európa, indul a beporzók felmérése

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont is részt vesz az európai beporzók hatékonyabb és rendszerezettebb feltérképezése céljából induló SPRING monitoringprogramban, ami tizenkilenc kutatóintézet együttműködésében megvalósuló hiánypótló projekt, írta meg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat weboldala.

sokszinuvidek.24.hu

További megjelenések a témában:

berek.hu - 2022.04.05. Európai összefogás: felmérik a beporzókat – Berek

Média

Fókuszban a botanikus kertek

Háromévenként rendezik meg az EuroGard kongresszusát. A rangos esemény részleteiről a beporzók napjaként számon tartott március 10-én tájékoztatták a sajtót az az ELTE Füvészkertben. Zsigmond Vince, a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének (Mabosz) elnöke elmondta, hogy a rendezvény a legnagyobb botanikus kerti világszervezet (Botanic Gardens Con­servation International, BGCI), valamint az Európai Botanikus Kertek Egyesülete (European Botanic Gardens Consortium) együttműködésében valósul meg.

magyarmezogazdasag.hu

Média

Az intenzív kecske és az ökológiai káposzta

Az Akadémián mutatták be az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének új, a regeneratív mezőgazdaságról szóló jelentését

„A mezőgazdasági termelés sokszínűbbé tétele bizonyítottan nagyon jót tehet a biodiverzitásnak és az ökoszisztéma-szolgáltatásoknak, sőt a termelés hatékonysága is növelhető általa – mondta Valkó Orsolya. Az EASAC jelentését összefoglaló sajtóközlemény magyarul itt olvasható.

MTA

Hírek

Az ihlet és az intuíció a zene és az evolúció tükrében

2022. április 30. – Tudós beszélgetés, kerti piknik és jazz koncert tulipán virágzáskor.
Van-e kulturális evolúció, azaz hasonló folyamatok működnek-e a divatok, szokások változása mögött, mint amelyek az élővilágot vezérlik?
Alkothat-e ihletettet egy gép, vagy ez kizárólag az ember sajátja?
Milyen fizikai, biológiai és kulturális hatások határozzák meg a „zenei szép” fogalmát?

Társaság a köbön

Szilágyi András evolúcióbiológus, Bősze Ádám zenetörténész és Stumpf András újságíró beszélgetésében a fenti kérdéseket járják körbe: néhányra tudják a választ, néhány esetben sejtik, és van ahol a kérdés feltevésének az izgalmát tudják nyújtani.

Koncert Binder Trió
Binder Károly zongoraművész, zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezető tanára
Hidász Tamás mesterdiplomás dobművész, nemzetközi jazz versenyek díjazottja
Fonay Tibor jazz bőgőművész – Junior Príma díjas zenész, több ismert magyar zenekar állandó tagja

Forrás: Kert a köbön

Média

Különleges élet a pocsolyában

A mikroszkopikus méretű fajok esetében a konkrét elterjedési terület kijelölése komoly kihívást jelent a szakembereknek, a ritkább fajok esetében ez még nehezebb feladat. Az ÖK kutatói a vizsgálataik során több, világviszonylatban is ritkán előforduló algát azonosítottak, melyek között hazai vörös listás faj is szerepel – a kutatás eredményei a Biologia folyóiratban jelentek meg.

innoteka.hu

Hírek

Kultúra – Ökológia – Botanika: a háromdimenziós Nemzeti Botanikus Kert

Az Ökológiai Kutatóközpont tavaly életre hívott egy unikális tudomány-kommunikációs eseménysorozatot, a Kert a köbönt. Kultúra, ökológia és botanika egy kúria teraszán, a Nemzeti Botanikus Kertben.

Éltünk azzal a lehetőséggel, hogy hozzánk tartozik az ország legfajgazdagabb élőnövény-gyűjteménye, egy romantikus tájképi kert, mert úgy gondoltuk, hogy ez a természetes és inspiratív tér a legjobb helyszín lenne arra, hogy az ökológiai tudásunkat átadhassuk a nem szakértő nagyközönségnek, tücsökciripelés és madárcsicsergés közepette, a nagy platánok és kétszáz éves tölgyek alatt.

