Hírek

Kullancsok az érettségin

A Kullancsfigyelő, az Ökológiai Kutatóközpont egyik közösségi kutatási programja és kullancsokhoz kapcsolódó kérdések is szerepeltek az idei középszintű biológia érettségi feladatsorban.

Hírek

Abonyi Andrást a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjai közé választották

A Magyar Tudományos Akadémia által 2019-ben alapított Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) idén áprilisban tizenkét új taggal bővült, közülük ketten az ELKH kutatói. A 2022–2027-es időszakra a bölcsészet- és társadalomtudományok területéről Szentgáli-Tóth Boldizsár, az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója, az élettudományok területéről Abonyi András, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont kutatója csatlakozott az FKA tagjai közé.

Abonyi András kutatásai során többek között a nagy folyók hosszú távú, ökoszisztéma-léptékű változásait vizsgálja hazai viszonylatban, például a Dunán. Emellett a lebegő életmódú algák – azaz a fitoplanktonok – ökológiájával, továbbá a biodiverzitás–működés kapcsolat elemzésével (BEF) is foglalkozik álló- és folyóvízi algaközösségekben.
Az FKA-tagsághoz gratulálunk a fiatal kutatóknak.

Forrás: elkh.org

Hírek

Csípőszúnyogok által terjesztett betegségek a Szúnyogmonitor honlapon

Az elmúlt évtizedben megváltozott számos, az emberi, állati vagy növényi kórokozók terjesztése szempontjából fontos ízeltlábú faj elterjedése, éves szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége. Ezért az újonnan felbukkanó fertőző betegségek veszélye a mérsékelt égövben, így Európában és ezen belül Magyarországon is növekszik. A legnagyobb fenyegetettség hazánkban a csípőszúnyog és kullancsállományokban zajló ökológiai folyamatok kapcsán alakult ki, de számos más ízeltlábú és egyéb vektorfaj is érintett lehet. Ez nemcsak az őshonos fajokra vonatkozik, de számolnunk kell az újonnan megtelepedő, inváziós fajok által okozott kockázatokkal is, melyek magukban foglalják az eddig hazánkban ismeretlen, súlyosabb trópusi betegségek terjesztését. A Szúnyogmonitor honlapon összefoglaltuk ezeknek a potenciálisan fenyegető kórokozóknak, pl. chikungunya-vírus, malária, nyugat-nílusi vírus, a dengue-lázat okozó vírus közegészségügyi kockázatát, a betegség tüneteit.

Forrás: Szúnyogmonitor

Hírek

Hiteles szakértők, valódi tudás és feltöltődés élményekkel

Elkészült az április 30-i “Kert a köbön” rendezvényünk kisfilmje, amellyel most egy kis ízelítőt szeretnénk nyújtani a KÖB programok hangulatából.
Május 28-án egy újabb aktuális témával és a HIPERKARMA zenekarral várunk mindenkit. A meghívott tudósok és művészek elmondják gondolataikat az áltudományokról és ezek művészeti megfelelőjéről: a dilettantizmusról.

A “Társaság a köbön” beszélgetés részvevői: Muladi Brigitta művészettörténész, László Ferenc irodalomkritikus, Tayler Patrick képzőművész és Dr. Földvári Gábor kutatóbiológus. Izgalmas eszmecseréjük olyan sokakban megfogalmazódó kérdésekre ad válasz, mint:
Hiszünk-e még abban, hogy a tudomány objektív?
Melyek az áltudomány jellegzetes ismérvei?
Bízhatunk-e még az idő bölcsességében, amely majd elválasztja egymástól a művészetet az álművészettől, a tudományt az áltudománytól?
Mit bizonyít a siker és a népszerűség?

Az érdekes gondolatok után korunk egyik meghatározó zenekara, a HIPERKARMA koncertezik a kertben. A rendezvényen finom grillételek, kézműves sörök és borok is várják a közönséget.

Forrás: Kert a köbön

Hírek

Urbanizáció, ízeltlábúak és biológiai védekezés – a beépítettebb területeken gyengébb a rovarkártevők természetes szabályozása

A bolygónkon élő rovarfajok legalább fele növényekkel táplálkozik (vagyis növényevő). A közéjük tartozó rovarkártevők jelentik az egyik legnagyobb fenyegetést a termesztett és természetben előforduló növények számára egyaránt. Számuk szabályozása ezért mind a gazdaság, mind a növények egészsége szempontjából elengedhetetlen. Sajnos a növénykártevők elleni védekezés számos ökoszisztémában elsősorban szintetikus vegyszerhasználatra támaszkodik, amelyek jelentősen károsítják a környezetet és az emberi egészséget. E káros hatások mérséklése érdekében környezetbarát módszerek alkalmazására van szükség, különösen a városokban, ahol a világ népességének több mint fele él.

