Média

Különleges növény virágzik a vácrátóti arborétumban

Most virágzik a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben a kisvirágú vadgesztenye (Aesculus parviflora). A Hattyú-szigeten a híd közelében található. Ismert rokonaival ellentétben nem fa, hanem 3-5 m magasra növő cserje. 5-7 levélkéből álló tenyeresen összetett levelei elárulják, hogy rokonai vadgesztenyék. A 20-30 cm hosszú, enyhe illatú virágai keskeny bugákban nyílnak. Szirmai közül hosszan kinyúló vöröslő porzói bájos, különleges hatást kölcsönöznek neki. Eredeti élőhelye az USA délkeleti államaiban van, ahol magjai gyakran a víz áramlásával terjednek.

Forrás: dunakanyarinapok.hu

Média

Vöröshús-allergiát is okozhat a kullancs csípés

Akár vöröshús-allergiát is okozhat a Magyarországon is élő közönséges kullancs csípése – erről is beszélt az Európa Rádiónak adott interjújában Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont kullancskutatója.
A szakember hangsúlyozza: szerinte tisztában kell lenni a veszélyekkel, de nem az a megoldás, ha bezárkózunk, és inkább nem kirándulunk, mert félünk a kullancsok csípésétől. Azt javasolja: kiránduljunk, sétáljunk, de még egy játszótéri, park béli városi séta után is nézzük át a bőrünket erős fénynél, és ha találunk kullancsot, azt habozás nélkül távolítsuk el, az se baj, ha a szájszerve beleszakad a bőrünkbe. Ha egy napon belül eltávolítjuk a kullancsot, jó eséllyel nem okozhat komoly problémát.

Európa Rádió

Média

Szarvasbogarak kíméletlen harcát videózták le Vácrátóton

A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert Facebook-oldalára került fel egy videó a napokban arról, hogyan néz ki a kötöttfogású birkózás szarvasbogár módra.
A poszt szerint az intézményben múlt héten kezdődött el a szarvasbogarak násza. Nem is gondolnánk, milyen hatalmas küzdelem folyik ilyenkor a nőstény kegyeiért, gyakran a hímek komoly sérülését vagy akár halálát okozva.
A felvételen, amit eddig több mint 100 ezren láttak a közösségi platformon, két hím csatáját mutatják be másfél percben.

sokszinuvidek.24.hu

További megjelenések a témában:

berek.hu

Média

Így találhatod meg az ország legbölcsebb fáit

Két észak-magyarországi és egy szlovákiai botanikus kert lenyűgöző világát – különös tekintettel az életkorukból adódóan „bölcs” fákra – mutatták be azon az egynapos tanulmányúton, amelyet a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége a Wise Trees projekt keretében szervezett.
A Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben hazánk fajokban leggazdagabb élőnövény-gyűjteménye található, melyet egy romantikus tájképi kastélykertben alakítottak ki. Ebben a környezetben több olyan matuzsálem fát is láthatunk, melyeknek komoly múltjuk van.

Már a mérete is tekintélyt parancsol annak a hatalmas vérbükknek, mely a hajdani kúria, ma az Ökológiai Kutatóintézet központi épülete előtt áll, és a Nagy-réten át a Nagy-tóra és a mögötte húzódó dombokra tekint. Amikor 1872-ben Vigyázó Sándor eljött a birtokra körbenézni, jó lesz-e jegyajándékként báró Podmaniczky Zsuzsanna számára, minden bizonnyal kis csemete lehetett még. A kert másik nagy öregje – a 150 éves virginiai mocsárciprus – mintha csak Florida mocsaraiban élne, olyan jól érzi itt magát. Kis törpehadsereg veszi körbe, és készteti álmélkodásra a látogatót. Ezek a föld alól a felszínre törő légzőgyökerek, „ciprusbabák” biztosítják a növény föld alatti, tartósan vízben álló gyökerei számára az oxigént.

turizmus.com

Média

Az európai édesvízi biodiverzitás védelmi prioritásai

Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársainak vezetésével a napokban átfogó természetvédelmi elemzés jelent meg, amely európai léptékben vizsgálta az édesvízi biológiai sokféleséget a területi védelem tükrében. Az elemzés vízgyűjtők értékességét vetette össze az ott élő fajok természetvédelmi helyzete alapján. Eredményeik szerint a legfontosabb területek többsége a mediterrán félszigeteken található, de a magyarországi vízgyűjtők is kiemelt értéket képviselnek. A kutatás a PLOS ONE folyóiratban jelent meg. – írja az Ökológiai Kutatóintézet honlapján.

