November 3-án jelentették be Szegeden az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium és megalakulását, amelyben az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai is részt vesznek másik 15 kutatási és oktatási intézmény mellett, jelenleg összesen 110 kiváló kutatóval, akik számos területről érkeztek. Legfőbb célja a járványok előrejelzése, megelőzése, matematikai modellezése, a kórokozókkal és az invazív fajokkal kapcsolatos ökológiai kockázatok feltárása, valamint a digitális adatok elemzése.

A biológiai invázió, vagyis egy élőlény nagy tömegben való hirtelen beözönlése egy területre rendkívül negatív, esetenként katasztrofális hatást gyakorol az őshonos élővilágra- emelte ki Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója. Magyarországon hozzávetőlegesen 110 növényi és 110 állati inváziós faj ismert, jelenlétük és terjedésük az egyik legjelentősebb kihívást hozhatja az emberiségnek.

A következő években végzett kutatások alapgondolata szerint az ember és a környezet élete elválaszthatatlan egymástól, csak akkor biztosíthatjuk jövőbeli életminőségünket, ha megértjük és megvédjük a természetet. A Laboratórium fő újdonsága az, hogy nagyon sokféle tudást egyesít egyetlen közös cél érdekében a multidiszciplináris szakértői csoport. Orvosok, epidemiológusok, matematikai modellezők és statisztikusok, adattudósok, hálózatkutatók és evolúcióbiológusok mellett az ökológusok azért vesznek részt a munkában, hogy már akkor fel lehessen tárni, megakadályozni a járvány kitörését, amikor ezek a kórokozók még a természetben, az állatvilágban, vagy a környezetünkben keringenek- összegezte Röst Gergely, a Laboratórium szakmai vezetője.

„Az emberi tevékenység számos változást okoz a környezetben: megváltoztatjuk a bolygó éghajlatát, elpusztítunk természetes élőhelyeket, utazunk és kereskedünk, így elősegítjük a biológiai inváziót. Az ember környezetváltoztató hatása olyan súlyossá vált mára, ami már a mi fejlődésünket és életünket is veszélyezteti – mondja Garamszegi László Zsolt. – Az ember túlélése a környezettől függ, az emberiség élelmezése, légzése és a legalapvetőbb használati cikkek előállítása mind a természet működésén alapul. Ha a környezetet kiszipolyozzuk, a fejlődésünk sem lesz fenntartható, nem lesz képes eltartani az emberiséget.” –foglalja össze Garamszegi. „Egyre inkább függünk a természettől, bizonyos értelemben a természettel való kapcsolatunk megerősödött: sokkal közvetlenebbül hatnak ránk azok a folyamatok, amelyek a természetben történnek.”

Az ember szempontjából is életfontosságú tehát, hogy megértsük és megóvjuk a természeti folyamatokat és az élőlényeket, amelyhez először azonban meg kell értenünk a környezet működését. Mint mondja az ökológusoknak az a feladatuk, hogy leírják, feltárják e folyamatokat, és tanácsot adjanak a megőrzésük érdekében. Az ökológiai jelenségek nem kémcsőben történnek, ezért elengedhetetlen, hogy minden országban, minden tájegységen a helyi viszonyok közepette megértsék a jelenlegi történéseket, hogy előre jelezhessék a jövőben várható folyamatokat. „Nekünk az eszközeink egy része a természetben található, kísérleteinkben a klímaváltozást a természetben modellezzük, tehát ott egy olyan infrastruktúrát kell működtetnünk, amelyben viszonylag nagy területen tudjuk a klímaváltozást szimulálni. Tehát ezek olyan szabadban működő laboratóriumi infrastruktúrák, amelyeket működtetni kell, de folytatunk tényleges labormunkákat is PCR laborokban, amikor kíváncsiak vagyunk arra, hogy az invazív fajok milyen kórokozókat terjesztenek.” –folytatja a főigazgató.

E megértést és a természettel való harmonikus együttélés lehetőségeit kutatják az Ökológiai Kutatóközpont részvételével alakuló nemzeti laboratóriumok (Invázióbiológiai Divízió és Járványökológiai Divízió) is, amelyekben nem izoláltan, hanem multidiszciplináris ernyő alá gyűjtve vizsgálják az ezer szállal összefonódó ökológiai és társadalmi problémákat. Olyan széles tudományos összefogás jön létre e nemzeti laboratóriumokban, amelyekben egyszerre jelenhetnek meg a lokális különbözőségek, illetve a globális folyamatok.

Sajnos nem számíthatunk arra, hogy a közeljövőben nem bukkan fel a Covidhoz hasonló új betegség, amely ugyanolyan súlyos, a normális életet romba döntő, és több millió ember életét követelő pandémiát indít el. Senki előtt nem lehet kétséges, hogy a járványok megelőzésére fordított erőforrások milliószorosan megtérülnek, ha a segítségükkel sikerül elkerülni a következő emberi és gazdasági katasztrófát. Az új kórokozók számára az ember természetes ökológiai rendszerekbe való meggondolatlan beavatkozása teremt eszményi körülményeket. A fertőző betegségeket nemcsak az ember hurcolhatja be az országba, hiszen azok közvetítő állatok (például korábban csak a trópusokon honos szúnyogok) segítségével is megjelenhetnek nálunk. Ez az úgynevezett biológiai invázió ráadásul a fajok ennél sokkal szélesebb körét érinti, hiszen felmérhetetlen azon állatok és növények köre, amelyek a klímaváltozás és az ember természetes terjedést is megváltoztató beavatkozása hatására új élőhelyeket hódíthatnak meg.

Az invázió, vagyis egy élőlény nagy tömegben való hirtelen beözönlése egy területre rendkívül negatív, esetenként katasztrofális hatást gyakorol az őshonos élővilágra, a legértékesebb állatainkat és növényeinket pusztíthatja el, egész életközösségeket taszíthat romlásba. Ezért elsőrendű fontosságú az invázió folyamatainak, mozgatórugóinak megértése, amely a Nemzeti Laboratórium Invázióbiológia Divízió feladata lesz. Az inváziós fajok ráadásul korántsem csak a természetet tehetik tönkre, de például az új allergén anyagok elterjesztése révén az emberek életminőségét is ronthatják, illetve csökkenthetik a mezőgazdaság termelékenységét is.

A Nemzeti Laboratórium Járványökológia és az Invázióbiológia Divíziók munkája olyan szorosan összefügg egymással, hogy közös, egészségbiztonsági laboratóriumként működnek majd együtt. De az egészségbiztonság értelmezését is újra kell gondolnunk, hogy megfeleljünk az elkövetkező évtizedek kihívásainak. „Az egészségbiztonság korántsem az ember egészségét jelenti, hanem magába foglalja a természet jóllétét, illetve az ember és a természet együttélésének fenntarthatóságát – érvel Garamszegi László Zsolt. – Az ember csak akkor őrizheti meg az egészségét, ha meg tudja védeni a természet egészségét is.”