Önkéntes amatőrök segítségével is gyarapodhat a közös tudásunk mindenről – többek között a környezetünkről. Magyar ökológusok például horgászokkal működnek együtt.
A közösségi tudomány (citizen science) viszonylag fiatal jelenség a kutatás nemzetközi világában: nincs egy évtizede, hogy elkészült az az európai uniós módszertani kötet, amely először leírta, miként vonhatók be a tudományos megfigyelésbe amatőrök, önkéntesek, illetve hogy tőlük milyen tudást, ismeretet várhatnak a szakemberek. Hazánkban egyre népszerűbb a tudomány ilyen „társadalmiasítása”, a közelmúltban több olyan projekt is indult, amely a vizes élőhelyekkel kapcsolatos, eddig rejtett civil ökológiai ismereteket szeretné publikációkba beépíteni.
A hagyományos ökológiai tudás (traditional ecological knowledge) elsősorban a tájjal legszorosabb kapcsolatban élő gazdálkodók, pásztorok, halászok természeti megfigyelésére épülő ökológiai ismereteket jelenti, helyi ökológiai tudásról (local ecological knowledge) pedig azoknál a társadalmi csoportoknál beszélhetünk, amelyeknél a tudásuk egy szelete nem a környezetük megfigyeléséből, hanem részben más forrásból, elsősorban a szakmai előképzettségükből fakad.
Utóbbira jó példa az erdészek, természetvédelmi őrök vagy a horgászok ökológiai tudása – magyarázza az OTKA támogatásával a közelmúltban indított programja kapcsán négy magyar kutató: Löki Viktor, Nagy Jenő, Mozsár Attila és Lukács Balázs András. Az utóbbi években az is nyilvánvalóvá vált, hogy a különböző társadalmi csoportok hagyományos és helyi ökológiai tudása jelentősen hozzájárulhat a biológiai sokféleség hatékony megőrzéséhez és az élőhelyek fenntartható kezeléséhez a világ számos élőhelytípusa, így a vízi ökoszisztémák esetében is.
Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat és a Debreceni Egyetem közös vizsgálataiban arra kíváncsiak a szakemberek, hogy a szabadidős hobbihorgászok milyen információkat gyűjtenek arról a vízről, amelyet fogásra várva órákon át figyelnek…
Az ÖK kutatói egy másik, immár három éve működő, főként a jelentősebb tavaink, folyóink környezetére összpontosító, az ország egészét lefedő programhoz is várják a lakosság segítségét. A Szúnyogmonitor projekt keretében az inváziós csípőszúnyogok terjedésének feltérképezésében kérnek közösségi részvételt, arra kérik a lakosságot, hogy fokozottan figyeljék az inváziós csípőszúnyogokat, és ha ilyen fajt találnak, jelezzék a Szúnyogmonitor.hu oldalon leírtak szerint. Az emberre veszélyes kórokozókat is terjesztő inváziós csípőszúnyogfajok hazai terjedésének felmérése céljából indított közösségi tudományos projekt a fontos részmegfigyelésekért cserébe segíti a lakosságot a veszélyhelyzetek felmérésében, valamint támogatást nyújthat a megfelelő védelmi stratégiák kidolgozásához is…
A programban a kutatók Soltész Zoltán vezetésével arra kérik a lakosságot, hogy ha sikerült megfogniuk egy vérszívót, akkor a fogás helyének és idejének megjelölésével küldjék el az ÖK vácrátóti telephelyére. Az is megfelelő, ha küldenek egy fényképet a rovarról, illetve használják a szúnyogok monitorozása céljából létrehozott, magyar nyelvű Mosquito Alert telefonos applikációt. Az elektronikus és a postai levelekre a kutatók néhány napon belül, az applikáción keresztül beküldött adatokra – a bonyolultabb validáció miatt – kicsivel később adnak választ, de minden esetben visszajelzést küldenek arról, hogy melyik fajt sikerült megfigyelni.