Az édesvízi biodiverzitás jobb védelmének elősegítése érdekében egy, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport elemzést készített, amelyben rangsorolták az európai kontinensen található vízgyűjtőket természetvédelmi értékességük alapján, majd ezen értékességet összevetették a területi védelemmel is. Ehhez egy globális édesvízi adatbázist használtak, amely 18816 vízgyűjtőre osztja fel a kontinenst. Az egyes fajok elterjedését ezen vízgyűjtőkben összegezték a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai alapján. Az elemzésben 512 hal, 656 puhatestű, 124 szitakötő, 339 vízinövény, azaz összesen 1631 faj adatai vettek részt. Az egyes fajokat más-más súlyokkal vették számításba szintén az IUCN által meghatározott veszélyeztetettség, valamint terjedőképességük alapján. Minél veszélyeztetettebb egy faj, illetve minél kevésbé képes terjedni, annál nagyobb súllyal szerepelt.

Európai léptékben a védett terület hálózat bővítése az édesvízi biodiverzitás szempontjából kiemelt Balkán-félszigeten lenne a legfontosabb, de Ukrajna és Oroszország is bővelkedik magas értékű, de alacsony védettségű területekben.

origo.hu

Média

Kullancsveszély: ne nyomkodjuk, ne krémezzük!

Megkezdődött az iskolai szünet, zajlanak a nyári táborok, kerti sütögetések, séták, kirándulások – aki csak teheti, kint van a szabadban. Ebben az időszakban kiemelten fontos a kullancsok elleni védelem, hiszen a vérszívókkal már nemcsak a természetben, de városi parkokban, sőt, a kertjeinkben is gyakran találkozhatunk. Csúnya és veszélyes betegségek terjesztésére képesek, ezért mindenképpen érdemes a támadásuk megelőzésére koncentrálni.

Dr. Földvári Gábor biológust, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének főmunkatársát, a Kullancsfigyelő projekt vezetőjét kérdeztük az „ismerd meg az ellenséged, hogy hatékonyan harcolhass ellene” elvét alapul véve. Hogyan és honnan támad ránk a vérszívó? Mi alapján választja ki az áldozatát? Melyek azok a téves tanácsok, amelyek nemcsak hatástalanok, de egyenesen veszélyesek is lehetnek? Milyen módszerekkel védekezhetünk ellenük?

A szakértő gyakorlati tanácsa szerint: egy keskeny végű csipesszel, de akár a körmünkkel – a lényeg, hogy a szájszervéhez minél közelebb tudjuk megfogni – egy határozott mozdulattal húzzuk ki. Nem baj, ha a „bőrbe törik” a szájszerve, mert az már nem juttat be kórokozókat, idővel kilökődik, mint egy szálka. Azt sem árt tudni, hogy a kullancs nem rovar, hanem pókszabású, lerovarozni a szakértő szerint olyan, mintha a csigára azt mondanánk, hogy hal. E tévedésnek ugyan nincs közvetlen egészségügyi kockázata, de ha életmódját, biológiáját akarjuk megérteni, nagyon is fontos. És még két jó tanács Földvári Gábortól: a nyakon csípett kullancsot ne dobjuk a WC-be, mert hetekig túlél a víz alatt is, illetve, ha ruházatunkat szeretnénk „kullancstalanítani”, legalább 60 fokon mossuk vagy használjunk szárítógépet, ha biztosra akarunk menni. Egy 40 fokos mosást mosószer, öblítő, centrifuga ellenére is kibír. Földvári Gábor nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy a legfontosabb önmagunk gyakori átvizsgálása és a vérszívók mielőbbi eltávolítása.