A biológiai védekezés a biológiai sokféleség által nyújtott egyik legfontosabb szolgáltatás, amelynek becsült gazdasági értéke több mint 400 milliárd dollár évente világszerte. A kártevő rovarok biológiai szabályozását természetes ellenségek biztosítják, hozzájárulva ahhoz, hogy a populációik mérete egy olyan küszöbérték alá korlátozódjon, ahol már nem tekinthetők kártevőnek. A természetes ellenségek lehetnek ragadozók, amelyek megölik és elfogyasztják a zsákmányukat, mint például a levéltetvekkel táplálkozó katicabogarak, vagy un. parazitoidok, amelyek lárvái a gazdaszervezetet parazitálják és így elpusztítják, mint például a hernyókra tojásokat elhelyező fürkészdarazsak.

A városok erre az ökoszisztéma-szolgáltatásra gyakorolt hatását vizsgálta egy globális tanulmányban az Ökológiai Kutatóközpont (Magyarország), a Müncheni Műszaki Egyetem (Németország) és a Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet (Franciaország) nemzetközi kutatócsoportja. Eredményeiket a Science of the Total Environment című nemzetközi folyóiratban tették közzé.
A kutatók a meta-analízisnek nevezett statisztikai módszert alkalmazták, amely több, ugyanazon kérdéssel foglalkozó tudományos közlemény eredményeit egyesíti. Ötvenkettő, a világ különböző városaiban végzett kutatást használtak fel. Azt találták, hogy a természetesebb vidéki területekhez képest (pl. nagyobb zöldfelülettel rendelkező városrészek), a városi területeken (pl. nagyobb kiterjedésű burkolt vagy beépített felületekkel rendelkező városrészek) a növényi nedvekkel táplálkozó kártevők (azaz olyan rovarok, amelyek szúró-szívó szájszervükkel a növényi nedveket szívogatják, mint a levéltetvek és pajzstetvek) száma sokkal magasabb, míg a rossz terjedési képességű ízeltlábú természetes ellenségeik száma alacsonyabb volt. A kutatók azt is kimutatták, hogy az ízeltlábúak által biztosított biológiai szabályozás szintje gyengült az urbanizáció mértékének növekedésével.

Eredményeik azt mutatják, hogy a nedvekkel táplálkozó kártevő-populációk természetes szabályozása nem elég hatékony a városokban. A tanulmány első szerzője, Dr. Korányi Dávid, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa elmondta: “Ezek a rovarok az egyik legproblémásabb növényi kártevőknek számítanak a városokban, mivel erősen ronthatják a növények állapotát, valamint nagy mennyiségű mézharmatot termelnek, amelytől a növények, járdák és egyéb felületek ragadóssá válnak. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a természetes ellenségeknek, közülük is különösen a gyengébb terjedési képességű ragadozóknak (például a fülbemászóknak és egyes futóbogaraknak) jelentős szerepük lehet a kártevő rovarok hatékony biológiai szabályozásában.
A vizsgálat vezetője, Dr. Batáry Péter, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója elmondta: “Ezeket a hasznos ízeltlábúakat összefüggő és kevésbé intenzíven kezelt, természetesebb zöldfelületekkel tudjuk segíteni a városokban. Például a változatos növényzet (beleértve a fákat, bokrokat és magasabb lágyszárúakat), a kevesebb kaszálás, valamint az avar és egyes holtfák meghagyása búvóhelyet és megfelelő környezetet biztosít számukra, hozzájárulva a folyamatos jelenlétükhöz városi területeken is.
Ennek megfelelően ez a tanulmány az ökológiai közösségek és működésük helyreállítása érdekében a természet-alapú megoldások kidolgozását és a városok mesterséges felületeinek csökkentését sürgeti, hogy ezáltal is csökkenjen az urbanizáció ökológiai lábnyoma.

Forrás: Science of The Total Environment

Hírek

Az Ökológiai Kutatóközpont elnyerte az MTA Kiváló Kutatóhely minősítést

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége az Ökológiai Kutatóközpont részére kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkája elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia által Kiválónak Elismert Kutatóhely (rövid forma:MTA Kiváló Kutatóhely) minősítést adományozta.

Az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés megszerzésére 2021-ben kiírt pályázatra 112 kutatóhely adott be pályázatot. A benyújtott pályázatok mindegyikét legalább három független szakértő, majd az MTA tudományos osztályain belül alakított bíráló bizottság értékelte, és az illetékes tudományos osztály majd az MTA Kutatóhelyeket Minősítő Tanácsa (KMT) tett javaslatot a minősítés odaítélésére az Akadémia Elnökségének. A minősítés 2022. május 4. napjától 2027. június 30. napjáig érvényes. A minősítést elnyerő kutatóhelyek jogosulttá válnak az MTA Kiváló Kutatóhely megnevezés, és az MTA Kiváló Kutatóhely logó használatára.

Forrás: mta.hu

Hírek

A japán nagykövet járt Botanikus Kertünkben

Nagy megtiszteltetés számunkra és örömünkre szolgál, hogy Otaka Masato, Japán magyarországi nagykövete Dr. Garamszegi László kutatóintézeti főigazgatónk meghívására látogatást tett Botanikus Kertünkben. A nagykövet urat a Botanikus Kert vezetője és kurátorai kísérték a Kertben, melynek során a Hattyú-szigeten közösen egy ’Tai-Haku’ japáncseresznye fajtát ültettek el.