Fontos küldetésünk, hogy a tudományos kutatás mellett ökológiai érzékenyítést vállaljunk, hiteles szakértők megszólításával valódi tudást adjunk, közben szórakoztassunk és feltöltsük a vendégeinket élményekkel: tudósok beszélgetésével, nagyszerű koncertekkel, kertmozival, könyvbemutatóval, természetművészeti kiállítással, tudományos túrákkal és egy kis ökológus piknikkel.

A tavalyi siker után idén az ihlet, az áltudomány, a bennszülöttek ökológiai tudása, az urbanizáció, a kooperáció, a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások kerülnek a fókuszba. A beszélgetésekben nemcsak biológusok, hanem társadalomtudósok, művészek és más alkotó emberek is megszólalnak keresve a kapcsolódási pontokat egymással.

Ha megtöltöttük a fejünket tudással, akkor a gyomrunknak is kedvezhetünk, végül zenei koncertélménnyel -vagy kertmozival- a lelkünket is feltölthetjük!

Várjuk tavalyi törzsvendégeinket és a leendő köb rajongókat szeretettel:
az Ökológiai Kutatóközpont lelkes kutatói és munkatársai

Hírek

Az aszály a következő évtizedek egyik legnagyobb ökológiai veszélye

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a rangos Nature Ecology & Evolution szaklapban megjelent legújabb tanulmányukban a szárazságok következményeit vizsgáló terepkísérletek eredményeit vetették össze a tényleges aszályok megfigyelésekor szerzett adatokkal egy globális szintézis keretében. A kutatók azt találták, hogy noha már a kísérletek is súlyos következményeket jeleznek előre, a megfigyelések adatai azokat lényegesen felülmúlják.

A rohamosan zajló klímaváltozás következményei emberi léptékben mérve viszonylag lassan jelennek meg, és a hatásokat gyakran elfedhetik más folyamatok, ezért az éghajlatváltozás ökológiai hatásainak vizsgálata bonyolult. A kutatók leggyakrabban két megközelítést alkalmaznak: megfigyelik a természetes jelenségeket, és igyekeznek például az élővilág változásait összekötni az éghajlat átalakulásával, vagy terepkísérleteket végeznek, amelyek során megpróbálják a klímaváltozás valamely összetevőjét reprodukálni.

Mindkét módszernek vannak előnyei és korlátai. A kísérletekben mesterségesen fel lehet gyorsítani az éghajlatváltozás folyamatát, így a megfigyeléssel szemben nem kell 50-100 évet várni a hatások megismerésére. A kísérletek további előnye, hogy a klíma különböző elemeinek hatásait egyszerre több forgatókönyv szerint és elkülönülten lehet vizsgálni. A megfigyelések előnye, hogy a valós változásokat mutatják, ugyanakkor nem lehetünk benne biztosak, hogy a megfigyelt változást a változó klíma okozza.

Az ÖK kutatói mostani tanulmányukban az aszály hatásait szimuláló terepkísérletek megbízhatóságát vizsgálták, mivel az utóbbi időben egyre elterjedtebb ez a vizsgálati módszer, és az emberi élet és az élővilág szempontjából az aszályos időszakok gyakoribbá válása jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a következő évtizedekben. Arra jutottak, hogy a kísérletek jelentősen alulbecsülik az aszályok hatásait, és kedvezőbbnek tűnő jövőképet mutathatnak. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a terepkísérletek mérete kicsi, valamint hogy a kísérletek csak a csapadék hiányát szimulálják, míg a valódi aszályok során melegebb is van, több a napsütés, és a levegő is szárazabb. A kutatók érvelése szerint a természetes aszályok hatása mutatja jobban a jövőbeni szárazságok várható következményeit.

„Az aszály mezőgazdasági és ökológiai jelentősége is rendkívül nagy. Ha nincs elég csapadék nyáron, akkor kisebb a termés, és a természetes növényzet szénmegkötő képessége is csökken. Az előrejelzések szerint Magyarország területén a csapadék összmennyisége várhatóan nem csökken, de a nyarak szárazabbak lesznek, és a csapadék egyenetlenebbül fog eloszlani az év folyamán. Vagyis ugyanannyi csapadék kevesebb, de intenzívebb esőzések formájában esik le” – mondta Kröel-Dulay György, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet Kísérletes vegetációökológiai kutatócsoportjának vezetője, a tanulmány első szerzője. Hozzátette: „Dél-Európa szárazabbá, Észak-Európa pedig nedvesebbé válik. Magyarország a két térség határán helyezkedik el, így az itteni éghajlat jövőjét illetően nagyobb a bizonytalanság.”