24.hu

Média

Pókokkal modellezték magyar ökológusok, hogyan alakítja a környezet a társas viselkedést

Az American Naturalist folyóirat júniusi számában jelent meg az a tanulmány, amelyben Vásárhelyi Zsóka és Scheuring István, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének munkatársai, és Leticia Avilés, a University of British Columbia kutatója beszámoltak a kiterjedt társas viselkedést mutató szociális, illetve a kevésbé együttműködő szubszociális pókfajok elterjedését vizsgáló munkájukról.
Vásárhelyi, Scheuring és Avilés az Andok keleti lejtőinek élőhelyeit számítógépen modellezték, beépítve a változó gradienseket, így a prédaállatok maximális méretének változását és a zavarás mértékét is. A modellezett ökoszisztémákba több különböző méretű, virtuális szociális és szubszociális pókkolóniát „telepítettek”, és megfigyelték, hogy melyik faj milyen környezetben maradt életben, illetve hol bizonyult sikeresebbnek.

A modell jól szemlélteti, hogy a prédaméret és a zavarás együttesen valóban képes kialakítani a természetben előforduló elterjedési mintázatokat. A kutatók kimutatták, hogy a zavarás nemcsak a kis kolóniák elpusztításáért felel, hanem potenciálisan stabilizáló hatása is lehet, méghozzá a legnagyobb kolóniákban. Az eredmények arra utalnak, hogy egy adott élőhely ökológiai sajátosságai jelentős hatással lehetnek az ott élő fajok társas viselkedésére.

qubit.hu

További megjelenések a témában:

origo.hu - Kiderült, mi befolyásolja a pókok viselkedését

kisalfold.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói

hvg.hu - A pókok elterjedését modellezték a kutatók, érdekes eredményre jutottak

webradio.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói

magyarmezogazdasag.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói

tudomanyplaza.hu - Élőhelyi sajátosságok hatása a fajok elterjedésére

innoportal.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói

Nyomtatott sajtó:
budaorsiinfo.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói - 2022-06-23
Magyar Hírlap - A pókok... - 2022-06-23
ma.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói - 2022-06-23
veol.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói - 2022-06-22
szoljon.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói - 2022-06-22
kemma.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói - 2022-06-22
feol.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói - 2022-06-22
bama.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói - 2022-06-22
weborvos.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták - 2022-06-22
mti.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói - 2022-06-22
orientpress.hu - A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói - 2022-06-25
player.hu - Szociális és szubszociális pókok viselkedését vizsgálták magyar kutatók - 2022-06-26
minuszos.hu - Még a különböző fajú pókok is tudnak együtt élni - 2022.06.25.

Média

Halálos csapda: kiirtjuk az élővilágot, hogy legyen mit ennünk

Riasztó mértékben pusztulnak a beporzó rovarok és a velük táplálkozó madarak is Európában, nagy részben a növényvédő szerek használata miatt. Évente 350 ezer tonna vegyszer kerül a földekre az EU-ban, ezt az unió a felére akarja csökkenteni. Az agrárvegyipari piacot uraló négy nagy cég azonban mindent megtesz, hogy ez ne így történjen. Ebben több ország kormányában, köztük Magyarországéban is politikai szövetségesekre találtak.
…„Ezek a földek ökológiai sivatagok lettek a peszticidek miatt” – mondta Báldi András, az Ökológiai Kutatóközpont kutatócsoport-vezetője a traktor terepére utalva. A kutató két éve itt, a Kiskunságban kezdett kísérletbe a munkatársaival. Többhektárnyi korábbi szántón vadvirágos réteket hoztak létre, hogy megvizsgálják, mennyire éled újra a természet, illetve hogy a közeli földekre mekkora hatással van a beporzók, valamint az élővilág visszatérése. Az állatpusztulás mértéke ugyanis sokkoló Európában: a rovarok és a velük táplálkozó madarak száma is drámaian csökken. Akkor mi a megoldás?
..Batáry Péter ökológus németországi kutatásai során arra derített fényt, hogy fontos a kisparcellás rendszer az élővilág fenntartásában, mert ahol kis táblák vannak, ott közöttük van valami mezsgye. „Nemcsak a biogazdálkodó, hanem a konvencionális is használhat ilyen módszereket” – mondta a kutató, rámutatva, hogy nem fekete-fehér a biodiverzitás rombolása tekintetében, hogy valami konvencionális-e, vagy bio.
..A világszerte hagyományos ökológiai tudást kutató Molnár Zsolt sok példát hozott arra, hogy a modernizáció előtti technikákat használó közösségek Gyimestől Mongóliáig egy dologban nagyon hasonlítanak: nagyon figyelnek a tájra, és annak lehetőségei szerint gazdálkodnak benne. „Most megint abba az irányba fejlődik a mezőgazdaság, hogy ismét figyelemintenzív legyen, csak most már nem a helyi ember felügyeli, hanem technológiával próbáljuk. Nem jó az a kérdés, hogy hagyományos módon termeljünk élelmiszert vagy a mai destruktív ipari módon, hanem ebből tovább kéne lépni” – mondta a kutató.

