Az MTA nagy presztízsű, Lendület Programjának idei pályázati felhívására több mint 100 pályázat érkezett. A szakértői értékelések, a Lendület Zsűri és a Lendület Bizottság javaslata alapján az Akadémia elnöke döntött a támogatandó kutatócsoportok kiválósági rangsoráról és a támogatási összegekről. Az eredményeket az MTA 2023. június 7-én tette közzé. A nyertesek között, egyetlen ökológuskent szerepel Abonyi András, aki a „Folyóvízi plankton ökoszisztéma működése: egy folyó-holtág gradiens megközelítés a közösségszerveződés-működés kapcsolatának megértéséhez” c. pályázatával nyert jelentős támogatást kutatócsoport alakítására.

A Lendület Folyóvízi Plankton-ökológiai Kutatócsoport Abonyi András vezetésével a plankton biológiai sokféleségének szerepét vizsgálja majd az emberi tevékenységekre adott válaszban, beleértve a globális felmelegedés hatásait, nagy folyókban és holtágaikban. A globális felmelegedés fajvesztéshez vezet, ami a biodiverzitás-ökoszisztéma-működés (BEF) kapcsolatnak megfelelően gyengíti az ökoszisztémák működési hatékonyságát és stabilitását. A plankton biológiai sokfélesége kulcsfontosságú a folyóvízi ökoszisztémák stabil működéséhez, ugyanakkor a BEF összefüggés folyóvízi planktonra alulkutatott. A Duna planktonjának példáján a Lendület csoport tagjai a BEF kapcsolatot több trofikus szinten kutatják majd, valamint a lebegő algák és fogyasztóik közötti trofikus kapcsolat mentén a BEF hosszú távú trendjeit globális nagy folyó adatsorokon. A csoport további vállalása, hogy hazai holtmedrek példáján kutatják az emberi hatások következményeit a plankton közösség-szerveződésére és működésére a vertikális környezeti heterogenitás (hőmérsékleti rétegződés), mint mechanizmuson keresztül, valamint kísérletesen a plankton biológiai sokféleségének szerepét a megváltozott környezeti viszonyokra adott közösségi válaszban. A Lendület csoport várható eredményei növelik majd a folyóvízi kutatás láthatóságát a Duna középső szakaszáról, és evidenciát szolgáltatnak a biológiai sokféleség ökoszisztéma-működésben és szolgáltatások fenntartásában betöltött szerepére, így a köz javát szolgálva.

Fotó: Extrém alacsony Duna vízállás, Szentendrei-sziget, Kisoroszi, 2018. augusztus, készítette: Abonyi András

A Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete és az Ökológiai Kutatóközpont szervezésében (szervezők: Ódor Péter és Gallé Róbert) 2022. április 26-án (kedden) tartották a 7. Kvantitatív Ökológiai Szimpóziumot (KÖSZI), Vácrátóton az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetében. A szimpóziumot Bede-Fazekas Ákos „Térinformatika R-ben” című kurzusa előzte meg 2021. április 25-én. A KÖSZI-n 33 kutató vett részt, 23 tudományos előadás hangzott el a kvantitatív ökológia változatos témaköreiből. A KÖSZI plenáris előadását Garamszegi László Zsolt tartotta ” A szemétből nem lesz, csak szemét: a statisztikai alapfeltételek megsértésének hatása és a modelldiagnosztika” címmel. A 25-i kurzuson 12 kutató vett részt részben személyesen, részben online. A KÖSZI alatt tartotta meg a MÖTE az éves közgyűlését is, 2022. április 26-án.

Az Ökológiai Kutatóközpont szervezésében zajlott a H2020 AQUACOSM-plus projekt első nemzetközi tavaszi iskolája. Az április 25-29. között Budapesten megrendezett eseményen 55 kutató vett részt 17 országból. Ezen belül 20 fiatal számára a projekt biztosított ingyenes részvételi lehetőséget. A programban egyaránt fontos szerepet kaptak az édesvizeket és tengereket veszélyeztető legfontosabb globális problémák, a modern elméletek gyakorlati (kísérletek) alkalmazhatósága ezen problémák vizsgálatához, és a gyakorlati workshopok is. Ennek során a fiatal kutatók számára lehetőség volt elmélyedni egy-egy statisztikai módszerben, vagy akár tippeket kapni ahhoz, hogy építsenek mezokozmoszt.

Öt év intenzív munkájának eredményéről számoltak be az Ökológiai Kutatóközpont kutatói az Agrárminisztériumban. „A Közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok” című KEHOP projekt zárókonferenciáját 2022. április 12-én tartották.

