Kutatócsoportok

Vízi- és vizes élőhelyek élőlényközösségeinek szerveződését és a fajok elterjedését meghatározó ökológiai viszonyokat kutatjuk.

Vizeinket érő emberi szennyezések, gyógyszermaradványok káros hatásainak kutatása és értékelése.

A darwini neurodinamika kutatócsoport kutatásainak fókuszában a neurális hálózatokon működő (darwini) evolúciós dinamikák állnak. Vizsgáljuk mesterséges neurális hálózatok populációinak evolúciós dinamikával való tanításának lehetőségét, a tanulási és evolúciós folyamatok dinamikai analógiáit (evolúció a tanulásban, tanulás az evolúcióban), az asszociatív neurális hálózatok és a génregulációs (ontogenetikai) hálózatok dinamikája közötti hasonlóságot valamint a magasabb kognitív folyamatok között esetlegesen meghúzódó darwini dinamikák kimutatásának lehetőségét.

Foglalkozunk a mikrobiális közösségek evolúciós és dinamikai stabilitásának kérdésével. Ezen belül külön hangsúlyt kap a mikrobiom-gazda kölcsönhatás evolúciós stabilitásának a problémája. Matematikai és egyedközpontú számítógépes modellek segítségével vizsgáljuk egyes pókfajok társas viselkedésének ökológiai és evolúciós hátterét. Vizsgálataink az alkalmazott ökológia (biológiai növényvédelem, klímaváltozás kezelése, környezetvédelem) elméleti hátterét alapozzák meg.

A csoport kutatási területe a paraziták és kórokozók járványtana, evolúciója és ökológiája. Vizsgálataink arra irányulnak, hogy pontosabban megértsük az emberi és állati élősködők biológiáját (beleértve a mikrobiális kórokozókat és a makroparazitákat) és természetes ciklusát, valamint ezek kapcsolatát a gazdáikkal. Kiemelt figyelmet fordítunk a klímaváltozás és az emberi természetpusztítás hatására felbukkanó kórokozók járványtani és ökológiai vizsgálatára. A feltárt összefüggések gyakorlati alkalmazása is céljaink között szerepel pl. a DAMA (Document, Assess, Monitor, Act) protokoll segítségével történő járványmegelőzésben.

Vizsgáljuk az állati is a humán kooperáció és altruizmus evolúciós hátterét elméleti kísérletes és adatelemzéses módszerekkel. Tanulmányozzuk, hogy a vagyoni különbségek milyen hatást gyakorolnak az együttműködésre, kutatjuk, hogy milyen faktorok játszanak kiemelt szerepet az emberi társadalmak szerveződésében és működésében. Populációgenetikai szempontból vizsgáljuk az altruizmus és a kooperáció evolúcióját. Foglalkozunk a mikrobiális közösségek szerveződésének és stabilitásának szabályszerűségeivel.

Az Evolúciótudományi Intézet a nagy evolúciós átmenetek közül az alábbiakkal foglalkozik részletesebben: átmenet a kémiából a biológiába (molekuláris replikátorok és térbeli struktúrák, a korai anyagcsere és a kromoszómák evolúciója), az eukarióták kialakulása (különös tekintettel a mitokondrium evolúciójára), általános replikátorelmélet (a molekuláktól a mémekig), az információkezelő alrendszerek (immun- és idegrendszerek) evolúciós eredete és dinamikája, valamint a biológiai funkciójú nyelvhasználat kialakulásának ökológiai-evolúciós háttere (hominidákban és robotokban).

A biológiai sokféleség megőrzésének leghatékonyabb módja a fajok élőhelyükön történő védelme. Ahogy pusztulnak az élőhelyek, egyre nagyobb a jelentősége ...

Kutatásaink fókuszában az éghajlat- és tájhasználat-változás, valamint a biológiai invázió hatásának dokumentálása, modellezése és előrejelzése áll.

Az erdők biodiverzitását, faji és funkcionális szerkezetét, mintázatait, történetét, dinamikáját és működését kutatjuk, elsősorban a Kárpát-medencében.

Oldalak