„Ahogyan ezt a tanulmányban is hangsúlyozzuk, szó sincs arról, hogy a terepkísérletek összességében rosszak, és nem érdemes foglalkozni velük. Én is kísérletező ember vagyok, és jól tudom, hogy ennek a módszernek rengeteg előnye is van” – emelte ki Kröel-Dulay György. „Nagyon fontos ugyanakkor, hogy párhuzamosan többféle módszerrel közelítsünk egy problémához, és ezek eredményeit együtt értékeljük, ahelyett, hogy leszűkítjük a kutatásainkat egy jobbnak tartott megközelítésre. Bár a kísérletek is ugyanazokat a trendeket mutatják, mint a megfigyelések – például hogy a már eleve szárazabb területek érzékenyebbek az aszályra –, egyértelmű, hogy a kísérletek általában alulbecsülik a várható aszály ökológiai következményeit. A változások előrejelzéséhez és hatékony kezeléséhez azonban pontos adatokra van szükségünk” – hangsúlyozta a kutató.

Kapcsolódó link(ek):

Nature.com

Forrás: ELKH

Hírek

MTA30 – A magyar tudományos kutatás kiemelkedő eredményei a rendszerváltástól napjainkig

Eddig még soha nem készült olyan összegzés a magyar tudományos élet teljesítményéről, mint az az immár elérhető, online összeállítás, amelyet több mint két és fél évnyi munkával állított össze a Magyar Tudomány folyóirat szerkesztőbizottságának vezetésével mintegy harminc kutató. Az MTA30 betekintést nyújt a hazai tudományos műhelyek tevékenységébe, egyúttal tükrözi a magyar tudományosság tartalmi sokszínűségét, megőrizve az egyes diszciplínák hagyományait, idézési szokásait és stiláris eltéréseit. Az összeállítás előzményeiről, a munkáról és annak eredményéről Falus András akadémikus, a Magyar Tudomány főszerkesztője beszélt az mta.hu-nak.

Az MTA30(link is external) digitális felületére belépőt rövid összefoglaló után az adott tudományterületet képviselő tudományos osztály „külső” vagy „rövid” tartalomjegyzéke, összefoglalója fogadja, amelyből tájékozódhat a tárgyalt témákról. Majd az itt megadott linkre kattintva jut el az adott osztály honlapján található „belső” vagy „részletes” tartalomhoz, ahol az osztály döntése alapján a további kommunikáció lehetőségeiről, például kontaktszemélyekről is információt kaphat, és kérdéseket is feltehet.

Az Ökológiai Kutatóközpont kutatói kulcsszerepet játszottak A magyar ökológia eredményei és A biológiai sokféleség kutatásában elért főbb eredmények létrehozásában.

Forrás: MTA30

Hírek

Bayes és Darwin: Miként valósítanak meg replikátor populációk bayesiánus számításokat

A statisztikus következtetés mind az állati viselkedés, mind a mesterséges intelligencia algoritmusainak egyik alapvető összetevője. Két fő feladatra fókuszál: a múltból tanult es a jelenben észlelt információ egyesítésével megpróbálja a jövőt jósolni (csapattársunk nekünk passzolja a labdát, hogyan mozogjunk hogy elkapjuk, ismerve a csapattársunkat es látva a labda ívét), valamint a rengeteg különféle múltbeli tapasztalatot megpróbálja a legjobban felhasználhatóvá tenni ezen jósláshoz.

Az ETI kutatóinak új tanulmánya arra mutat rá, hogy az evolúció alapegységeinek, a magukat másoló replikatoroknak populációja képes pontosan ezen számítások elvégzésére. Ezen analógia alapja, hogy a replikatorok versengésére mint a jövőről alkotott hipotézisek versenyére tekintünk.