Az ÖK, mint egyik konzorciumi partner tevékenységéről Török Katalin tartott rövid ismertetőt a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón. A beszámoló kiemelte a hazai ökoszisztéma-szolgáltatások felmérését és térképezését szolgáló projektelemben végzett szerteágazó kutatások innovatív megoldásait és ágazati integrációs szerepét. Az ÖK kutatói meghatározó munkát végeztek a zöldinfrastruktúra felmérés és fejlesztés ökológiai alapjainak biztosításában és a fejlesztési célok és módszerek meghatározásában. Az eredmények alapot biztosítanak a területhasználat és a tervezés terén a biodiverzitás és ökoszisztéma-szolgáltatás alapú paradigmaváltáshoz. A várható folytatásban a tervezési szempontok jogszabályokba való ültetése is valószínűsíthető, így eredményeink hozzájárulhatnak a biodiverzitás stratégia mellett a zöldinfrastruktúra fejlesztés ágazatokon átívelő vállalásainak megvalósításához. A sajtótájékoztató eredményeképpen az InfoRádió 2022. 04. 12-én és 13-án interjút közölt Török Katalinnal.

Fotó: Fekete István

2022. április 30. – Tudós beszélgetés, kerti piknik és jazz koncert tulipán virágzáskor.
Van-e kulturális evolúció, azaz hasonló folyamatok működnek-e a divatok, szokások változása mögött, mint amelyek az élővilágot vezérlik?
Alkothat-e ihletettet egy gép, vagy ez kizárólag az ember sajátja?
Milyen fizikai, biológiai és kulturális hatások határozzák meg a „zenei szép” fogalmát?

Társaság a köbön

Szilágyi András evolúcióbiológus, Bősze Ádám zenetörténész és Stumpf András újságíró beszélgetésében a fenti kérdéseket járják körbe: néhányra tudják a választ, néhány esetben sejtik, és van ahol a kérdés feltevésének az izgalmát tudják nyújtani.

Koncert Binder Trió
Binder Károly zongoraművész, zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezető tanára
Hidász Tamás mesterdiplomás dobművész, nemzetközi jazz versenyek díjazottja
Fonay Tibor jazz bőgőművész – Junior Príma díjas zenész, több ismert magyar zenekar állandó tagja

Forrás: Kert a köbön

Az Ökológiai Kutatóközpont tavaly életre hívott egy unikális tudomány-kommunikációs eseménysorozatot, a Kert a köbönt. Kultúra, ökológia és botanika egy kúria teraszán, a Nemzeti Botanikus Kertben.

Éltünk azzal a lehetőséggel, hogy hozzánk tartozik az ország legfajgazdagabb élőnövény-gyűjteménye, egy romantikus tájképi kert, mert úgy gondoltuk, hogy ez a természetes és inspiratív tér a legjobb helyszín lenne arra, hogy az ökológiai tudásunkat átadhassuk a nem szakértő nagyközönségnek, tücsökciripelés és madárcsicsergés közepette, a nagy platánok és kétszáz éves tölgyek alatt.

Fontos küldetésünk, hogy a tudományos kutatás mellett ökológiai érzékenyítést vállaljunk, hiteles szakértők megszólításával valódi tudást adjunk, közben szórakoztassunk és feltöltsük a vendégeinket élményekkel: tudósok beszélgetésével, nagyszerű koncertekkel, kertmozival, könyvbemutatóval, természetművészeti kiállítással, tudományos túrákkal és egy kis ökológus piknikkel.

A tavalyi siker után idén az ihlet, az áltudomány, a bennszülöttek ökológiai tudása, az urbanizáció, a kooperáció, a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások kerülnek a fókuszba. A beszélgetésekben nemcsak biológusok, hanem társadalomtudósok, művészek és más alkotó emberek is megszólalnak keresve a kapcsolódási pontokat egymással.

Ha megtöltöttük a fejünket tudással, akkor a gyomrunknak is kedvezhetünk, végül zenei koncertélménnyel -vagy kertmozival- a lelkünket is feltölthetjük!

Várjuk tavalyi törzsvendégeinket és a leendő köb rajongókat szeretettel:
az Ökológiai Kutatóközpont lelkes kutatói és munkatársai

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a rangos Nature Ecology & Evolution szaklapban megjelent legújabb tanulmányukban a szárazságok következményeit vizsgáló terepkísérletek eredményeit vetették össze a tényleges aszályok megfigyelésekor szerzett adatokkal egy globális szintézis keretében. A kutatók azt találták, hogy noha már a kísérletek is súlyos következményeket jeleznek előre, a megfigyelések adatai azokat lényegesen felülmúlják.

A rohamosan zajló klímaváltozás következményei emberi léptékben mérve viszonylag lassan jelennek meg, és a hatásokat gyakran elfedhetik más folyamatok, ezért az éghajlatváltozás ökológiai hatásainak vizsgálata bonyolult. A kutatók leggyakrabban két megközelítést alkalmaznak: megfigyelik a természetes jelenségeket, és igyekeznek például az élővilág változásait összekötni az éghajlat átalakulásával, vagy terepkísérleteket végeznek, amelyek során megpróbálják a klímaváltozás valamely összetevőjét reprodukálni.

