Média
Összehangolódó menzesz: városi legenda? – dr. Scheuring István evolúcióbiológust kérdeztük
Sokszor vesszük észre magunkon, de hallunk is példát arra, hogy ha a nők sok időt töltenek együtt, szinkronizálódik a ciklusuk, vagyis körülbelül egy időben menstruálnak. Ez igaz, vagy csak véletlen? Mit mond erről a tudomány? Erről kérdezte dr. Scheuring István evolúcióbiológust, az Evolúciótudományi Intézet munkatársát az egy.hu újságírója.
Korszakalkotó felfedezés: sokkal ősibb lehet a Kárpát-medence élővilága, mint gondoltuk
A jég és hó alkotta sivárság helyett fajgazdagság jellemezte a jégkorszaki Kárpát-medencét, nyaranta virágszőnyeg boríthatta a földet: növényfajaink több mint 80 százaléka itt, helyben élhette túl a mainál sokkal zordabb klímát. Ez pedig azt is jelenti, hogy őshonos fajaink többsége nem 10–12 ezer, hanem több tíz- vagy több százezer, netán millió éve él és fejlődik a Kárpátok gyűrűjében – olvasható egy friss tanulmányban.
Fajgazdagság a jégkorszakban – mégsem volt olyan kietlen a jégkorszaki Kárpát-medence
Iskolai tananyag, hogy a jégkorszak olyan zord időszak volt, hogy Közép-Európa fajainak zöme délre, a Balkánra és a Mediterráneumba húzódva élte csak túl, így például hazánk területét is fajszegény növényzet borította. Ezt a képet javasolja újragondolni a rangos Biological Reviews nemzetközi folyóiratban megjelent tanulmány […]
Megjelent az új Varázslatos Magyarország Magazin
A félévenként megjelenő prémium magazin országunk természeti értékeit mutatja be elismert természetvédelmi szakértők és kiemelkedő természetfotósok munkáin keresztül, valamint a természethez kapcsolódó jelenségek tárházába nyújt betekintést természettudósok és egyéb tudományterületek szakértőinek kalauzolásával. A lap 360 fokban […]
L’Oréal – UNESCO A Nőkért és a Tudományért díjat nyert az ÖK kutatója
Idén 21. alkalommal adta kivételes tehetségű hazai kutatónőknek az akadémikusokból álló zsűri a „L’Oréal – UNESCO A Nőkért és a Tudományért” elismerését. A díjjal az alapítók minél több tehetséges, sikeres nőt szeretnének elismerni és támogatni, segítve […]
Miért tört ki pánik a tigrisszúnyog miatt? – a 24.hu riportja Garamszegi László Zsolttal
Hazai tigrisszúnyogokban még nem mutatták ki a nyugat-nílusi láz vírusát, és nem zárnak ki területeket a véradásból. Egy hír mégis kisebbfajta pánikot okozott. „A tigrisszúnyog terjed hazánkban, a nyugat-nílusi láz kórokozója is jelen van, de a […]
Önmagában a tigrisszúnyog jelenléte nem befolyásolja a véradást
Tévesen jelent meg az a hír az elmúlt napokban, miszerint a 16, és 22. kerületben, valamit Szegeden nem lehet vért adni az ázsiai tigrisszúnyog jelenléte miatt, közölte az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgató-helyettese az ATV megkeresésére. Nagy […]
A virágforrások jelenléte és a talajtakarása csökkenti az almaültetvények növényvédőszer-terhelését a gyümölcsök minőségének megőrzése mellett
Az elmúlt évtizedek során az egyre intenzívebbé váló mezőgazdaság és az agrárökoszisztémák leromlása jelentősen hozzájárultak a biológiai sokféleség csökkenéséhez. A mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének drasztikus csökkenése veszélyezteti a kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokat is, mint például a kártevő rovarok […]
Városi méhlegelők – az első hazai, beporzókat segítő élőhely-kezelések pozitív eredményei, kihívásai és fejlesztési lehetőségei
A városiasodás jelentős szerepet játszik az élővilág sokféleségének csökkenésében. Miközben a beporzó rovarokat (észak-amerikai és nyugat-európai példák alapján) akár segíthetjük is a városokban táplálkozó- és fészkelőhelyeket biztosítva a zöldterületek megfelelő fenntartásával. A természetvédelem és a lakosok […]
Az Ökológiai Kutatóközpont közleménye a Sződrákosi-patakot ért szennyezés kapcsán
A Sződrákosi-patakot ért szennyezés okozta lehetséges közvetlen károkat a Kutatóközpont fenntartásában működő Nemzeti Botanikus Kert saját hatáskörben megelőzte, a közvetett – leginkább időszaki vízhiány okozta – esetleges károk megelőzése érdekében pedig az érintett vízügyi és katasztrófavédelmi […]
Fókuszban a lótusz – Tematikus napot tart a vácrátóti botanikus kert
Fókuszban a lótusz címmel az indiai lótuszt bemutató, tematikus napot tart szombaton a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert. A botanikus kert nagytavába három éve, a gyűjtemény gazdagításának és az esztétikum emelésének céljával telepítettek indiai lótuszt. A kedvező […]
Szabad-e locsolni a nagy nyári melegben?
A magyarok nemcsak a focit szeretik, hanem a szép zöld gyepet is. A klímaváltozás nem segíti a divatos angol gyepek fenntartását, mivel az roppant vízigényes. Vízből viszont egyre kevesebb van. Így aztán kérdéses, hogy lesz-e pázsit […]
Az európai édesvizek biológiai sokféleségének javulása megállt, így sürgős cselekvésre van szükség
A tudományos világ egyik legelismertebb folyóirata, a Nature, nemrégiben közölt egy magyar közreműködéssel készült tanulmányt, amely rávilágít az édesvízi ökoszisztémák rendkívüli érzékenységére, az emberi behatások biológiai sokféleségre gyakorolt hosszú távú negatív következményeire. A 22 európai országból származó adatsor összeállításában és elemzésében magyar kutatók is részt vettek, köztük Dr. Várbíró Gábor az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetéből.
Abonyi András: Sürgős együttműködésre van szükség a szakterületek között
Abonyi András a Pannon Egyetem volt mesterszakos és Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola PhD hallgatója Lendület projektet nyert idén. András tanulmányai és kutatásai alatt jobbára lebegő éltmódú algák összetételével foglalkozott, több évet élt és dolgozott Franciaországban, valamint Ausztriában. Jelenleg az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, valamint a WasserCluster Lunz kutatója. A Lendület projekthez vezető útról, a Pannon Egyetemen szerzett emlékeiről, valamint a fenntarthatóságról kérdezte Tudósné Ódor Eszter.
Budapest vizét fenyegeti legjobban a lítium-ion akkumulátorok gyártása
A lítiumra szüksége van az emberi szervezetnek, kérdés azonban, hogy milyen biológiai hatása lesz, ha az akkumulátorgyárak révén nagyságrendekkel emelkedik majd a koncentrációja a magyarországi vizekben. A hazai vizek lítiumtartalmát vizsgálták az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai […]
Hétvégi programajánló – Denevérhang-vadászat
Tudtad, hogy a denevérek a második legfajgazdagabb emlőscsoport a világon? És azt, hogy Magyarországon nem vérrel táplálkozó fajok élnek? Ehhez hasonló tényeket és tévhiteket tisztázunk majd – melyek a denevéreket lengik körül már évszázadok óta – […]
Beporzás: a természetes jobb
A Padovai Egyetem és az Ökológiai Kutatóközpont kutatása a „Nature Communications” című folyóiratban jelent meg, amely szerint az állatok által beporzott gyümölcsök 23%-kal jobb minőségűek. A beporzó szervezetek számos növényfaj, köztük sok, az emberi táplálkozásban használt növény szaporodásához elengedhetetlenek. Az elmúlt évtizedekben számos beporzó faj diverzitása és abundanciája világszerte csökkent, ezért a tudományos erőfeszítések e szervezetek mezőgazdaságban betöltött jelentőségének számszerűsítésére összpontosítottak.