Forrás: Nemzeti Botanikus Kert

Hírek

Kiégett tómedrek, üres víztározók is jelzik az Alföld elsivatagosodását

Eleink a folyószabályozással kiengedték a vizet a Kárpát-medencéből, és ugyan már száz éve rájöttek, hogy ami maradt az kevés, de csak a múlt század közepére-második felére jutottak oda, hogy visszaduzzasszák a Tiszát. Ettől azonban az Alföld nagy része öles léptekkel halad az elsivatagosodás felé. A kiegyenesített folyókon gyorsan lefutnak az árvizek, a belvizet hamar elvezetjük, közben egyre kevesebb a csapadék a klímaváltozás miatt. Új fogalmat is tanulhatunk: téli aszály. A bő négy évtizede létrehozott Debrecen-környéki víztározók az akkori ígéret szerint legfeljebb tíz évente ürültek volna ki, most örülhetünk, ha valaha még lesz még bennük víz. A már most is hivatalosan félsivatagos területnek számító Homokhátságon is sorra száradnak ki a tavak, volt olyan, aminek még a medre is kiégett, miután kigyulladt benne a nád. A kulcs a vízvisszatartás, ki a belvízelvezető csatornát torlaszolja el, ki otthagyná belvizet a mélyebben fekvő földeken, vagy visszalassítaná a folyókat, különben nézhetjük, ahogy az egykori szántókon homokdűnéket épít a szél. A HVG videóriportja (többek között) Borics Gáborral és Lukács Balázs Andrással a lassan sivataggá váló Alföldről.

Kapcsolódó link(ek):

Videó

Forrás: A Zhvg riportja

Hírek

Báldi András az MTA levelező tagja lett

Az MTA 195. Közgyűlésén az Akadémikusok Gyűlése megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. A Biológia Tudományok Osztályának új levelező tagjai között van Báldi András, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója.

Báldi András 1965-ben született Budapesten. 2006-ban lett az MTA doktora. Az Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoportjának vezetője, korábban a központ főigazgatója, az MTA Nemzeti Víztudományi Program társelnöke. Szakterülete az ökológia és a természetvédelmi biológia. A biodiverzitás megőrzésének komplex problémáján dolgozik ökológusként, más rokon és távolabbi szakterületekkel, pl. jövőkutatással együttműködve. E kooperációkban kulcsfontosságú tudáshiányokat határozott meg, többek között az ökoszisztéma-szolgáltatások területén. Ezek kutatása során kimutatta – többek között – a heterogén erdőszerkezet, illetve ugarok pozitív hatását a kártevő kontrollra, a fajgazdagság rezilienciát biztosító szerepét a beporzásban klímaváltozás esetében. Igazolta, hogy a gyepek, szántók és gyümölcsösök kezelésének faj-, élőhely- és tájspecifikus hatása van a biodiverzitásra, és mindez jelentősen variál Európán belül. A biodiverzitás és ökoszisztéma-szolgáltatás kapcsolatának kutatására Lendület-csoport vezetőjeként teremtett iskolát, illetve nyert el számos pályázatot közel 2 milliárd Ft értékben. A világ kutatóinak legjobb 1,5%-ába tartozik, cikkei vezető lapokban jelennek meg (Nature Communications, Science, Proceedings of the Royal Society B), több közülük „highly cited” lett; h-indexe 44. Tudományos közéleti aktivitása kiemelkedően erősítette a magyar tudomány pozícióit. Az 1., 3. és 6. Európai Természetvédelmi Biológiai Kongresszus (European Congress of Conservation Biology, ECCB) és a Természetvédelmi Biológiai Társaság Európai Szekciójának (Society for Conservation Biology, SCB – Europe Section) korábbi elnöke, három vezető lap szerkesztőbizottsági tagja. A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform (Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, IPBES) vezető testületének korábbi, az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete Környezeti Paneljének (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC – Environment Steering Panel) jelenlegi tagja. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont alapító főigazgatója volt hét éven át. Az MTA Bolyai-plakett, a Pro Natura díj és a Magyar Ökológiáért emlékplakett kitüntetettje.

Forrás: mta.hu - Bemutatjuk a Magyar Tudományos Akadémia új tagjait

Hírek

7. Kvantitatív Ökológiai Szimpózium

A Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete és az Ökológiai Kutatóközpont szervezésében (szervezők: Ódor Péter és Gallé Róbert) 2022. április 26-án (kedden) tartották a 7. Kvantitatív Ökológiai Szimpóziumot (KÖSZI), Vácrátóton az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetében. A szimpóziumot Bede-Fazekas Ákos “Térinformatika R-ben” című kurzusa előzte meg 2021. április 25-én. A KÖSZI-n 33 kutató vett részt, 23 tudományos előadás hangzott el a kvantitatív ökológia változatos témaköreiből. A KÖSZI plenáris előadását Garamszegi László Zsolt tartotta ” A szemétből nem lesz, csak szemét: a statisztikai alapfeltételek megsértésének hatása és a modelldiagnosztika” címmel. A 25-i kurzuson 12 kutató vett részt részben személyesen, részben online. A KÖSZI alatt tartotta meg a MÖTE az éves közgyűlését is, 2022. április 26-án.

