A Vízipók-csodapók rajzfilm sorozatban és a Micsoda pók a vízipók című könyvben – mindkettőt Bálint Ágnes írta – megjelenő vízi világ sokunk számára jelent élethosszig tartó élményt. Mára a hasonló, apró vízi közösségek ökológiai szempontból is rendkívül fontossá váltak. Ezelőtt tíz–húsz évvel a kutatók még nem is foglalkoztak a kerti tavak, parkokban kialakított mesterséges víztestek szerepével, hiszen mit is tudnának ezek nyújtani a természetes tavak, mocsarak, lápok mellett?

Csakhogy a természetrombolás, a klímaváltozás, a környezetszennyezés, egyszóval az emberi tevékenység nagyban felértékelte a „kerti tavakat”, lassanként fajok túlélése, a vízi ökoszisztéma fennmaradása múlhat rajtuk. Legalábbis azokon, amelyeket tulajdonosai nem akarnak a legfrissebb trendeknek megfelelve „kirakattermészetté” silányítani – Dr. Horváth Zsófia ökológussal, az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének osztályvezetőjével, tudományos főmunkatársával beszélgettünk az ökológiai lépőkövekké váló kerti tavakról.

24.hu