Szúnyoghelyzet Újbudán
Az idei szúnyoghelyzetről dr. Soltész Zoltánt kérdezte az ujbudaonline.hu. Az Ökológiai Kutatóközpont entomológusával többek között arról beszélgettek, hogy ebben az évben milyen új invazív fajok jelentek meg, az időjárás milyen hatással bír a csípőszúnyogok populációjára és […]
Kísérlettel bizonyították a kémiai és a biológiai rendszerek közötti átmeneti szerveződési forma létét
A világ egyik vezető kémiai szakfolyóirata, a Nature Chemistry közölte annak a kísérletnek az eredményeit, amelyben Szathmáry Eörs akadémikus és munkatársai megmutatták, hogy milyen mechanizmusok vezethettek a szaporodó sejtek kialakulásához az élet keletkezésének hajnalán. Bizonyították, hogy az autokatalízis és a reakciók apró cseppekben való elkülönítése elegendő lehet ezen „elősejtek” szaporodásához és növekedéséhez. Elképzelhető, hogy hasonló folyamatok révén jött létre a földi élet.
Fény derül az inváziós poloskákra
Napjainkban drámaian növekszik az idegenhonos fajok száma az egész világon, így Közép-Európában is. Ezek a fajok nem őshonosak nálunk, ám a rendkívül fokozott globalizáció következtében, az elmúlt évtizedek közlekedési, kereskedelmi, áruszállítási gyakorlata miatt számos állatfaj került hozzánk messzi tájakról. Az egyik legújabb jövevény az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys), ami immáron 10 éve akadálytalanul terjed hazánkban.
Garamszegi László Zsolt az ökológusok küldetéséről, inváziós növényekről és a jövőről
Az ökológusok egyik feladata a környezeti katasztrófák korai detektálása, mert így nem kívánt folyamatok – például járványok – előzhetők meg. Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója a nem őshonos élőlények térhódításáról, az ellenük való védekezésről […]
Árpád híd fénysorompó – Tudományos innováció a dunavirág védelmében
A dunavirág kérészfaj nyár végi rajzását évről-évre nagy érdeklődés övezi, hiszen ilyenkor akár a tiszavirág nyár eleji rajzását is meghaladó mértékű kérésztömeg jelenhet meg a Dunán, illetve annak mellékfolyóin, például a Rábán vagy az Ipolyon. A hidak és a folyópartok világító fényforrásaihoz vonzódó és azok körül órákig röpködő dunavirág egyedek különleges “táncát” ilyenkor sokfelé meg lehet figyelni.
Sikeresen ívott a magyar bucó a mohácsi Duna-szakaszon idén tavasszal
Szalóky Zoltán, Maroda Ágnes és Sály Péter, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) halökológusai immár harmadik éve végeznek halállomány-felmérést a kutatóközpont Közcélú Monitorozási projektje keretében, Tóth Balázs (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) és Mórocz Attila (Duna-Dráva Nemzeti Park […]
Medúzák lepték el a dunai kikötőt, a szakértő elmagyarázta, mit kereshettek ott
Óriási megdöbbenést keltett Ausztriában, hogy egy Bécshez közeli kikötőben medúzák lepték el a Dunát – írta meg nemrégiben lapunk is. Az osztrák lapok siettek mindenkit megnyugtatni, hogy nincs ebben semmi szokatlan, léteznek édesvízi medúzafajok, melyek Közép-Európában […]
Számítógépes szimuláció az örvös légykapó énekének vizsgálatára
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a tanulási folyamat során feltételezhető egyszerű mechanizmusok magyarázhatják-e a terepen megfigyelt énekmintázatokat az örvös légykapónál.
A nagy folyók kovaalga közösségében is súlyos károkat okoz a tartós csapadékhiány
Az időjárási szélsőségek, az aszály hatása azonnal szembetűnő például a mezőgazdasági területeken, vagy az erdők esetén. A klimatikus szélsőségek, bár talán kevésbé érzékelhetően, de hasonlóan jelentős következményekkel járnak a folyók élővilágára is. Az Ökológiai Kutatóközpont VÖI […]
Nem feltétlenül követendő példa a horvátok speciális szúnyogirtása
Genetikailag módosított szúnyogokkal irtják a természetes szúnyogállományt Zágrábban. A módszernek vannak előnyei, de a hatékonysága hosszú távon még nem bizonyított – mondta az InfoRádiónak Soltész Zoltán, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa.
A közutakon bekövetkező állat-gépjármű ütközések emberi tényezőire fókuszálva vizsgáltuk a gázolások kivédésének lehetőségeit
A Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport tagjai a közúti állat-gépjármű ütközések hátterében álló emberi tényezőket vizsgálták egy kérdőíves felmérés segítségével. A gépjárművezetők válaszai alapján jelentős összefüggéseket mutattak ki az ütközések előfordulása, valamint a sofőrök attitűdje és vezetési szokásai között. Az eredményeket bemutató tanulmány a Journal of Environmental Management című tudományos folyóiratban jelent meg.
Van-e bármi értelme a menstruáció alatti szenvedésnek?
A természetben semmi nem véletlen, mégsem ismert, hogy lenne bármilyen evolúciós célja, indoka a menstruációt kísérő gyakori testi és lelki megpróbáltatásoknak. A fordítottjának viszont annál inkább, és az állatvilágban különlegesnek számít, hogy a nők még sokáig […]
Mennyire képesek ellenállni a hőhullámoknak az állóvízi ökoszisztémák?
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének (ÖK VÖI) munkatársai Vad Csaba vezetésével egy nemzetközi együttműködésben végzett kutatásban arra keresték a választ, hogy mennyire ellenállóak az állóvízi ökoszisztémák egy hőhullám negatív hatásaival szemben. Szintén vizsgálták, hogy […]
A biológiai invázió hazai kutatásának új központjaként az ÖK vezetésével megalakult az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium Invázióbiológiai Divíziója
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) vezetésével a közelmúltban alakult meg az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium (EBNL) Invázióbiológiai Divíziója. A részt vevő szakemberek fő küldetése, hogy felmérjék az inváziós fajok általi fenyegetettség mértékét, a probléma kezelésére egy egységes […]
A kutatók nem javasolják a kokárdavirág ültetését, mert inváziós fajjá válhat
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium projekt keretében az idegenhonos sárga kokárdavirág magyarországi elterjedését vizsgálták. A kutatók célja a faj helyi növényközösségre gyakorolt hatásának felmérése mellett inváziós potenciáljának meghatározása volt funkcionális tulajdonságain […]
A megállapodástól a cselekvésig: A biológiai sokféleség visszaállítása
2000-ben az ENSZ Közgyűlése május 22-ét hivatalosan a biodiverzitás védelmének világnapjává nyilvánította, annak emlékére, hogy 1992-ben ezen a napon fogadták el a biológiai sokféleségről szóló egyezmény (Convention on Biological Diversity – CBD) szövegét. Az idén 30 […]
Nagyobb a modern kutyafajták agya, mint az ősi fajtáké
A farkastól genetikailag távolabb álló, modern kutyafajták relatív agymérete nagyobb, mint az ősi, többezer éves fajtáké. Az agyméret növekedése nem köthető a fajták szerepéhez, sem életmenet-jellemzőkhöz, ezért feltehetően a városiasodó, komplexebb társas környezet hatása – derül […]
Őrizzünk meg annyi természetet, ami majd az utódainknak kell, hogy életben tudjanak maradni!