telex.hu

További megjelenések a témában:

hirklikk.hu - Halálos csapda: kiirtjuk az élővilágot

Média

Kerti tavak és az ökológia

Horváth Zsófia és munkatársai a mypond.hu és az Ökológiai Kutatóközpont képviseletében adtak interjút a Tilos Rádió: A tudás (és a) hatalom című műsorában. A kerti tavak szerepe felértékelődött az elmúlt években párhuzamosan a természetes kisvizek eltűnésével. A kert tavak felmérése kétlépcsős, citizen science típusú program, az első körben a tó tulajdonosokat kérdőív kitöltésére kérték, amelyben a saját kerti tóban és környékén előforduló fajokról, a kerti tó jellemzőiről számoltak be a tulajdonosok. Az idei évben a tavakból szűrt vízmintát vettek, sok esetben maguk a tótulajdonosok, a kapott egységcsomaggal. A kétéltűek különösen érdekesek a kutatók számára, de sok esetben pl. az emlősállatok (sün, nyest) számára is fontos vízforrást jelentenek a kerti tavak. Nem válnak-e szúnyog keltetővé a kerti tavak? Ebből a szempontból pl. a kertben található egyéb tárgyak, cserepek alja, fóliák sokkal inkább tekinthetők szúnyogkeltetőnek, a tavakban a halak vagy a természetes ragadozók pl. szitakötőlárvák inkább visszaszorítják a szúnyogokat. Az aranyhalak csökkentik a természetes biodiverzitást, azzal, hogy a zooplanktonokat, kisrákokat elfogyasztják, csökkentik a természetes szűrőszervezeteket a tóban.
A betelefonálók külföldi példákról számoltak be, pl. a kötelezően az új épületek mellé telepített tavakról, denevér mentésről. Felmerült, hogy mennyire törékeny rendszerek a kerti tavak, mennyi külső energia szükséges a fenntartásukhoz.

Tilos Rádió - A tudás (és a) hatalom

Média

Átadták a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat

Budapest hőhullámokkal szembeni sérülékenységének feltárását, az inváziós pontyfélék ikrájának vándorló vízimadarak általi terjedésére vonatkozó kísérletes bizonyítékot, valamint a részvénybefektetőknek az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival kapcsolatos viszonyát vizsgálta az a három fiatal kutató, aki az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság javaslatára, pályázatával elnyerte az akadémiai elismerést. Az idei nyertesek: Buzási Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék docense, Lovas-Kiss Ádám, az Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) tudományos munkatársa, valamint Fain Máté, az OTP Hungaro-Projekt Kft. senior tanácsadója. A díjakat Szathmáry Eörs akadémikus, a Bizottság elnöke adta át a testület szerdai ülésén.

mta.hu

További megjelenések a témában:

webradio.hu - Átadták a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat

alternativenergia.hu - Átadták a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat

elobolygonk.hu - Átadták a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat

ecolounge.hu - Környezetvédő fiatalokat díjaztak

Nyomtatott sajtó:
mti.hu - Átadták a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat - 2022-06-16
hir.ma - Átadták a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat - 2022-06-16
tisztajovo.hu - Budapesti hőhullámokat kutatják - 2022.06.17.