Csatolt dokumentum(ok):
Kurzus leírás
KÖSZI program
KÖSZI absztrakt kötet

Hírek

H2020 AQUACOSM-plus projekt első nemzetközi tavaszi iskola

Az Ökológiai Kutatóközpont szervezésében zajlott a H2020 AQUACOSM-plus projekt első nemzetközi tavaszi iskolája. Az április 25-29. között Budapesten megrendezett eseményen 55 kutató vett részt 17 országból. Ezen belül 20 fiatal számára a projekt biztosított ingyenes részvételi lehetőséget. A programban egyaránt fontos szerepet kaptak az édesvizeket és tengereket veszélyeztető legfontosabb globális problémák, a modern elméletek gyakorlati (kísérletek) alkalmazhatósága ezen problémák vizsgálatához, és a gyakorlati workshopok is. Ennek során a fiatal kutatók számára lehetőség volt elmélyedni egy-egy statisztikai módszerben, vagy akár tippeket kapni ahhoz, hogy építsenek mezokozmoszt.

Hírek

A természet védelme nem gátja, sokkal inkább alapfeltétele a gazdasági fejlődésnek

Öt év intenzív munkájának eredményéről számoltak be az Ökológiai Kutatóközpont kutatói az Agrárminisztériumban. „A Közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok” című KEHOP projekt zárókonferenciáját 2022. április 12-én tartották.

Az ÖK, mint egyik konzorciumi partner tevékenységéről Török Katalin tartott rövid ismertetőt a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón. A beszámoló kiemelte a hazai ökoszisztéma-szolgáltatások felmérését és térképezését szolgáló projektelemben végzett szerteágazó kutatások innovatív megoldásait és ágazati integrációs szerepét. Az ÖK kutatói meghatározó munkát végeztek a zöldinfrastruktúra felmérés és fejlesztés ökológiai alapjainak biztosításában és a fejlesztési célok és módszerek meghatározásában. Az eredmények alapot biztosítanak a területhasználat és a tervezés terén a biodiverzitás és ökoszisztéma-szolgáltatás alapú paradigmaváltáshoz. A várható folytatásban a tervezési szempontok jogszabályokba való ültetése is valószínűsíthető, így eredményeink hozzájárulhatnak a biodiverzitás stratégia mellett a zöldinfrastruktúra fejlesztés ágazatokon átívelő vállalásainak megvalósításához. A sajtótájékoztató eredményeképpen az InfoRádió 2022. 04. 12-én és 13-án interjút közölt Török Katalinnal.

Fotó: Fekete István

Kapcsolódó link(ek):

Az Agrárminisztérium sajtóhíre

Hírek

2022-ben is folytatódik a szúnyogmonitor

Az idei enyhe tél kedvez a csípőszúnyogoknak. A hideg évszak átvészelése mindig okoz némi veszteséget, a hidegebb tél esetén kevesebb áttelelő egyed éli meg a tavaszt. Csípőszúnyogoknak többféle stratégiája van arra, hogy milyen állapotban vészelik át ezt a rizikós időszakot. Vannak, amelyek imágóként (kifejlett), lárvaként vagy tojás alakban. Azokkal a fajokkal találkozhatunk legkorábban az évben, amelyek imágóként telelnek. Néhány bátrabb egyed egy-egy napsütéses napon kirepülhet a védelmet nyújtó rejtekhelyéről (pincéből, barlangból, fészerből, kisemlős járatokból stb.). Ahogy egyre melegszik az idő, úgy annál több ilyen áttelelt imágóval találkozhatunk. A csípőszúnyog szezon csak akkor kezdődik el igazán, ha a felmelegedéshez csapadék is társul. Az eső vagy a kiáradó folyóvizek elárasztják azokat a területeket, ahol a telelő tojások vannak. Idén március végéig gyakorlatilag nem volt számottevő csapadék. A csípőszúnyog lárvák fejlődéséhez két dolog kell: legyen megfelelő vizes élőhely, és magasabb hőmérséklet. Az április-májusi esőzések ha meleg is társul hozzájuk robbanásszerűen beindítják a csípőszúnyogok fejlődését.

Az inváziós állatok is tojás alakban telelnek át. A nőstények olyan helyeket keresnek, ami némiképp hasonló egy faodúhoz és ahol nem érintkezik a víz a talajjal (esővízgyűjtő hordó, eldugult ereszcsatorna, eldobott szemét stb.). Ha kiszáradnak ezek a tojásrakó helyek, a tojásoknak ez nem okoz problémát, és védettebb helyen akár a telet is túlélhetik. A tavaszi esőzések során ezek az üregek megtelnek esővízzel, és ha elég meleg van a lárvák kikelnek és fejlődésnek indulnak.