37. alkalommal rendezték meg idén a Szent György Napi Juhásztalálkozót Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok keretében. A kezdetekkor még a szövetkezetek és állami gazdaságok juhászatai képviselték magukat a különféle szakmai versenyeken, de a szakma […]
Sok a kullancs a kertekben, hogyan védekezhetünk?
A kullancsok elszaporodásáról és az ellenük való védekezésről Dr. Földvári Gábor ökológussal, az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk. Érdemes azzal kezdeni, hogy a „kullancsok már mindenhol ott vannak” kijelentés túl általános és szubjektív. […]
„A fele gyorsan fog kihalni” – interjú Szathmáry Eörs kutató professzorral
Az ember szociokulturális evolúciója során a nyelv megjelenése játszotta a kulcsszerepet. E tekintetben kivételesek vagyunk, de civilizációnk rendkívül sérülékeny, és talán az összeomlás szélén áll – erről is beszélt Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az ÖK Evolúciótudományi Intézet […]
Vírusokat keresnek az inváziós szúnyogokban
Az inváziós szúnyogok számos betegség kórokozóját hordozhatják, melyek terjesztésével közegészségügyi és állategészségügyi kockázatot jelentenek. A fajok elterjedésének vizsgálata mellett az ökológusok kiemelt feladata, hogy a befogott példányok szűrésével felmérjék ezeknek a populációknak a fertőzöttségét. E cél […]
Hogyan alakul át a zárt gazdasági erdők mikroklímája, ha különböző alakú és méretű lékeket vágnak benne?
Az erdőkre a szomszédos fátlan területekhez képest kiegyenlített és jellegzetes mikroklíma jellemző. Az árnyékot adó zárt lombozat alatt a hőmérséklet és a páratartalom ingadozása mérsékelt, a törzsek között a szél sebessége alacsony, és a lombkoronákon áthaladva […]
Kerti tó: a békák utolsó menedéke?
Ahogy a mesterséges madárodúk és etetők kihelyezése általános gyakorlattá vált hazánkban, ugyanúgy azzá kell váljon a békák és egyéb vízi élőlények tudatos segítése, támogatása is a kertjeinkben, mert ezek azok az élőlények, amelyek napjainkban leginkább a […]
Új programmal, Élménysétákkal és Tudós túrákkal vár az Ökológiai Kutatóközpont
Új kulturális ökológiai programmal bővül az Ökológiai Kutatóközponthoz tartozó vácrátóti Nemzeti Botanikuskert kínálata, 2023-ban élménysétákkal és tudós túrákkal is várják a kert látogatóit. A hagyományos botanikus kerti látogatáson túl tematikus élmény sétákra hívja a látogatókat az […]
Magyarország tájtípusainak osztályozása a lehetséges növényzet alapján
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai a közelmúltban megjelent tanulmányukban arra a kérdésre keresték a választ, hogy hogyan lehet növényzeti tájosztályozást készíteni olyan területekre, ahol aktuálisan nincs, vagy csak korlátozottan van jelen őshonos növényzet. Az Eötvös […]
„A tulajdonságok inváziója” – Az invázió, növény-beporzó közösségekre gyakorolt, többszintű hatása
A méhek és más beporzó fajok rendkívül fontos szerepet játszanak a legtöbb szárazföldi ökoszisztémában, így fontos szerepük van többek között a mezőgazdaságban is. Egyre több vizsgálat számol be a beporzó rovarok drasztikus csökkenéséről, melynek egyik oka táplálékforrásaik elérhetőségének beszűkülése. Az idegenhonos fajok erőteljes terjedése (az invázió) a biodiverzitás-csökkenés öt legfontosabb oka közé tartozik.
Újonnan felbukkanó kórokozók: a denevérek mint a koronavírus és az ebola „gazdái”
Az emberiség végre fellélegzett a koronavírusból, gondolhatnánk, ám a veszély nem múlt el. Az emberi terjeszkedés nyomán bármikor előfordulhat, hogy nagy pusztításra képes kórokozókkal kerülünk kapcsolatba. Ezen terjeszkedések egyik legkockázatosabb területe a legutóbbi időkig még háborítatlan […]
Az ATK és az ÖK kutatói a hasznos pókok mezőgazdasági területeken tapasztalható jelentős visszaszorulására hívják fel a figyelmet
Az ELKH-hoz tartozó Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) és Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a mezőgazdaságban hasznos szerepet betöltő pókok állományainak hosszú távú változását tanulmányozták egy 23 évvel ezelőtti kétéves vizsgálat megismétlésével. A vizsgálatok eredményeinek összevetése azt mutatta, hogy […]
„Kunhalmok” – évezredek történelme és a biológiai sokféleség találkozása
A természettel összhangban élő népcsoportok a generációk során kialakult, extenzív tájhasználat révén sok esetben hozzájárulnak az ökológiai rendszerek és a hozzájuk kötődő biodiverzitás fenntartásához. Az azonban csak egyedi esetekben fordul elő, hogy a hajdanvolt civilizációk eltűnésük […]
Nem kell az embereknek az erdőbe mennie ahhoz, hogy kullanccsal találkozzanak
Nem kell erdőbe menni ahhoz, hogy kullanccsal találkozunk A vérszívók az enyhe idő beköszöntével a városokban is egyre aktívabbak, mondja Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Nagyon sokan nem tudnak róla. Azt mondja, […]
Nagy bajban a kétéltűek, de a hódok már dolgoznak a megoldáson
Talán sokan nem is gondolnák, de a ma kétes hírnévnek örvendő hódok igen sokat tesznek a kétéltűek megmentéséért, még akkor is, ha nem is ez a céljuk. Vági Balázs Juhász Erikával, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont kutatójával […]
A szántók visszagyepesítése jelentős előnyökkel jár a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok számára
Hogyan befolyásolja a szántók visszagyepesítése a mezei madarak állományait? A Hortobágyi Nemzeti Parkban nagy térbeli léptékű terepi kísérlet keretében gyepesítésen átesett és továbbra is szántóként művelt kontrollterületeken végeztek mintavételt a beavatkozások előtt és után.
Bibliai növények, bibliai kert
Fráter Erzsébet a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert kurátora, a Rendszertani gyűjtemény vezetője, a Debreceni Egyetem tiszteletbeli docense, egyebek mellett A Biblia növényei és A Biblia ételei című könyvek szerzője. A szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum diákjai kérdezték […]
Kiemelkedően gazdag nárciszbemutató a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben
Az ELKH Ökológiai Kutatóközponthoz (ÖK) tartozó vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert munkatársai tavaly ősszel összesen húszezer nárciszhagymát ültettek el. A korábban soha nem látott változatosságú és tömegű nárcisz nyílása a tulipánok, kockásliliomok, jácintok és más ritka hagymás-gumós […]
A kutatók eddig nem találtak emberre veszélyes vírusokat a hazánkban terjedő inváziós szúnyogokban
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) 2019-ben indította el kutatói-társadalmi összefogáson alapuló Szúnyogmonitor projektjét az emberre és háziállatokra is veszélyes kórokozókat terjesztő inváziós csípőszúnyogfajok intenzív hazai terjedésének felmérése céljából. A monitorozás során a kutatók eddig több ezer befogott egyedet vizsgáltak meg genetikai módszerekkel, komoly járványügyi fenyegetettségre utaló jeleket azonban nem találtak.