Média

Kulcstényezővé válhat a Vízipók-csodapók világa

A Vízipók-csodapók rajzfilm sorozatban és a Micsoda pók a vízipók című könyvben – mindkettőt Bálint Ágnes írta – megjelenő vízi világ sokunk számára jelent élethosszig tartó élményt. Mára a hasonló, apró vízi közösségek ökológiai szempontból is rendkívül fontossá váltak. Ezelőtt tíz–húsz évvel a kutatók még nem is foglalkoztak a kerti tavak, parkokban kialakított mesterséges víztestek szerepével, hiszen mit is tudnának ezek nyújtani a természetes tavak, mocsarak, lápok mellett?

Csakhogy a természetrombolás, a klímaváltozás, a környezetszennyezés, egyszóval az emberi tevékenység nagyban felértékelte a „kerti tavakat”, lassanként fajok túlélése, a vízi ökoszisztéma fennmaradása múlhat rajtuk. Legalábbis azokon, amelyeket tulajdonosai nem akarnak a legfrissebb trendeknek megfelelve „kirakattermészetté” silányítani – Dr. Horváth Zsófia ökológussal, az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének osztályvezetőjével, tudományos főmunkatársával beszélgettünk az ökológiai lépőkövekké váló kerti tavakról.

24.hu

Média

Invázós csípőszúnyogok, kérészek és biológiai kontroll a Zöldklubban

Dr. Soltész Zoltán, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa a Szúnyogmonitor eddigi eredményeiről és az újonnan terjedő inváziós csípőszúnyogok által terjesztett betegségek terjedésének mechanizmusáról beszélt.
Új kutatásukban az ELTE és az ELKH munkatársai azt fedezték fel, hogy a kérész látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik. Egy már régebb óta folyó kutatás újabb állomásáról van szó, Kriska György 2012 óta foglalkozik a kérészek fényérzékelésével. Korábban arra jutott, hogy ökológiai szempontból a hosszabb hullámhosszú mesterséges fények a kevésbé károsak az élővilágban, így célszerű ilyeneket alkalmazni. Dr. Egri Ádám, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa számolt be arról, hogy laboratóriumi kísérletekben a kérészek látórendszerét vizsgálták, és eredményük megerősítette az összefüggést a fényviszonyok és a rovarok viselkedése között.
Dr. Korányi Dávid, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa arról beszélt, hogy az ÖK kutatói vezette nemzetközi kutatócsoport az urbanizáció hatását vizsgálta a növénykártevő rovarokra és természetes ellenségeikre (biológiai kontroll). Eredményeik alapján természetalapú megoldásokat javasolnak az urbanizáció ökológiai lábnyomának csökkentésére.

Klubrádió - Zöld klub - 2022.05.26.

Média

A botanikus kert, ahol esténként világító szentjánosbogarak között sétálhatunk

Tudtátok, hogy a szentjánosbogarak körülbelül 21:17-kor kezdnek világítani és este 10 előtt lekapcsolják fényeiket? A Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben június 13-tól olyan különleges és látványos, esti vezetett sétákon vehettek részt, ahol ezt meg is tapasztalhatjátok. Az aljnövényzeten várakozó röpképtelen nőstények világítva várják párjukat. A náluk kisebb termetű hímek szintén világítanak, s röptükben keresik rövidke életük értelmét. A séták elsődleges célja eme természeti tünemény bemutatása, de a szakvezetők segítségével megtapasztalhatjátok a Botanikus Kert éjszakai hangjait, hangulatát is.

travelo.hu - 2022.06.13.