Felhívásunkban (www.szunyogmonitor.hu) idén is arra kérjük a lakosságot, hogy amennyiben inváziós csípőszúnyoggal találkoznak a fogás helyének és idejének megjelölése mellett küldjék el nekünk a példányt vácrátóti címünkre (Dr. Soltész Zoltán, Ökológiai és Botanikai Intézet,Ökológiai Kutatóközpont 2163 Vácrátót, Alkotmány u 2-4.), vagy küldjenek egy fényképet az állatról a szunyog@ecolres.hu címre, vagy használhatják erre a MosquitoAlert magyar nyelvű mobiltelefonos applikációt is. Az elektronikus és a fizikai levelekre nagyon rövid időn (néhány napon) belül, az applikációban küldött adatokra – bonyolultabb validáció miatt – egy kicsit később, de minden esetben visszajelzést adunk, hogy melyik fajt sikerült megfigyelni. Továbbá, ha véletlenül nem inváziós csípőszúnyogot sikerült fogni, akkor részletesen kitérünk arra, hogy miben különbözik a beküldött példány a inváziósoktól.

2021-ben 1160 adatot kaptunk melyből 407 ázsiai tigrisszúnyognak, 86 Ázsiai bozótszúnyognak, és 54 koreai szúnyognak bizonyult. Az ázsiai tigrisszúnyogot legtöbbször Budapestről és környékéről jelentették és szórványosan a Dunántúlról.

Az ázsiai tigrisszúnyog beküldési helyei 2021-ben (www.szunyogmonitor.hu)

A legtöbb ázsiai bozótszúnyogot Budapestről és környékéről jelezték, de elszórtan találtak Nyugat-Magyarországon és az északi országrészben is.

Az ázsiai bozótszúnyog beküldési helyei 2021-ben (www.szunyogmonitor.hu)

A legtöbb koreai szúnyogot Budapestről és a várostól észak-keleti irányba lévő településekről kaptuk, valamint elszórtan a nyugati országrészből jelentették

A koreai szúnyog beküldési helyei 2021-ben (www.szunyogmonitor.hu)

Miért vizsgáljuk az inváziós csípőszúnyogokat?

Fontos a három fajjal foglalkozni, mert opportunisták vagyis aktívan csípik az embert, házi- és vadállatokat, kétéltűeket, hüllőket és madarakat, így terjeszthetnek állatról emberre kórokozókat. Számos olyan kórokozót terjeszthetnek, amit a hazai csípőszúnyog fajaink nem. Azonban fontos azt tudni, hogy egy veszélyes inváziós csípőszúnyog által terjesztett kórokozó magyarországi megtelepedésének feltétele, hogy a vektorokból (azaz az inváziós fajokból) nagy egyedszámú stabil populációi legyenek Magyarországon. Ennek a vizsgálatnak egyik fő célja, az inváziós fajok elterjedését nyomon kövessük.

Kapcsolódó link(ek):

Szúnyogmonitor

Hírek

Az EASAC új jelentése az európai regeneratív mezőgazdaságról

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), a Magyar Tudományos Akadémia és az Academia Europaea Budapest Knowledge Hub közös szervezésében nyilvános szimpózium keretében mutatják be az EASAC legújabb, „Regenerative Agriculture in Europe” című jelentését április 6-án az MTA Székházban.

A regeneratív mezőgazdaság koncepciója a fenntartható, rugalmas, egészséges, méltányos és éghajlatbarát élelmiszerrendszerek létrehozására irányul. Olyan gazdálkodási elvek és gyakorlatok rendszereként határozható meg, amely a mezőgazdasági termelékenység fenntartása mellett törekszik a biológiai sokféleség növelésére, a talaj gazdagítására, a vízgyűjtők helyreállítására és az ökoszisztéma-szolgáltatások javítására, a szénmegkötési potenciál növelését is beleértve.

Erről a szerteágazó kérdéskörről készítette el az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC) a jelentését, amelyet 2022. április 5-én hoznak nyilvánosságra, majd április 6-án, szerdán Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Székházában, április 7-én, csütörtökön pedig Stockholmban, a Svéd Királyi Mezőgazdaságtudományi Akadémián mutatnak be nyilvános rendezvény keretében.

A jelentést egy külön e célra létrehozott szakértői munkacsoport készítette, az EASAC Környezetvédelmi Irányító Panelja (Environment Steering Panel) keretében. A 26 fős munkacsoport, amelynek tagjait az EASAC tagakadémiái jelölték, egy éven keresztül dolgozott a témán. Az EASAC szakértői munkacsoportjaiba az MTA mint EASAC-tagakadémia rendszeresen jelöl magyar szakértőket, így a regeneratív mezőgazdasággal foglalkozó munkacsoportba is bekerült magyar kutató, Valkó Orsolya (Ökológiai Kutatóközpont) személyében. Valkó Orsolya a munkacsoport társelnökeként vett részt a munkában, a másik társelnök Lars Walloe, az EASAC Környezetvédelmi Irányító Paneljének elnöke volt.

A Stépán Gábor Széchenyi-díjas magyar akadémikus elnökletével zajló nyilvános ülésen az MTA nevében Balázs Ervin, az Agrártudományi Osztály elnöke mond köszöntőt, majd akadémikusok és kutatók –Lars Walloe, Valkó Orsolya, Thomas Elmquist, Anders Wijkman, Ürge-Vorsatz Diána – tartanak előadásokat, amelyek nemcsak a jelentés szűken vett bemutatását, hanem a szakpolitikai vonatkozások, illetve a klímapolitikával való összefüggések megvilágítását is célozzák. Az akadémiai rendezvényt az MTA Youtube-csatornáján élőben is követhetik az érdeklődők.