A faültetvények csak gyenge utánzatai a valódi erdőknek
Az elmúlt két évszázadban Magyarországon, de globálisan is, a természetes és természetközeli erdők területe radikálisan lecsökkent, ugyanakkor az erdők bizonyos gazdasági funkcióit a faültetvények vették át, amelyek jelentős területet, Európában az erdők 3,8%-át fedik le, azonban […]
Ez a nagymacska rövidesen eltűnhet a Földről
Komoly erőfeszítések folynak a megmentéséért, ám ez a hajó már alighanem elment – az ázsiai gepárd pusztulására egy kölyök halála irányította a figyelmet. Ezek a nagymacskák egykor elterjedtek voltak Ázsia kiterjedt füves pusztáin, de mára csak […]
Szentiványi Tamara a citizen science eszközeivel eredt a súlyos kuyabetegséget terjesztő szúnyogok nyomába
Szentiványi Tamara, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Ökológia Kutatócsoportjának tudományos munkatársa december óta a kutyaszívférgesség magyarországi elterjedésének felmérésén dolgozik a lakosság bevonásával. A biológus szerint, aki egy másik kutatási témájához nemrég elnyerte a rangos AXA Fellowship kétéves kutatási támogatását, a citizen science lényegét az adja, hogy lakossági bejelentések alapján gyűjtenek információt például egyes élőlényekről, és észrevételeit bárki meg tudja osztani a kutatókkal.
A vízimadarak jelzik a vízi ökoszisztémák környezeti jellemzőit
A kontinensek belsejében elhelyezkedő sós tavak speciális képviselői a magyarországi szikes tavak. A szikes tavak Eurázsiában területarányosan legnagyobb számban a Kárpát-medencében találhatók, ezek a tavak egyúttal az európai-afrikai madárvonulás útvonalában kiemelten fontos pihenő és táplálkozó helyei […]
Az ember a dögök mellől indulva vált a Föld beszélő urává
Nem új elmélet, hogy az emberi nyelv csírájának, a protonyelvnek a kialakulása a dögevéshez kapcsolódik, de eddig nem született olyan tanulmány, ami ennek erős valószínűségét igazolta volna. Az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének kutatói egy számítógépes szimuláción […]
A most indított Tudós Horgász projektben a szabadidős horgászok segítségét kérik a kutatók a hazai vizek állapotának felméréséhez
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Vízi Ökológiai Intézetének Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoportja 2023. februárban indította el a Tudós Horgász országos citizen science projektet. A magyar szabadidős horgászok részvételével folytatott kutatás elsődleges célja annak megértése, hogy […]
A melegre kenték a tavalyi aszálykárt, pedig…
Mi az a Montreali Egyezmény, és mire lehet jó? Sipos Katalin biológus (WWF Magyarország) és Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus (Ökológiai Kutatóközpont) ebben a kérdésben segítettek eligazodni a ZöldVálasz korábbi adásában , amely a bolygó ügyeit járta […]
„Úgy veszítjük el a földi életformákat, hogy fel sem fedeztük őket”
Egy nemzetközi kutatás szerint az általunk termelt vegyszerek és műanyagok pusztító hatása mára felülmúlta a klímaváltozásét. „Helyzetünk egy kicsit ahhoz hasonlatos, amikor egy Lyme-kórosba villám csap egy lávafolyam közepén, ezzel véve el egy medvetámadás lehetőségét” – […]
Elpusztult a jeladós gulipán
Nemrég Mauritániában, az Atlanti-óceán partjánál bukkantak rá egy elpusztult gulipánra, amely tavaly tavasszal a Kiskunsági Nemzeti Parkban lévő fészkelőterületén kapott gyűrűt és GPS-jeladót. Minderről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adott hírt. A partimadár tavaly május […]
Itt járt Robin
A hód őshonos a Kárpát-medencében, de mivel vadászták, illetve zsugorodott az élettere, több mint száz évre eltűnt. A kilencvenes évek végén visszaszivárgott, telepítették is. Most van, ahol engedélyt adnak a gyérítésére, máshol viszont többhektáros vizes élőhely […]
Az urbanizáció talajállatokra gyakorolt hatását vizsgálják az éghajlat függvényében
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a dániai Aarhus Egyetem munkatársai a metaanalízis statisztikai módszerének segítségével 103 urbanizációs tanulmányt elemeztek a világ minden tájáról a városiasodás talajfaunára gyakorolt hatásának megértése […]
Idén is folytatódik a Kullancsfigyelő program és elindul a Kullancs a kertben projekt
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézete 2023-ben is folytatja a Magyarországon nem őshonos Hyalomma kullancsok hazai megjelenését kutató, 2021-ben elkezdett Kullancsfigyelő programját. A program keretében a kutatók a citizen science módszerével, a lakosság bevonásával már […]
Apaj-pusztai szikes élőhely-rekonstrukcióról a Vizes Élőhelyek Világnapján
A természetvédelem jeles napjainak sorában február 2-a a Vizes Élőhelyek Világnapja. Az iráni Ramsar városában 1971-ben ugyanis ezen a napon írták alá a vizes élőhelyek védelméről szóló nemzetközi egyezményt, amely a legrégibb természetvédelmi államközi megállapodás. 2023-ban […]
Miért a díszes hímeket preferálják a nőstények? – újabb választ adtak Darwin kérdésére az Ökológiai Kutatóközpont kutatói
Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének kutatói, Zachar István és Czégel Dániel, valamint az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) tudományos főmunkatársa, Számadó Szabolcs vezetésével az evolúciós egyensúlyban használt szignálok őszinteségének feltételeit vizsgálták. A kutatók egy általános megoldó […]
A pásztorok tudása helyi, de alapelveik globálisak
A hagyományos ökológiai tudásrendszerek megértését és jelentőségét világszerte egyre inkább elismerik, mert elősegíti napjaink válságaiban a hatékonyabb szakpolitikák kidolgozását pl. a természetvédelemben vagy a gyepek, legelők kezelésében. Molnár Zsolt az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója több mint […]
Gyeprekonstrukció, mely az emberi tevékenység nyomán létrejött tájsebek kijavítására alkalmas
Az Ökológiai Kutatóközpont Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport tagjai több éven keresztül nyomon követték mesterségesen létrehozott gyepparcellák dinamikáját. A kutatók rámutattak, hogy a gyeprekonstrukció korai fázisaiban befektetett nagyobb munkamennyiség megtérül és sikeresebb végkimenetelhez vezet. Füvek […]
Mennyit ér egy fekete gólya?
