Hírek

Gyümölcsörökségünk nyomában

Az idősebbek emlékeznek arra, hogy régen nem csak az a néhány gyümölcsfajta volt elérhető, melyekkel ma találkozunk a piacokon. Számos nyári almát, bogyós gyümölcsöt ízlelhettünk, és a szépkorúak még azt is jól tudják, hogy voltak csak szárításra, vagy éppen pálinkának való fajták is. A Tündérkert mozgalom (https://www.tündérkertek.hu/) a régi gyümölcsfajták termesztésére, és a hozzá tartozó tudás megőrzésére, újjáélesztésére szerveződött társadalmi összefogás. A kezdeményezés felkeltette a kutatók érdeklődését is és remélhetőleg az együttműködés a civil mozgalom és a hivatásos természetvédelem, kutatás között újabb lendületet ad ennek a kultúra és biodiverzitás megőrző tevekénységnek.

Augusztus első napjaiban az Ökológiai Kutatóközpont öt munkatársa felkereste Ambrus Lajost Egyházashetyén, aki a Tündérkert mozgalom egyik lelkes alapítója, segítője, és a Nagy Almáskönyv (https://kulturpajta.hu/nagy-almaskonyv/) írója is. Ambrus Lajos tapasztalatai, kapcsolati hálója és szakirodalmi rálátása nélkülözhetetlen a program sikeréhez. Könyvében hiteles, átölelő és hiánypótló leírásokat, pomológiai forrásokat találunk a 12. századtól kezdve. A könyv egyedülálló és élvezetes olvasmány történelmi és néprajzi vonatkozásban is, fajtaleírásokkal és rajzokkal. Megtudhattuk, hogy a korai magyar gyümölcsök világszámba mentek, és több uralkodó, köztük az Angol Királynő részére is küldtek belőlük. A sors fintora, hogy a források, a fajtaleírások, a tudás sok esetben már csak külföldről gyűjthető be.

A tanulmányút következő célállomása a Pórszombatra vezetett, ahol Kovács Gyula egyedülálló régi magyarfajta gyümölcsös gyűjteményt hozott létre, 11 tündérkertet, melyek összterülete 10 ha. Kovács Gyula neve a Tündérkert mozgalom megalapításával és a régi magyar gyümölcsfajták megmentésével forrt össze. A Kárpát-medencében 300-400 db tündérkert létezhet. Gyűjti, és tudja melyik gyümölcs mire jó, melyik jó aszalni, hogy a sózókörte nyersen ehetetlen, de megfőzve mézédes csemege. A legtöbb fajta pálinkája pedig egyedi, igazán különleges és feledhetetlen ízű. Göcsejben voltak gyógyító gyümölcsök is, pl. a gyógyalma június 15-20-ra megérett, kismamáknak adták, hogy a kisbaba ne legyen hasfájós. (Király Ildikó is kutatta ezeket a gyógyító gyümölcsösöket)
Kovács Gyulának köszönhetjük a gyümölcsecetek készítésének fortélyait bemutató videót, mely tudást és a jövőben készülő könyvében is szeretné népszerűsíteni.

Másnap Almásházán folytatódott a tanulmányút, ahol a Göcsej Alapítvány két vezetője, Darázsi Zsolt és Lázár Péter mesélt a hitről, mely a küldetésüket mozgatja. Egy-egy általuk meghirdetett oltónapra több százan is érkeznek, hogy megtanuljanak gyümölcsöt oltani, megmentsenek egy-egy régi fajtát. Ők a valódi célcsoport. Az Alapítvány tagjai iskolákba is rendszeresen jártak gyakorlati tudást és szemléletet vinni. A gyümölcsész hálózat egy országos “láthatatlan” kapcsolati haló, ahol mindig felbukkannak újabb zseniális tudású emberek, akiknek minden idejüket ezen tudások átadására lenne érdemes fordítani, ha megélnének belőle. A Göcsej Alapítvány korábban az Őrségben (a Nemzeti Park megbízásából) és a Göcsejben, Zalában is fajtafelméréseket végzett, egy almás és egy körtés könyv is született a munkából. Legtöbb szakmai anyag a honlapjukon elérhető. Az Őrségi Nemzeti Park megbízásából 36 települést mértek fel, és 4700 db régi gyümölcsfát találtak. Az 1800-as évek felmérése szerint ez az akkorinak csak 1,5%-a! Sikerült 8 db nyitott kertet azonosítaniuk, amelyből 6 még mai is látogatható, és oltóvesszőt lehet kérni a házigazdáktól.

A tanulmányúton, mely a hagyományos gyümölcsészetben élenjáró szakembereket kerestük fel, részt vettek: Dr. Török Katalin, Fráter Erzsébet, Csákvári Edina, Szabadkai Andrea, Berki Boglárka.

KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2021-00002 azonosítószámú „Megújuló adatokra támaszkodó, ökoszisztéma-szolgáltatás alapú zöldinfrastruktúra-fejlesztések stratégiai tervezésének megalapozása” című előkészítő projekt a vége felé közeledik. Cél, hogy utána elindulhasson a stratégia tervezés. Az Ökológiai Kutatóközpont kutatóinak és a konzorciumvezető Agrárminisztériumnak is az egyik célja az ökoszisztéma szolgáltatások helyzetének elemzése, a természet megőrzését szolgáló javaslatok elkészítése. A tervezett kutatások között szerepel a kulturális ökoszisztéma szolgáltatások elemzése is. Ezalatt a természet azon ajándékait is értjük, amellyel a közösségek tudását, a tudás átadását, hagyományok megőrzését, sőt a közösségi események, ünnepek megélését segíti a természet. A kutatók a hagyományos gyümölcsészet iránt régóta elkötelezett kulcsemberek és közösségek bevonásával szeretnék a jövőben körüljárni a témát.