A bayesi tanuláselmélet és az evolúciós elmélet egyaránt az adaptív versenydinamikát formalizálja a sokdimenziós, változó és zajos környezetben. A tanulmányban a strukturális és dinamikai analógiákat és azok korlátait tárgyaljuk, mind számítási, mind algoritmikus-mechanikai szinten. Rámutatunk az alapvető dinamikai egyenleteik közötti matematikai ekvivalenciákra, általánosítva a Bayes-féle következtetés és a replikátor dinamika közötti izomorfizmust. Megvitatjuk, hogy ezek a mechanizmusok hogyan adnak analóg válaszokat a több időskálán sztochasztikusan változó környezethez való alkalmazkodás kihívására. Megvilágítjuk a mintavételes közelítés, a részecske szűrők (particle filters) és a populációgenetika Wright-Fisher-modellje közötti algoritmikus ekvivalenciát. Ezek az ekvivalenciák azt sugallják, hogy a replikátor-populációkban a típusok gyakorisági eloszlása optimálisan kódolja a sztochasztikus környezet szabályszerűségeit a jövőbeli környezetek előrejelzésére, anélkül, hogy a többszintű szelekció és az evolválhatóság ismert mechanizmusaira hivatkoznánk. Látótérbe kerül a tanulás és az evolúció elméleteinek egységes szemlélete.

Ez az elméleti kapocs közelebb vezethet a biológiai evolúció sokszínű adaptációinak jobb megértéséhez azáltal, hogy egy új, a populáció és nem ez egyed szintjén megjelenő adaptációs célt mutat meg. Másrészt, ezen pontos matematikai analógia felhasználásával mesterséges evolúciós rendszerek az intelligencia egy alapvetőbb építőkövévé válhatnak.

Czégel Dániel, Hamza Giaffar, Josh Tenenbaum és Szathmáry Eörs
Bioessays. 2022 Feb 25: e2100255

Hírek

Honnan érkezhet a koronavírus utódja – és hogyan készüljünk fel rá?

Mit tehetünk annak elkerülésére, hogy a koronavírus után egy újabb, gyorsan terjedő jövevénnyel kössünk nem várt szorosabb ismeretséget? E kérdésekre is válaszolt Kemenesi Gábor és Földvári Gábor biológus. Tudományünnepi előadásuknak az MTA YouTube-csatornáján közzétett felvétele az mta.hu cikkében elérhető.

A járványok korát emlegetni mára már nem számít túlzó kijelentésnek. A jelenlegi koronavírus-járványt a tudomány előre jelezte, ám a vírusok sora, amelyek jegyet váltottak a következő járványra, még nem ért véget. Kemenesi Gábor előadásban szó esik a felbukkanó fertőző betegségek kutatásával kapcsolatos alapvető ismeretekről, és arról is képet kaphatunk, melyek lehetnek a jövő járványainak lehetséges okozói, és hol számíthatunk a felbukkanásukra.

A természetes élőhelyek zsugorodása és a klímaváltozás olyan ökológiai helyzeteket teremt, amelyek elősegítik számos kórokozó új helyeken és új gazdaszervezetekben való megtelepedését, így serkentve a járványok felbukkanását emberekben és háziállatokban. Mivel nem tudjuk megállítani vagy visszafordítani a jelenséget, létfontosságú, hogy mindent megtegyünk a megelőzés érdekében, felkészüljünk jelentősebb hatásaira, és védekezési stratégiát dolgozzunk ki. A jelenleg elterjedt, utólagos döntéshozói, orvosi vagy technológiai megoldások (korlátozó intézkedések, vakcina, gyógykezelés) nem elegendők, hiszen evolúciós, ökológiai és járványtani jelenségek bonyolult hálózatai állnak a háttérben. Földvári Gábor előadása ezek összefüggéseit mutatja be, és olyan preventív gyakorlati megoldásokat vesz sorra, amelyek lehetővé teszik a jelenlegihez hasonló járványok megfékezését még a kitörésük előtt.

Névjegyek:

Földvári Gábor biológus, PhD-fokozatát a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók járványtani és ökológiai vizsgálataiban elért eredményeiért kapta. Szakterülete a parazitológia, a járványtan és a kórokozó-ökológia. Kutatási érdeklődése újabban arra irányul, hogy hogyan hat az emberi tevékenység és a klímaváltozás a kórokozók új helyen és új gazdában való felbukkanására.

Kemenesi Gábor biológus, virológus kutató, emellett egyetemi adjunktusként oktató. A felbukkanó fertőző betegségek egyik hazai szakértője, doktori fokozatát denevérvirológia témakörben szerezte meg. Ezenkívül az újonnan megjelenő fertőző betegségek más vetületeit is kutatja, így a csípőszúnyogok vagy a rágcsálók által terjesztett vírusokat is. Számos földrészen folytat úttörő kutatásokat a témában.