Mennyit ér egy poszméh, egy pillangó, mennyi a gazdasági értéke egy belvárosi zöldterületnek, egyáltalán, pénzben kifejezhető-e az ózonréteg értéke? Az ökológiai közgazdászok abban bíznak, hogy a döntéshozók az összegek láttán meggyőzhetők: a természeti értékek megvédése anyagi […]
Daruszántások nyomában
Egy közelmúltban végzett kutatás bebizonyította, hogy a darvak jelentős élőhely-átalakításra képesek. A kutatások a Hortobágyon zajlottak, de az eredmények igazak a Körös-Maros Nemzeti Park területén található kardoskúti Fehér-tó környékére is. A természetben az élőlények összetett, bonyolult […]
Magyar evolúciókutató irányításával tárták fel az állatok és a gombák evolúciós kapcsolatát
Az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézet kutatójának részvételével zajlott az a számítógépes evolúcióbiológiai kutatás, amelynek révén sokkal jobban megérthetjük a komplex többsejtűség párhuzamos kialakulását a gombák és az állatok között, és amelynek eredményeit a világ első számú […]
Így pusztít az enyhe tél az állatok között
Hazánk élővilága számára a tél jelenti a legnagyobb kihívást, ám a klímaváltozással a fagyos évszak is átalakul – nem biztos, hogy az őshonos állatok előnyére. Hogyan alkalmazkodnak az állatok a télhez? Milyen kihívást jelent számukra, ha […]
Még a legkisebb erdőssztyepp-foltok is nagy biodiverzitást őriznek
Az Alföldön számos erdőssztyepp-folt és kunhalom védi szigetként a hajdani élővilágot. Az Ökológiai Kutatóközpont egyik legújabb kutatásában e fragmentált élőhelyek biodiverzitását térképezték fel, és azt találták, hogy kis méretük ellenére is hatalmas természetvédelmi értékkel bírnak. Ezek […]
Kavitációs víztisztító berendezés fejlesztése
A Gamma Analcont Kft. által megépített víztisztító berendezés két jelenség kombinációjával készült. Egyrészt a kavitációs jelenség roncsoló hatását, másrészt a biocidos kezelés fertőtlenítő hatását alkalmazták. A fejlesztett berendezést az ELTE Mikrobiológiai Tanszékének közreműködésével aprobálták az általuk […]
Báldi András ökológus – A Szigma, a holnap világa 2022. december 20-i adásában
A Szigma, a holnap világa 2022. december 20-ai adásában Báldi András ökológus, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság tagjának a Magyar Tudományos Akadémia Tudományünnep programsorozatán tartott, a fajkihalásokról szóló előadásának szerkesztett változatát hallhatják.
Becsapott rovarok – A poláros világ
Mi lehet az összekötő kapocs olyan, első hallásra abszurdnak és feleslegesnek tűnő tudományos megfigyelések között, mint hogy a szitakötőket a fekete sírkövek vonzzák és a fehér színű lovakat gyötrik legkevésbé a bögölycsípések? A fenti megfigyelésekről megjelent […]
Elhunyt Kereszty Zoltán, a Nemzeti Botanikus Kert korábbi vezetője
Szomorúan adott hírt az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete Dr. Kereszty Zoltán, a Nemzeti Botanikus Kert korábbi vezetőjének haláláról. A Nemzeti Botanikus Kert honlapjáról: “Intézetünk nyugalmazott tudományos főmunkatársa 1937-ben született Szolnokon. Budapesten, 1961-ben, az ELTE […]
A lakosság segítségét kérik a kutatók a kutyaszívférgesség elterjedésének felmérésében
Az ELKH Ökológiai Központ (ÖK) munkatársai a szúnyogok által terjesztett szívférgességet vizsgálják, és arra kérik a kutyatartó lakosságot, hogy egy felmérés keretében válaszoljanak néhány kérdésre. Korábbi kutatások szerint a kutyákban előforduló szívférgesség főként a kelet- és […]
Elindult az MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Programja
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kezdeményezett, az MTA vezető testületei által támogatott és a Kormánnyal is egyeztetett nemzeti kutatási programok a magyar társadalom, gazdaság és kultúra számára nemzetstratégiai jelentőségű tématerületeken működnek. A három program egyike […]
Trópusi élménysétára indulhatunk Vácrátóton
A Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben időnként tematikus sétákat is tartanak a kert kurátorai, akik a hivatásuk iránt érzett szenvedélyüket örömmel osztják meg másokkal is. Az egyik ilyen vezetett séta a trópusi gyümölcsök és zöldségek egzotikus világába […]
A halak napszakos élőhely használatát vizsgálták a Duna part menti sekély élőhelyein
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium projektje (azonosító: RRF-2.3.1-21-2022-00008) keretében a Duna sekélyebb vízpartjának közelében vizsgálták a halak változó élőhely használatát. A kutatók a Duna Sződliget és Vác közötti szakaszán […]
Nemzetközi kutatócsoport vizsgálta az erdőssztyeppek kialakulásáért felelős tényezőket Eurázsiában
Az ELKH Ökológiai Központ (ÖK) Vegetációökológiai Kutatócsoportjának munkatársai osztrák és amerikai kutatókkal közösen vizsgálták az erdőssztyeppek kialakulásáért felelős tényezőket. Magyarország természetes növényzetének jelentős részét erdőssztyepp képezi, míg tőlünk nyugatra ez az életközösség rendkívül ritka, csupán Ausztria […]
A vízimadarak szerepe az európai szárazföldi növények terjesztésében
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai spanyol kutatókkal együttműködve a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáinak vizsgálata alapján megállapították, hogy a vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre. A […]
A fenntarthatóság társadalmi feltételei – az előadóülés videón
A fenntartható fejlődés olyan kihívást jelent, amely átfogó társadalmi változásokat igényel. Ennek különböző szempontjait vizsgálták azon a tudományos előadóülésen jelen lévő kutatók, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága rendezett az MTA Székházban 2022. […]
A klímaváltozás miatt egyre korábban költenek a madarak
Garamszegi László Zsolt, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutató-főigazgatója is részt vett a Milánói Egyetemmel közös kutatásban, amelyben a klímaváltozás hatásait vizsgálták a madarak költési szokásaira. Az ökológusok közel hétszáz madárfaj költési adatainak elemzése révén kimutatták, […]
A Biblia növényeiről a Duna TV Almáriumában
A vácrátóti botanikus kertben a bibliai növényekben is gyönyörködhetünk. A bibliai idők legfontosabb étele a kenyér. Ez egész Közel-Keletre jellemző volt különösen az ókorban. Ha kenyér volt, akkor nem kellett az éhenhalástól félni. A kenyér volt […]
Fajkihalások: ott vagyunk a listán? – Báldi András előadása a Magyar Tudomány Ünnepén
Korunk modern apokalipszisének lovasai a klímaválság, a háború, a betegségek, az energiaválság mellett egy láthatatlanabb válság is jelen van: a földtörténetben példátlan ütemű fajkihalás. Báldi András ökológus tudományünnepi előadásában (2022. november 21.) azt az ellentmondást járja […]
Állati kultúrák
Barta Karola az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának doktorandusza és témavezetői, Scheuring István és Zsebők Sándor, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai egy ismeretterjesztő cikkpárban írnak az állati kultúrákról az Élet és Tudomány folyóiratban. Ezekben a cikkekben a […]
Miért dolgozik ilyen sok kutató a tavak megmentésén? – Interjú Horváth Zsófiával