További megjelenések a témában:

minimatine.hu - Esti kirándulások, szentjánosbogár séták

funzine.hu - Varázslatos fényjátékot figyelhetünk meg

egy.hu - Ezernyi fénylő lámpás csodája: itt a szentjánosbogár-rajzás

Nyomtatott sajtó:
Színes Ász - 2022.06.22. - Fényükkel tüzelik egymást a szentjánosbogarak

Média

Biogazdálkodás vagy virágsávok?

Göttingen mellett a helyi egyetem Agroökológiai Tanszé­kének és a Vácrátóti Ökológiai Kutatóközpont kutatói mezőgazdasági földterületeket tanulmányoztak, amelyeken háromféle őszibúza-mező volt. Egy biogazdálkodású, egy virágsávokkal beültetett hagyományos és egy virágsávok nélküli hagyományos mező. A mezők szélein két éven át vizsgálták a vadméhek gyakoriságát. Összefoglalva, a hagyományosan megművelt földekhez képest jellemzően több vadvirágot tartalmazó biogazdálkodás a méhek odavonzását tekintve sokkal sikeresebb. Azonban a biofarmokon csak fele annyi búza terem, tehát ha a búza mennyiségét is figyelembe vesszük, akkor az azonos mennyiségű terméshez egy 10 hektáros biofarmot egy 5 hektár búzaföldet és 5 hektár virágsávot tartalmazó hagyományos területtel kell összehasonlítani. Ez esetben viszont a hagyományos területen 3,5-szer több lesz a vadméhek száma. Ebben az esetben a biogazdálkodás valószínűleg nem a legjobb mód a vadméhek segítésére.

Magyar Mezőgazdaság - 2022.06.01.

Média

Egerben van a megye legnagyobb és legöregebb fája, a Bükk pedig őserdőt rejt

Az Őserdő az 1977-ben létrehozott Bükki Nemzeti Park egyik legérdekesebb és – értékesebb erdős része, bár nem „igazi” őserdő. Neve arra utal, hogy hosszú idő óta nem művelik, így hangulata, élővilága, fiziognómiája hasonlít az eredeti, érintetlen őserdőkéhez…Az erdő természetes életén itt lassan 200 éve nem változtatott az ember, a 180-250 éves faóriásokat is tartalmazó állomány zavartalanul éli a maga természetes életét, valamikori művelésére mára csupán az átfutó hajdani kisvasúti nyomvonal emlékeztet. A tekintélyes, tiszteletet parancsoló fákat már csak a szelek, viharok és a hó, jég tizedelik. A Nyugat-Magyaroszági Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Nemzeti Erdőrezervátum Program, az Ökológiai Kutatóközpont, illetve a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei és projekt-partnerei folytatnak itt tudományos erdő- és élővilág- kutatásokat – nyilatkozták.
Fotó: Ficsór Zsolt, index.hu

heol.hu
Nyomtatott sajtó:
A legnagyobb fánk a platán - Heves Megyei Hírlap - 2022-06-14

Média

Itt forgott – Főszerepben Magyarország

Ki ne ismerné Molnár Ferenc ifjúsági regényéből készített filmadaptációt, amely 1968-ban készült, majd egy évvel később idehaza a Magyar Játékfilmszemle Közönségdíját kapta, Amerikában pedig Oscar-díj jelölésig jutott a legjobb idegen nyelvű filmek kategóriában. A Pál utcai fiúk történetéhez olyan korhű helyszíneket kellett keresni Budapesten, melyek tökéletesen adják vissza a főváros múlt század eleji hangulatát… A falon való átmászás izgalmas pillanatait a Tömő utcában, ám a kertben való jeleneteket már nem itt, hanem a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben forgatták. A rendező döntését azzal indokolta, hogy az arborétumban megvan minden olyan fontos részlet – kishíd, sziget, rom, tó –, amely egykor az igazi füvészkertben is megtalálható volt.

magyarnemzet.hu

Média

A beporzók az ökoszisztéma fenntartói

Világszerte csökken a beporzók száma és sokfélesége, a fajok több mint harmadának zsugorodik az állománya, 9%-uk pedig már veszélyeztetett. A Kárpát-medencében 100 év alatt a poszméhek 30%-a vált azzá. Mindezt Kovács-Hostyánszky Anikó, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa mondta el Tápiószelén, a biológiai sokféleség világnapja alkalmából rendezett tanácskozáson és bemutatón a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központban.

magyarmezogazdasag.hu

További megjelenések a témában:

Kertészet és szőlészet - A sokféleség érték - 2022. 06. 01.