Mindkét módszernek vannak előnyei és korlátai. A kísérletekben mesterségesen fel lehet gyorsítani az éghajlatváltozás folyamatát, így a megfigyeléssel szemben nem kell 50-100 évet várni a hatások megismerésére. A kísérletek további előnye, hogy a klíma különböző elemeinek hatásait egyszerre több forgatókönyv szerint és elkülönülten lehet vizsgálni. A megfigyelések előnye, hogy a valós változásokat mutatják, ugyanakkor nem lehetünk benne biztosak, hogy a megfigyelt változást a változó klíma okozza.

Az ÖK kutatói mostani tanulmányukban az aszály hatásait szimuláló terepkísérletek megbízhatóságát vizsgálták, mivel az utóbbi időben egyre elterjedtebb ez a vizsgálati módszer, és az emberi élet és az élővilág szempontjából az aszályos időszakok gyakoribbá válása jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a következő évtizedekben. Arra jutottak, hogy a kísérletek jelentősen alulbecsülik az aszályok hatásait, és kedvezőbbnek tűnő jövőképet mutathatnak. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a terepkísérletek mérete kicsi, valamint hogy a kísérletek csak a csapadék hiányát szimulálják, míg a valódi aszályok során melegebb is van, több a napsütés, és a levegő is szárazabb. A kutatók érvelése szerint a természetes aszályok hatása mutatja jobban a jövőbeni szárazságok várható következményeit.

„Az aszály mezőgazdasági és ökológiai jelentősége is rendkívül nagy. Ha nincs elég csapadék nyáron, akkor kisebb a termés, és a természetes növényzet szénmegkötő képessége is csökken. Az előrejelzések szerint Magyarország területén a csapadék összmennyisége várhatóan nem csökken, de a nyarak szárazabbak lesznek, és a csapadék egyenetlenebbül fog eloszlani az év folyamán. Vagyis ugyanannyi csapadék kevesebb, de intenzívebb esőzések formájában esik le” – mondta Kröel-Dulay György, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet Kísérletes vegetációökológiai kutatócsoportjának vezetője, a tanulmány első szerzője. Hozzátette: „Dél-Európa szárazabbá, Észak-Európa pedig nedvesebbé válik. Magyarország a két térség határán helyezkedik el, így az itteni éghajlat jövőjét illetően nagyobb a bizonytalanság.”

„Ahogyan ezt a tanulmányban is hangsúlyozzuk, szó sincs arról, hogy a terepkísérletek összességében rosszak, és nem érdemes foglalkozni velük. Én is kísérletező ember vagyok, és jól tudom, hogy ennek a módszernek rengeteg előnye is van” – emelte ki Kröel-Dulay György. „Nagyon fontos ugyanakkor, hogy párhuzamosan többféle módszerrel közelítsünk egy problémához, és ezek eredményeit együtt értékeljük, ahelyett, hogy leszűkítjük a kutatásainkat egy jobbnak tartott megközelítésre. Bár a kísérletek is ugyanazokat a trendeket mutatják, mint a megfigyelések – például hogy a már eleve szárazabb területek érzékenyebbek az aszályra –, egyértelmű, hogy a kísérletek általában alulbecsülik a várható aszály ökológiai következményeit. A változások előrejelzéséhez és hatékony kezeléséhez azonban pontos adatokra van szükségünk” – hangsúlyozta a kutató.

Forrás: ELKH

Eddig még soha nem készült olyan összegzés a magyar tudományos élet teljesítményéről, mint az az immár elérhető, online összeállítás, amelyet több mint két és fél évnyi munkával állított össze a Magyar Tudomány folyóirat szerkesztőbizottságának vezetésével mintegy harminc kutató. Az MTA30 betekintést nyújt a hazai tudományos műhelyek tevékenységébe, egyúttal tükrözi a magyar tudományosság tartalmi sokszínűségét, megőrizve az egyes diszciplínák hagyományait, idézési szokásait és stiláris eltéréseit. Az összeállítás előzményeiről, a munkáról és annak eredményéről Falus András akadémikus, a Magyar Tudomány főszerkesztője beszélt az mta.hu-nak.

Az MTA30(link is external) digitális felületére belépőt rövid összefoglaló után az adott tudományterületet képviselő tudományos osztály „külső” vagy „rövid” tartalomjegyzéke, összefoglalója fogadja, amelyből tájékozódhat a tárgyalt témákról. Majd az itt megadott linkre kattintva jut el az adott osztály honlapján található „belső” vagy „részletes” tartalomhoz, ahol az osztály döntése alapján a további kommunikáció lehetőségeiről, például kontaktszemélyekről is információt kaphat, és kérdéseket is feltehet.

Az Ökológiai Kutatóközpont kutatói kulcsszerepet játszottak A magyar ökológia eredményei és A biológiai sokféleség kutatásában elért főbb eredmények létrehozásában.

Forrás: MTA30