Interjút készített Horváth Zsófiával egy nemzetközi tudománynépszerűsítő portál a „The Relevator”, a Center for Biological Diversity (CBD) portálja. A kis tavaknak kulcsszerepük van az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a természetvédelemben – de csak akkor, ha megvédjük […]
A környezeti katasztrófa már itt van, nem a megfoghatatlan, távoli jövőben
Bár egyre több jele van a klímaváltozásnak, az emberiség még mindig nem érzi elég fenyegetőnek ahhoz, hogy drasztikus változásokat hozzon életmódjában. Garamszegi László, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója szerint a viselkedésünk játékelméleti modellekkel is leírható, és ha […]
Horgászok is segíthetik a tudomány gyarapodását – közösségi tudásszerzés a vizeink partjairól
Önkéntes amatőrök segítségével is gyarapodhat a közös tudásunk mindenről – többek között a környezetünkről. Magyar ökológusok például horgászokkal működnek együtt. A közösségi tudomány (citizen science) viszonylag fiatal jelenség a kutatás nemzetközi világában: nincs egy évtizede, hogy […]
A Tudósok figyelmeztetése – dokumentum film
A Tudósok figyelmeztetése című dokumentumfilm egy olyan kutatóról szól, aki mozgalmat indított, hogy a tudósokat arra ösztönözze, hogy segítsenek a tudományos ismereteket cselekvésre váltani. Kövesse nyomon Bill Ripple kutató útját, aki úgy dönt, hogy végre itt […]
Magyar kutatók a játékelmélet alkalmazásával elemezték hogyan küzdhet meg egy kormány az új kórokozókkal
A Current Science Daily tudománynépszerűsítő portál Kun Ádám társszerzővel beszélgetett arról, hogy a kutatók hogyan jutottak arra az ötletre, hogy a játékelméletet felhasználva segítsenek egy kormánynak a leghatékonyabban kezelni egy új kórokozó által okozott járványt. A […]
Fűszernövények a Duna TV Almárium műsorán
Halász Krisztiánnal, a Nemzeti Botanikus Kert tudományos gyűjteményvezetőjével készült riport a Duna TV október 27-i Almárium című műsorában. Halász Krisztián a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben vezetett tematikus sétákat, élménysétákat mutatta be, ezek egyike a fűszernövényekről szóló […]
Trópusi fűszernövények a Nemzeti Botanikus Kertben
A Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert négy üvegházzal rendelkezik, összesen több mint kétezer négyzetméter alapterülettel. Ezek különböző klímájúak, és az itt élő növények között bizony jó néhány van, amire fűszernövényként is tekinthetünk. Halász Krisztián, tudományos gyűjteményvezetővel készített […]
Daruvonulás a Hortobágyon
A vonuló nagy testű madárcsapatok az ősz egyik nagy látványossága a Hortobágyon. Az Ökológiai Kutatóközpont, a Debreceni Egyetem és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság közös kutatása feltárta, miként rendezik át a darvak az értékes szikes pusztai […]
Fiatal agrárkutatókat díjaztak
A Magyar Tudományos Akadémián (MTA) ünnepélyes keretek között adták át immáron 17. alkalommal a Janelly agrárkutatási díjat, amelynek célja fiatal magyar szakemberek támogatása az agrártudományok és az élelmiszer-tudományok terén. Az idei évi díjra „A gazdaság-, társadalom- […]
Őszi szépségében tündököl a vácrátóti arborétum
A vácrátóti botanikus kert az élő növények leggazdagabb hazai gyűjteménye. A 27 hektáros kertben közel 13 000 növényfajt, illetve -fajtát mutatnak be. A területen fák, cserjék, rétek, tavak, kanyargós utak, hidak váltják egymást, melyeket hatalmas üvegházi […]
Ezeket a helyeket ősszel sem hagyhatod ki: íme az ország 5 csodaszép arborétuma
A hazai 34 arborétum növényállománya rendkívül heterogén, kis területen is számtalan különleges fajban gyönyörködhetünk. Ilyenkor, ősszel ezer színben pompáznak a botanikus kertjeink, így érdemes felkeresni őket még a tél beköszönte előtt, hogy megcsodáljuk, milyen gyönyörűre festi […]
Milyen sors vár a magyar erdőkre? – interjú Aszalós Rékával
Az idei aszály tanulsága, hogy nem csak a termőföldek és a kiskertek száradhatnak ki, de bizony az erdők is komoly veszélybe kerülhetnek. Ráadásul a begyűrűző energiaválság is nehéz helyzetbe hozhatja a fákat, melyek itthon is a […]
Beszélgetés „A lombhullásról egy júliusi tölggyel” című kötetről
Hogy érdemes közelíteni egy verseskötethez, ami „a fák titkos életét” firtatja? Hogy lehet beszélni arról, amiről a legadekvátabb körülírás a hallgatás lenne? Mit kezdjünk a főként Peter Wohlleben neve által fémjelzett mainstream ökotudatosság és a biopoétika […]
Öleljünk bölcs fákat!
Történelmünk néma tanúi a famatuzsálemek, amelyek csak arra várnak, hogy felfedezzük őket, és „elmesélhessék” történeteiket. Összegyűjtöttünk néhány különleges példányt, amelyek egy kirándulás célpontjai is lehetnek. A Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert legmagasabb fája az Észak-Afrikában honos, 40 […]
A szalamandrák utódgondozásának evolúcióját vizsgálta egy nemzetközi kutatócsoport
Az ELKH-DE Reproduktív Stratégiák Kutatócsoport és az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatóinak közreműködésével közel 200 szalamandrafaj szaporodását tanulmányozta egy nemzetközi kutatócsoport. A projekt keretében azt vizsgálták, hogy az egyes fajok milyen feltételek esetén őrzik a petéiket, […]
Ez az evolúció kétmilliárd éves rejtélye
Az evolúció egyik legmeghatározóbb mérföldköve, amikor egyszerű „zsákocskákból” létrejöttek a minden mai, magasabb rendű szervezetet alkotó eukarióta sejtek. Látjuk a kiindulópontot és a végeredményt, a folyamatot azonban nem ismerjük: olyan, mintha egy egyszerű léggömb hirtelen bonyolult, […]
Induljunk kora őszi sétákra legszebb arborétumainkban
Az első helyszínünk nem is lehetne más, mint a minden évszakban gyönyörű Vácrátóti Arborétum, ahol pont egy éve ilyenkor októberben jártunk, és felfedeztük minden zegét-zugát, amikor már váltották a színüket a levelek. Az ország egyik leghíresebb […]
Miként változhat meg a jövőben a világ klímája és környezete?
1 fok ide vagy oda, nem teljesen mindegy. Csak nézzük meg azokat a videókat, amelyeket a napokban Floridában készítettek az elképesztő hurrikánról, és tegyük fel még egyszer a kérdést, hogy vajon az az 1 Celsius fokkal […]
Negyven dengue-lázas esetet találtak az idei nyáron Franciaországban
A dengue-láz Ázsia és Latin-Amerika egyes részein gyakori betegség. A közelmúltban azonban Franciaországban is megjelent ez a kór. A dengue-láz tünetei közé tartozik a láz, a fejfájás, az ízületi fájdalom, a hányinger és a vörös kiütés. […]
Méreg a pusztán – az ivermectin miatt védett madarakat kell menteni
A koronavírus elleni szernek hitt ivermectinnel mérgezik a gazdák a mezők élővilágát, a féregirtótól tömegesen pusztulnak a bogarak, ritka madárfajok tűnnek el – és az állattartók még csak nem is sejtik, mit tesznek. Lehetetlen küldetésnek ígérkezik […]
Zöld menedékből izzó pokol – ezzel a három módszerrel tették tönkre kertjeiket a fővárosiak
Miközben az elmúlt 120 év legforróbb nyara tette próbára a városlakókat, Budapesten saját tulajdonosaik sosem látott mértékben pusztítják a kertjeiket. Pedig a főváros nem erdőből álló zöldterületeinek fele magánkézben van, ezért a kerttulajdonosoknak fokozott a felelősségük […]
Kutatási támogatások: Miért fontos a biológiai sokféleség?