Forrás: MTA

Hírek

Az ihlet és az intuíció a zene és az evolúció tükrében

2022. április 30. – Tudós beszélgetés, kerti piknik és jazz koncert tulipán virágzáskor.
Van-e kulturális evolúció, azaz hasonló folyamatok működnek-e a divatok, szokások változása mögött, mint amelyek az élővilágot vezérlik?
Alkothat-e ihletettet egy gép, vagy ez kizárólag az ember sajátja?
Milyen fizikai, biológiai és kulturális hatások határozzák meg a “zenei szép” fogalmát?

Társaság a köbön

Szilágyi András evolúcióbiológus, Bősze Ádám zenetörténész és Stumpf András újságíró beszélgetésében a fenti kérdéseket járják körbe: néhányra tudják a választ, néhány esetben sejtik, és van ahol a kérdés feltevésének az izgalmát tudják nyújtani.

Koncert Binder Trió
Binder Károly zongoraművész, zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezető tanára
Hidász Tamás mesterdiplomás dobművész, nemzetközi jazz versenyek díjazottja
Fonay Tibor jazz bőgőművész – Junior Príma díjas zenész, több ismert magyar zenekar állandó tagja

Forrás: Kert a köbön

Hírek

Kultúra – Ökológia – Botanika: a háromdimenziós Nemzeti Botanikus Kert

Az Ökológiai Kutatóközpont tavaly életre hívott egy unikális tudomány-kommunikációs eseménysorozatot, a Kert a köbönt. Kultúra, ökológia és botanika egy kúria teraszán, a Nemzeti Botanikus Kertben.

Éltünk azzal a lehetőséggel, hogy hozzánk tartozik az ország legfajgazdagabb élőnövény-gyűjteménye, egy romantikus tájképi kert, mert úgy gondoltuk, hogy ez a természetes és inspiratív tér a legjobb helyszín lenne arra, hogy az ökológiai tudásunkat átadhassuk a nem szakértő nagyközönségnek, tücsökciripelés és madárcsicsergés közepette, a nagy platánok és kétszáz éves tölgyek alatt.

Fontos küldetésünk, hogy a tudományos kutatás mellett ökológiai érzékenyítést vállaljunk, hiteles szakértők megszólításával valódi tudást adjunk, közben szórakoztassunk és feltöltsük a vendégeinket élményekkel: tudósok beszélgetésével, nagyszerű koncertekkel, kertmozival, könyvbemutatóval, természetművészeti kiállítással, tudományos túrákkal és egy kis ökológus piknikkel.

A tavalyi siker után idén az ihlet, az áltudomány, a bennszülöttek ökológiai tudása, az urbanizáció, a kooperáció, a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások kerülnek a fókuszba. A beszélgetésekben nemcsak biológusok, hanem társadalomtudósok, művészek és más alkotó emberek is megszólalnak keresve a kapcsolódási pontokat egymással.

Ha megtöltöttük a fejünket tudással, akkor a gyomrunknak is kedvezhetünk, végül zenei koncertélménnyel -vagy kertmozival- a lelkünket is feltölthetjük!

Várjuk tavalyi törzsvendégeinket és a leendő köb rajongókat szeretettel:
az Ökológiai Kutatóközpont lelkes kutatói és munkatársai

Hírek

Az aszály a következő évtizedek egyik legnagyobb ökológiai veszélye

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a rangos Nature Ecology & Evolution szaklapban megjelent legújabb tanulmányukban a szárazságok következményeit vizsgáló terepkísérletek eredményeit vetették össze a tényleges aszályok megfigyelésekor szerzett adatokkal egy globális szintézis keretében. A kutatók azt találták, hogy noha már a kísérletek is súlyos következményeket jeleznek előre, a megfigyelések adatai azokat lényegesen felülmúlják.

A rohamosan zajló klímaváltozás következményei emberi léptékben mérve viszonylag lassan jelennek meg, és a hatásokat gyakran elfedhetik más folyamatok, ezért az éghajlatváltozás ökológiai hatásainak vizsgálata bonyolult. A kutatók leggyakrabban két megközelítést alkalmaznak: megfigyelik a természetes jelenségeket, és igyekeznek például az élővilág változásait összekötni az éghajlat átalakulásával, vagy terepkísérleteket végeznek, amelyek során megpróbálják a klímaváltozás valamely összetevőjét reprodukálni.

Mindkét módszernek vannak előnyei és korlátai. A kísérletekben mesterségesen fel lehet gyorsítani az éghajlatváltozás folyamatát, így a megfigyeléssel szemben nem kell 50-100 évet várni a hatások megismerésére. A kísérletek további előnye, hogy a klíma különböző elemeinek hatásait egyszerre több forgatókönyv szerint és elkülönülten lehet vizsgálni. A megfigyelések előnye, hogy a valós változásokat mutatják, ugyanakkor nem lehetünk benne biztosak, hogy a megfigyelt változást a változó klíma okozza.

