A Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kezdeményezett, az MTA vezető testületei által támogatott és a Kormánnyal is egyeztetett nemzeti kutatási programok a magyar társadalom, gazdaság és kultúra számára nemzetstratégiai jelentőségű tématerületeken működnek.
A három program egyike a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Programja (FFTNP) ennek a Fenntartható technológiák alprogramjának (FTAP) konzorcium vezetője az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK). Az alprogram a víztudományoktól az agrártudományokon és az új generációs környezeti monitoring rendszerek fejlesztésén át az energetikáig meglehetősen széles multidiszciplináris mezőben működik majd. Ezeket a területeket csak a köztük meglévő kölcsönös és sokrétegű egymásra utaltságok feltárásával és megértésével lehetséges kutatni.
Az Ökológiai Kutatóközpont fenntarthatósági kutatásainak széles skáláját lefedi a programhoz kapcsolódó szakmai munka. Az ÖK két alprojekttel vesz részt az FTAP munkájában.
’Ökológiai fenntarthatóságot szolgáló élőhely-kezelések kísérletes vizsgálata szárazföldi ökoszisztémákban’
Az ENSZ által elfogadott 17 Fenntartható Fejlődési Célból a 15. a “Szárazföldi ökoszisztémák védelme”, mely nevesíti az ökoszisztémák és ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzését, helyreállítását és fenntartható használatát. A tervezett kutatás fókuszterületei a különböző erdei, gyepi és szántóföldi ökoszisztémák fenntartható kezelése és helyreállítása illetve az aszály hatásának felmérése gyepekre. Kutatásaikat kiterjedt hazai és nemzetközi együttműködésekben végzik, több egyetem BSc, MSc és PhD hallgatóinak bevonásával, köztük külföldi diákokkal is.
A projekt a kísérletes megközelítést teszi a fókuszba hogy olyan kérdéseket teszteljen és demonstráljon, mely hozzájárul a fenntarthatósági célokhoz. Eddigi kutatásaik során kimutatták a gyepek hagyományos, extenzív kezelésének a fontosságát a biodiverzitás és a vidéki táj megőrzése érdekében, illetve a hazai gyepek európai szinten kiemelkedő diverzitását. Az erdők a gazdasági hasznosításuk mellett fontos védelmi és rekreációs funkcióval és ökoszisztéma szolgáltatással bírnak, ezért napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok az erdőgazdálkodási módok, amelyek a faanyagot az erdők ökológiai funkcióinak és biodiverzitásának fenntartása mellett tudják biztosítani. A klímaváltozás, Magyarországon kiemelten az aszály hatásainak megértése és a probléma kezelése alapvető feladat, melyet terepi kísérletes kutatással céloztak meg. Az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézete három komplex terepi kísérleti rendszert is fenntart, a gyep-restauráció, az erdő-kezelés és az aszály hatásának megértésére.
A ’Fenntartható városok: a városi élőhelyek biodiverzitásának ökológiai és humán vonatkozásai’ című alprojektben három egymásra épülő témacsoportban, egységes keretrendszerben vizsgálják a városi ökoszisztémák működését, ezek humán vonatkozásait és a rendszer működésének fenntartásához és helyreállításához szükséges beavatkozásokat. A téma aktualitását és globális jelentőségét jelzi, hogy napjainkban a világ népességének több mint fele városokban él, és ez az arány folyamatosan nő. A városi életminőség és jólét fenntartásához, javításához nélkülözhetetlen a városi ökoszisztémák működésének megértése. A városlakók számára ezek az ökoszisztémák jelentik a mindennapi, közvetlen kapcsolatot az élővilággal és a természettel.
A városiasodás folyamata eleve egy kísérletes elrendezést definiál: az ember mesterségesen kialakított több élőhelyet a természetes élőhelyek között elszórva, és ezeket az egységeket kolonizálták a különböző növény és állatfajok. A városi és természetes ökoszisztémák összehasonlítása tehát egy unikális kísérleti lehetőség tájhasználattal és restaurációval mint a fenntarthatóság kiemelkedő ökológiai vetületeivel kapcsolatos általános jelenségek feltárására.
Az urbán ökoszisztéma fontos elemei a fennmaradt városi természetes élőhelyek, vízparti folyosók, kistavak, felhagyott területek, kezelt parkok, privát kertek, balkonok, tetőkertek. Ezekhez az élőhelyekhez jelentős biodiverzitás kötődik és nélkülözhetetlen ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújtanak, mint a talaj, a víz és a levegő minőségének védelme és a klímaszabályozás. A városi élőhelyek hatékony védelméhez és működésük megértéséhez nélkülözhetetlen a városokhoz kötődő biodiverzitás, valamint a városi élőhelyek által biztosított ökoszisztéma szolgáltatások feltárása. Multi-taxon vizsgálataikban feltárják a városi terresztris és a vízi élőhelyek biodiverzitását és ökoszisztéma szolgáltatásait befolyásoló mechanizmusokat.
A városokban bonyolult közösségi dinamika bontakozik ki az ember és számos élőlény között, és az ember élettevékenysége alapvető hatással van a városi ökoszisztémákra. A jelentős népsűrűség és a városok központi kereskedelmi és közlekedési szerepe elősegítik a távoli területek kórokozóinak és vektoraiknak behurcolását, és az emberek közti fertőzések gyors létrejöttét. A hősziget jelenség hozzájárul, hogy a kórokozók, vektoraik és rezervoár gazdáik könnyebben átvészeljék a téli hónapokat. Kutatásaik célja az ember és a városi ökoszisztémák közötti kapcsolatok, kölcsönhatások feltárása.
A városok zöld és kék infrastruktúrájának és a hozzájuk kötődő biodiverzitás fenntartása szempontjából fontos kérdés, hogy a városi élőhelyek képesek-e funkcionális élőhely-hálózatot alkotni. A jelentős mennyiségű és jól összekötött zöld infrastruktúrával rendelkező városokban a városiasodás hatása jelentősen mérsékelhető. A városi zöldterületek területének és biodiverzitásának növelése az EU Biodiverzitás Stratégia egyik kiemelt célkitűzése. Kutatásainkban arra keressük a választ, hogy a természeti területeken megismert élőhelyrekonstrukciós módszerek és természet-alapú megoldások milyen módon alkalmazhatóak a városi élőhelyek restaurációja során.
A Fenntartható technológiák alprogramjának (FTAP) konzorcium vezetője az Ökológiai Kutatóközpont, a konzorcium tagjai a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE), az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK), a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI), a Miskolci Egyetem (ME), az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), a Pannon Egyetem (PE), és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). A program négy éves, összesen 3 milliárd forint összegű támogatást biztosít. A program koncepciójáról és céljairól az MTA honlapján lehet részletesen olvasni.
Forrás: mta.hu
mta.huTovábbi megjelenések a témában:
magyarhirlap.hu - 2022.12.07. Három nagy kutatási programot indít az MTA 2022-ben
infostart.hu - Álhíreket leplez le az Akadémia egyik kutatási programja - 2022-12-07
infovilag.hu - Akadémiai kutatási program az álhírek leplezésére – Infovilág - 2022-12-07
telex.hu - Az áltudományt is kutatják az MTA új programjaiban - 2022-12-07