Jelenleg 1 millió növény- és állatfajt fenyeget a kihalás veszélye. A biológiai sokféleségre viszont szükség van a fenntarthatósághoz és az emberi jólléthez. A Biodiversa+ küldetése a társadalomra és a politikára hatást gyakorló kutatások előmozdítása, támogatása, hogy […]
Segítség az aszályban: elérhetőek a Nemzeti Víztudományi Program előadásai
A Magyar Tudományos Akadémia 2016-ban indult Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testülete már több alkalommal foglalkozott az aszály hatásainak kérdéseivel. Az idei, nagyon száraz időszakban többféle cikk is megjelent a témában, ezért az érdeklődőknek megbízható forrásból származó […]
Káros fajokat hurcolnak be a sirályok
A sirályok rendkívül okos és alkalmazkodóképes madarak, mindent megesznek, és remekül érzik magukat a városokban. Ugyanakkor hatalmas távolságokra tudnak repülni, így begyükben messzire elszállíthatják az idegenhonos növények magjait, állatok petéit. A sárgalábú sirályok mára szinte megszállták […]
Ilyen monumentális gátat tud építeni egy hódcsalád – videó
Kétméteres gáttal elrekesztett hódtó, embermagas hódvár, hódok által ásott csatorna is látható a valahol Fejér megyében készített felvételen. Rövidfilmet forgatott egy hazai kutató egy közelebbről meg nem nevezett Fejér megyei helyszínen, ahol impozáns hódtavat alakított ki egy […]
Elérte az Alföldet a kaktuszinvázió
Összesen 20-30 helyen az országban felütötték fejüket a kaktuszok, már az Alföldön is van belőlük. A témában Csecserits Anikót, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársát kérdeztük. Az inváziós kaktuszfajok az amerikai kontinensről kerültek be Európába. Észak-Amerikában egészen […]
Pénteken lesz a dunai kérészek rajzása
A nyár nagy természeti eseménye a dunavirágzás, azaz a dunai kérészek rajzása. Ebből az alkalomból rendez fesztivált a Dunakanyarkult, a Duna–Ipoly Nemzeti Park és a Verőcei Művelődési Ház. A Dunavirág ünnep szeptember 3-án, 10-től 21 óráig […]
Rendkívül népszerűek lettek a hazai botanikus kertek
Jelentősen nőtt a hazai botanikus kertek és arborétumok látogatottsága a koronavírus-járvány alatt, mert a pandémia miatt nagyon sokan kívánkoztak a szabad levegőre, és természeti környezetben próbáltak kikapcsolódni. Az intézmények szeretnék fenntartani az érdeklődést, ennek érdekében újabb […]
Veszélyes kullancsfaj jelent meg Magyarországon: így ismerheted fel
A klímaváltozás hatására hazánkban is megjelent a Hyalomma kullancsfaj, amely képes hordozni és terjeszteni számos veszélyes kórokozót, többek között a Krími-Kongói vérzéses lázat okozó vírust is – adta hírül a ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ELKH ÖK) által […]
Teljesen eltűnhet a lucfenyő Magyarországról a klímaváltozás és az azzal járó aszály miatt
Eltűnhet a lucfenyő Magyarországról a klímaváltozás és az azzal járó aszály miatt, erre figyelmeztetnek a szakemberek. Idén már 10-15 ezer milliárd forintos kárt okozott a rekord szárazság a mezőgazdaságban. Égett fák hevernek a földön a Bükk-hegység […]
A szúnyogirtás árnyoldalai – interjú Soltész Zoltánnal
A szúnyogirtás árnyoldalai – Kiirtjuk a környezetünket? – Soltész Zoltánnal, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársával készült interjú a Klubrádió Reggeli gyors és Esti gyors műsorában. Ha az ember elmegy nyaralni, főleg vízpartra, akkor nem nagyon jó, […]
Interjú Lukács Balázs Andrással, a Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársával
A Debrecen melletti tavakról is elég riasztó képeket közölnek a szakemberek, kiszáradást, pusztulást látni. – A folyók vízszintje is apad. Úgyhogy mindezt megpróbáljuk összefoglalni Dr. Lukács Balázs András segítségével, aki az Ökológiai Kutatóközpont Vizes Élőhelyek Funkcionális […]
Ez lenne a legjobb erdőgazdálkodási módszer itthon
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) erdőökológiai kutatócsoportjának munkatársai meghatározó szerepet vállaltak abban a nemzetközi kutatásban, amelynek keretében az egyes erdőgazdálkodási módok hatását vizsgálták az európai erdők állapotának alakulására. Az eredmények rávilágítottak az alternatív erdőgazdálkodási módszerek alkalmazásának […]
Tűzifától az erdőt – interjú Ódor Péterrel
A váratlanul hatályba lépett erdészeti rendeletmódosítás várható hatásairól kérdeztük Ódor Péter erdőökológust, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadóját, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatóját. Az intézmény állásfoglalásban is megfogalmazta szakmai aggályait.
Dunavirágok millióit lehetne megmenteni néhány egyszerű lámpával
A kérészek rendjében tartozó dunavirág (Ephoron virgo) csak tiszta és oxigéndús vízben tud kifejlődni. A 2012-es rajzást megelőző 40 évben a folyó vízének szennyezettsége miatt nem rajzottak, azóta viszont rendszeresen újra megjelennek. A hazánkban védett, 10 […]
Már alakul a sivatag Magyarországon
Rendkívüli aszály sújtja a magyar Alföldet, hazánk keleti részére gyakorlatilag fél éve nem jutott számottevő csapadék. Mindez vízkorlátozásokkal, ivóvízhiánnyal és hetekig tartó, a 40 Celsius-fokot is meghaladó hőséggel karöltve már az országos médiumokban is a vezető […]
Így terjesztik a vízimadarak a baktériumokat
Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai külföldi kutatókkal együttműködésben DNS-alapú módszerekkel vizsgálták a vízi prokarióták (baktériumok) és az egysejtű mikroeukarióták vízimadarak általi endozoochór, azaz táplálkozás útján történő terjesztését. A témában született első átfogó tanulmány a Journal of […]
Éjszakai halállomány-felmérést végeztek a Dunán
Közös próbamérést hajtottak végre augusztus 11-én, csütörtökön a Dunán, Sződligetnél a közelmúltban indult Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium projekt keretében. Az élőhelyek multidszciplináris vizsgálata alprojektben a BLKI, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Ökológiai Kutatóközpont […]
Repülőn, autón utaztatjuk ide a szúnyogokat és kullancsokat, amik trópusi betegségeket hozhatnak
Az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog megjelenését 2012-2014 között detektálták először Magyarországon a kutatók. Ezek a Távol-Keletről, Délkelet-Ázsia trópusi és szubtrópusi régióiból származó inváziós fajok sikeresen alkalmazkodtak a kontinentális éghajlatunkhoz. Az eredeti […]
Az Ökológiai Kutatóközpont állásfoglalása a “Vészhelyzet alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges szabályok módosításáról” című kormányrendeletről
„A klímaváltozás enyhítése és az élővilág védelme szempontjából kulcsfontosságú a meglévő természetes élőhelyek fenntartása. Amellett, hogy a megnövekedett tűzifa igényre választ kell adni, ehhez nem az őshonos fafajú védett erdőket kell feláldozni” – fogalmaz az állásfoglalás.
Zöld portré – Molnár Zsoltot az Academia Europaea tagjává választották
Molnár Zsolt etnoökológust, az MTA doktorát, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadóját, a Hagyományos Ökológiai Tudás kutatócsoport vezetőjét az Academia Europaea tagjává választották. Az Academia Europaea a legpatinásabb tudós társaság, amelyet 1988-ba alapítottak meg Cambridge-ben (merthogy van […]
Úgy hullanak a falevelek augusztusban, mintha ősz lenne
Egyre több fa hullajtja le száraz, összepöndörödött leveleit, mintha már novembert írnánk: extrém reakció ez a szélsőséges szárazságra. Most már a növényvilág „nehézsúlyú” tagjai is alig bírják az aszályt. Amit látunk, az a fák kényszerű, extrém […]
CSODA VÁRJA A VÁCRÁTÓTI BOTANIKUS KERT LÁTOGATÓIT
Korábban nem tapasztalt mértékű lótuszvirágzás látható a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben, a szakemberek tavaly új helyre, a Nagy-tóba telepítették a gyökértörzseket, amely ideálisnak bizonyult a vízinövény számára. Az indiai lótusz Kelet-Ázsiában nagy népszerűségnek örvendő, a meleg […]
Mostantól lehet hódokra vadászni – Interjú Juhász Erikával
Mostantól lehet hódra vadászni egy kormányrendelet szerint. Magyarországon a XVIII. században kipusztultak a hódok, és csak a 80-as évek végén, a 90-es évek elején telepítették vissza a hódokat Magyarországra, amelyek elszaporodtak. Azt mondják, hogy 500-600 példány […]
Kerül-e még víz a kiszáradt debreceni Vekeri-tóba?