Az ÖK kutatói mostani tanulmányukban az aszály hatásait szimuláló terepkísérletek megbízhatóságát vizsgálták, mivel az utóbbi időben egyre elterjedtebb ez a vizsgálati módszer, és az emberi élet és az élővilág szempontjából az aszályos időszakok gyakoribbá válása jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a következő évtizedekben. Arra jutottak, hogy a kísérletek jelentősen alulbecsülik az aszályok hatásait, és kedvezőbbnek tűnő jövőképet mutathatnak. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a terepkísérletek mérete kicsi, valamint hogy a kísérletek csak a csapadék hiányát szimulálják, míg a valódi aszályok során melegebb is van, több a napsütés, és a levegő is szárazabb. A kutatók érvelése szerint a természetes aszályok hatása mutatja jobban a jövőbeni szárazságok várható következményeit.

„Az aszály mezőgazdasági és ökológiai jelentősége is rendkívül nagy. Ha nincs elég csapadék nyáron, akkor kisebb a termés, és a természetes növényzet szénmegkötő képessége is csökken. Az előrejelzések szerint Magyarország területén a csapadék összmennyisége várhatóan nem csökken, de a nyarak szárazabbak lesznek, és a csapadék egyenetlenebbül fog eloszlani az év folyamán. Vagyis ugyanannyi csapadék kevesebb, de intenzívebb esőzések formájában esik le” – mondta Kröel-Dulay György, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet Kísérletes vegetációökológiai kutatócsoportjának vezetője, a tanulmány első szerzője. Hozzátette: „Dél-Európa szárazabbá, Észak-Európa pedig nedvesebbé válik. Magyarország a két térség határán helyezkedik el, így az itteni éghajlat jövőjét illetően nagyobb a bizonytalanság.”

„Ahogyan ezt a tanulmányban is hangsúlyozzuk, szó sincs arról, hogy a terepkísérletek összességében rosszak, és nem érdemes foglalkozni velük. Én is kísérletező ember vagyok, és jól tudom, hogy ennek a módszernek rengeteg előnye is van” – emelte ki Kröel-Dulay György. „Nagyon fontos ugyanakkor, hogy párhuzamosan többféle módszerrel közelítsünk egy problémához, és ezek eredményeit együtt értékeljük, ahelyett, hogy leszűkítjük a kutatásainkat egy jobbnak tartott megközelítésre. Bár a kísérletek is ugyanazokat a trendeket mutatják, mint a megfigyelések – például hogy a már eleve szárazabb területek érzékenyebbek az aszályra –, egyértelmű, hogy a kísérletek általában alulbecsülik a várható aszály ökológiai következményeit. A változások előrejelzéséhez és hatékony kezeléséhez azonban pontos adatokra van szükségünk” – hangsúlyozta a kutató.

Kapcsolódó link(ek):

Nature.com

Forrás: ELKH

Hírek

MTA30 – A magyar tudományos kutatás kiemelkedő eredményei a rendszerváltástól napjainkig

Eddig még soha nem készült olyan összegzés a magyar tudományos élet teljesítményéről, mint az az immár elérhető, online összeállítás, amelyet több mint két és fél évnyi munkával állított össze a Magyar Tudomány folyóirat szerkesztőbizottságának vezetésével mintegy harminc kutató. Az MTA30 betekintést nyújt a hazai tudományos műhelyek tevékenységébe, egyúttal tükrözi a magyar tudományosság tartalmi sokszínűségét, megőrizve az egyes diszciplínák hagyományait, idézési szokásait és stiláris eltéréseit. Az összeállítás előzményeiről, a munkáról és annak eredményéről Falus András akadémikus, a Magyar Tudomány főszerkesztője beszélt az mta.hu-nak.

Az MTA30(link is external) digitális felületére belépőt rövid összefoglaló után az adott tudományterületet képviselő tudományos osztály „külső” vagy „rövid” tartalomjegyzéke, összefoglalója fogadja, amelyből tájékozódhat a tárgyalt témákról. Majd az itt megadott linkre kattintva jut el az adott osztály honlapján található „belső” vagy „részletes” tartalomhoz, ahol az osztály döntése alapján a további kommunikáció lehetőségeiről, például kontaktszemélyekről is információt kaphat, és kérdéseket is feltehet.

Az Ökológiai Kutatóközpont kutatói kulcsszerepet játszottak A magyar ökológia eredményei és A biológiai sokféleség kutatásában elért főbb eredmények létrehozásában.

Forrás: MTA30

Hírek

Bayes és Darwin: Miként valósítanak meg replikátor populációk bayesiánus számításokat

A statisztikus következtetés mind az állati viselkedés, mind a mesterséges intelligencia algoritmusainak egyik alapvető összetevője. Két fő feladatra fókuszál: a múltból tanult es a jelenben észlelt információ egyesítésével megpróbálja a jövőt jósolni (csapattársunk nekünk passzolja a labdát, hogyan mozogjunk hogy elkapjuk, ismerve a csapattársunkat es látva a labda ívét), valamint a rengeteg különféle múltbeli tapasztalatot megpróbálja a legjobban felhasználhatóvá tenni ezen jósláshoz.