Média

Páratlan ökológiai értéke van a grandiózus hortobágyi daruvonulásoknak

Az Ökológiai Kutatóközpont kutatócsoportja a Land Degradation and Development folyóiratban publikálta azt a tanulmányt, amely szerint a közönséges vagy szürke daru (Grus grus) annak ellenére a magyar puszta ökoszisztéma-mérnöke, hogy a faj nem állandó lakója az alföldi tájnak. Az Ökológiai és Botanikai Intézet Lendület munkacsoportjának kutatói – Valkó Orsolya, Borza Sándor, Godó Laura, Végvári Zsolt és Deák Balázs – a daruszántások és a bolygatatlan szikes puszták növényzetét vetették össze. Megállapították, hogy a madarak tevékenysége nyomán kialakult foltokon a növényborítás tartósan kisebb volt, mint a bolygatatlan gyepeken, de nemcsak a növényzet szerkezetében, hanem a vegetáció fajösszetételében és az ökoszisztéma működésében is jelentős különbségeket figyeltek meg.

qubit.hu

További megjelenések a témában:

ng.24.hu - A darvak is ökoszisztéma-mérnökök - 2022. 05. 29.

pannonrtv.com - A darvak is ökoszisztéma-mérnökök 2022. 05. 31.

Média

A kérészek látását tanulmányozták a kutatók

Az ELTE Biológiai Intézet és az ELKH Ökológiai Kutatóközpont kutatói elektroretinográfiával mérték a dunavirág összetett szemének spektrális érzékenységét lárva és kifejlett állapotú egyedeken egyaránt. “A lárvák szeme a zöld spektrális tartományra volt érzékenyebb, míg a kifejlett kérészeké az ultraibolya fényre” – magyarázza a közleményben Egri Ádám, az ELKH Ökológiai Intézet munkatársa, a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője.
Jól ismert jelenség, hogy a dunavirág kérészek közvilágítási lámpáknál tömegesen pusztulnak el. E hatás csökkenthető a kültéri lámpák spektrumának helyes megválasztásával. “A dunavirág példája is erősíteni látszik azt az egyre inkább kialakuló képet, miszerint ökológiai szempontból a hosszabb hullámhosszú mesterséges fények okozzák a legkevesebb kárt az élővilágban, így célszerű ilyeneket alkalmazni” – mutatnak rá a közleményben a kutatók.

National Geographic, ng.24.hu

További megjelenések a témában:

magyarmezogazdasag.hu - 2022. 05. 27.

minuszos.hu - 2022. 05. 28.

kisalfold.hu - 2022. 05. 25.

radio88.hu - 2022. 05. 24.

hirtv.hu - 2022. 05. 23.

greendex.hu - Kék óra kérészszemmel - Greendex - 2022. 05. 23.

origo.hu - Megfejtették, hogyan látnak a kérészek - 2022. 05. 23.

Média

Berozsdásodott a Sajó, a vas megfojtja az élővilágát

Mi a szennyezés forrása? Miért pusztítja a vízi élővilágot a természetben gyakran előforduló és egyébként „ártalmatlan” vas? Talpra tud-e még állni a Sajó? Ezekről kérdeztük Dr. Borics Gábor ökológust, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadóját…Összességében tehát a Sajó leginkább érintett 10–15 kilométeres szakaszán Borics Gábor szavaival „a durva vasszennyezés hatására megszűnt az élet”. De legalább az állatok egy nagy része el tudott menekülni. A rozsdát „szerencsére” érzékeljük, így azon nyomban napvilágra került a szennyezés ténye. De ez önmagában kevés.

24.hu

További megjelenések a témában:

hellovidek.hu - Valami nagy gond van a Sajó vízminőségével: ettől olyan rozsdabarna a folyó - 2022. 05. 28.