Az ETI kutatóinak új tanulmánya arra mutat rá, hogy az evolúció alapegységeinek, a magukat másoló replikatoroknak populációja képes pontosan ezen számítások elvégzésére. Ezen analógia alapja, hogy a replikatorok versengésére mint a jövőről alkotott hipotézisek versenyére tekintünk.

A bayesi tanuláselmélet és az evolúciós elmélet egyaránt az adaptív versenydinamikát formalizálja a sokdimenziós, változó és zajos környezetben. A tanulmányban a strukturális és dinamikai analógiákat és azok korlátait tárgyaljuk, mind számítási, mind algoritmikus-mechanikai szinten. Rámutatunk az alapvető dinamikai egyenleteik közötti matematikai ekvivalenciákra, általánosítva a Bayes-féle következtetés és a replikátor dinamika közötti izomorfizmust. Megvitatjuk, hogy ezek a mechanizmusok hogyan adnak analóg válaszokat a több időskálán sztochasztikusan változó környezethez való alkalmazkodás kihívására. Megvilágítjuk a mintavételes közelítés, a részecske szűrők (particle filters) és a populációgenetika Wright-Fisher-modellje közötti algoritmikus ekvivalenciát. Ezek az ekvivalenciák azt sugallják, hogy a replikátor-populációkban a típusok gyakorisági eloszlása optimálisan kódolja a sztochasztikus környezet szabályszerűségeit a jövőbeli környezetek előrejelzésére, anélkül, hogy a többszintű szelekció és az evolválhatóság ismert mechanizmusaira hivatkoznánk. Látótérbe kerül a tanulás és az evolúció elméleteinek egységes szemlélete.

Ez az elméleti kapocs közelebb vezethet a biológiai evolúció sokszínű adaptációinak jobb megértéséhez azáltal, hogy egy új, a populáció és nem ez egyed szintjén megjelenő adaptációs célt mutat meg. Másrészt, ezen pontos matematikai analógia felhasználásával mesterséges evolúciós rendszerek az intelligencia egy alapvetőbb építőkövévé válhatnak.

Czégel Dániel, Hamza Giaffar, Josh Tenenbaum és Szathmáry Eörs
Bioessays. 2022 Feb 25: e2100255

Hírek

Honnan érkezhet a koronavírus utódja – és hogyan készüljünk fel rá?

Mit tehetünk annak elkerülésére, hogy a koronavírus után egy újabb, gyorsan terjedő jövevénnyel kössünk nem várt szorosabb ismeretséget? E kérdésekre is válaszolt Kemenesi Gábor és Földvári Gábor biológus. Tudományünnepi előadásuknak az MTA YouTube-csatornáján közzétett felvétele az mta.hu cikkében elérhető.

A járványok korát emlegetni mára már nem számít túlzó kijelentésnek. A jelenlegi koronavírus-járványt a tudomány előre jelezte, ám a vírusok sora, amelyek jegyet váltottak a következő járványra, még nem ért véget. Kemenesi Gábor előadásban szó esik a felbukkanó fertőző betegségek kutatásával kapcsolatos alapvető ismeretekről, és arról is képet kaphatunk, melyek lehetnek a jövő járványainak lehetséges okozói, és hol számíthatunk a felbukkanásukra.

A természetes élőhelyek zsugorodása és a klímaváltozás olyan ökológiai helyzeteket teremt, amelyek elősegítik számos kórokozó új helyeken és új gazdaszervezetekben való megtelepedését, így serkentve a járványok felbukkanását emberekben és háziállatokban. Mivel nem tudjuk megállítani vagy visszafordítani a jelenséget, létfontosságú, hogy mindent megtegyünk a megelőzés érdekében, felkészüljünk jelentősebb hatásaira, és védekezési stratégiát dolgozzunk ki. A jelenleg elterjedt, utólagos döntéshozói, orvosi vagy technológiai megoldások (korlátozó intézkedések, vakcina, gyógykezelés) nem elegendők, hiszen evolúciós, ökológiai és járványtani jelenségek bonyolult hálózatai állnak a háttérben. Földvári Gábor előadása ezek összefüggéseit mutatja be, és olyan preventív gyakorlati megoldásokat vesz sorra, amelyek lehetővé teszik a jelenlegihez hasonló járványok megfékezését még a kitörésük előtt.

Névjegyek:

Földvári Gábor biológus, PhD-fokozatát a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók járványtani és ökológiai vizsgálataiban elért eredményeiért kapta. Szakterülete a parazitológia, a járványtan és a kórokozó-ökológia. Kutatási érdeklődése újabban arra irányul, hogy hogyan hat az emberi tevékenység és a klímaváltozás a kórokozók új helyen és új gazdában való felbukkanására.

Kemenesi Gábor biológus, virológus kutató, emellett egyetemi adjunktusként oktató. A felbukkanó fertőző betegségek egyik hazai szakértője, doktori fokozatát denevérvirológia témakörben szerezte meg. Ezenkívül az újonnan megjelenő fertőző betegségek más vetületeit is kutatja, így a csípőszúnyogok vagy a rágcsálók által terjesztett vírusokat is. Számos földrészen folytat úttörő kutatásokat a témában.