Az idei nyár a kiszáradó tavakról és folyókról szól, Debrecen is nemrégiben veszítette el kedvenc tavát. A Vekeri-tó kiszáradásáról kérdeztük, de egy sokkal komplexebb problémáig jutottunk Lukács Balázs Andrással, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársával. LBA: […]
Ha kidobáljuk a kocsiból a gyümölcsmagokat, több fa nő?
A szóban forgó felhívás azt tanácsolja, hogy a magvakat egy-egy gyümölcs elfogyasztása ne a kukába dobjuk, hanem mossuk és szárítsuk meg. Az így kezelt magokat aztán vigyük magunkkal, és ha olyan helyen járunk, ahol az útszéleken […]
Csodaszép botanikus kertek, ahová elszökhetsz a világ elől
A botanikus kertekben (magyarul füvészkertnek hívjuk ezeket) nem csupán tanulhatunk, hanem pihenhetünk, sétálhatunk, feltöltődhetünk bennük. Élvezhetjük a történeti kertek és az épített örökség meséit, megcsodálhatunk művészeti alkotásokat a növények közt. A környezeti nevelés, a kertkultúra-közvetítése szintén […]
A darvak jelentős ökoszisztéma-átalakító szerepét tárták fel az ÖK kutatói
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoportja a darvak gyepi ökoszisztémákra gyakorolt hatását vizsgálva elsőként tárta fel e madárfaj jelentős élőhely-átalakító szerepét. A Hortobágyi Nemzeti Parkban végzett vizsgálatok során a kutatók rámutattak […]
A homoszexualitás evolúciógenetikája
Scheuring István evolúcióbiológus, az ELKH Ökológiai Kutatóközpontjának altruista viselkedést, szociális munkamegosztást és kulturális evolúciót kutató tudományos tanácsadója április végén arról beszélt a negyedik Qubit Live-on tartott előadásában, hogy miért nagyobb az esélye annak, hogy felnőtt korában […]
Ha látni szeretnéd az újjászületés csodáját, nézz végig egy lótuszvirágzást
A lótuszvirág képes mindennap a vízből újjászületni. Szinte megrázza magát, kibontja szépséges szirmait, akármi történik körülötte. Keleti kultúrákban a felvilágosodás és az újjászületés szimbóluma, virágzásának pedig több helyen is tanúi lehetünk a napokban. Hol láthatunk lótuszvirágzást? […]
Nem meglepő, de ijesztő a debreceni Vekeri-tó kiszáradása
Egy ország szörnyedt el, amikor július elején elkezdtek terjedni a fotók a Debrecen mellett kiszáradt Vekeri-tó mozaikká repedezett medréről. Pedig a tó nem először tűnt el – csak korábban a helyeken kívül senkit sem érdekelt a […]
Remekül élnek a tetvek a városainkban
A kártevő rovarok azóta keserítik meg az emberek életét, hogy őseink áttértek a földművelésre, és egyre inkább a megtermelt növények biztosították a közösségek életben maradását. A védekezés dandárját még mindig az emberre és a környezetre is […]
Az ÖK közreműködésével megvalósuló tiszta ivóvíz nemzeti kiválósági projekt vizsgálati eredményei szerint kiváló minőségű a budapesti ivóvíz
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Fővárosi Vízművek részvételével zajló Tiszta Ivóvíz Nemzeti Kiválósági Projekt keretében végzett vizsgálatok igazolták, hogy a budapesti ivóvíz minden tekintetben kiváló […]
A Kárpát-medence összes növényfajtája egy helyen? – Vácrátóton egész napos kerti sétát is tehetünk
A Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert Magyarország legfajgazdagabb élőnövény-gyűjteménye. 27 hektáron több mint 10 ezer féle növényfajt tud bemutatni, s noha alapvetően füvészkertként definiáljuk, nem hiányoznak innen az árnyas erdőtársulások és az angol tájkertekre jellemző kis tórendszerek […]
Nem gazos, nem elhanyagolt, ez itt egy méhlegelő
„Települési környezetben sokszor az a megszokott, hogy alacsonyan tartjuk a vegetációt, szép, egyenletes gyep van, így viszont megakadályozzuk, hogy az ott lévő kétszikű növények virágozzanak. Ezzel pedig azoktól a táplálékforrásoktól fosztjuk meg a beporzókat, amelyekre szükségük […]
Így őrizhetők meg az édesvízi halak és más élőlények a jövő generációknak
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport átfogó elemzést készített az európai édesvízi biológiai sokféleség védelmének legfontosabb szempontjairól, melyben a kontinens vízgyűjtőit értékességük szerint, az ott élő fajok természetvédelmi helyzete alapján rangsorolták. A […]
Műkedvelő kullancsfeljelentők buktatták le Magyarországon a krími-kongói vérzéses lázat terjeszteni képes kullancsot
Újabb hátborzongató sikert aratott a magyar citizen science, vagyis a „több szem többet lát” elve alapján működő módszer: kiderült, hogy él-e Hyalomma marginatum és Hyalomma rufipes Magyarországon. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársai azért hozták létre a […]
Horváth Zsófiával készült riport a Klubrádióban
A Klubrádió Ötös – Falusi Mariann-nal és Lang Györgyivel 2022. július 13-i adásának egyik vendége Horváth Zsófia ökológus, az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének osztályvezetője, tudományos főmunkatársa volt. A beszélgetés témája a kerti kistavak szerepe és […]
Új mintavételi ponttal bűvölt a dunai planktonmonitoring-program
Molekuláris és műszeres elemzésekkel és egy új, gödi mintavételi ponttal bővült az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) hosszú távú dunai planktonmonitoring programja. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének kutatói rendszeresen vizsgálják a […]
Több száz szúnyogot tenyésztünk a kertben már fél deci vízben is
Három új szúnyogfaj jelent meg Magyarországon, és mindegyik súlyos betegségeket terjeszthet, bár a lakosság jelzéseinek feldolgozására 2019-ben indult Szúnyogmonitor program munkatársai még nem találtak fertőzött példányt – ezt az Ökológiai Kutatóközpont entomológusa, Soltész Zoltán mondta az […]
Már a kaktusz terjed az Alföldön – Lukács Balázs biológus a sivatagosodásról
A Kiskunságban megjelentek a kaktuszok, Debrecen környékéről a féléves átlagos csapadékmennyiség fele hiányzik, kiszáradófélben a Nagyerdő matuzsálemi tölgyei – sorolja az alföldi sivatagosodás jeleit Lukács Balázs biológus, ökológus. Az Ökológiai Kutatóközpont főmunkatársa, két évvel ezelőtti nagy […]
Interjú Vásárhelyi Zsókával a Szigma – magazinban
A Szigma – a holnap világa 2022. június 28-dikai adásában interjút hallhatnak Vásárhelyi Zsókával, az ELKH ÖK munkatársával arról, hogy mitől válnak együttműködővé a Föld bizonyos területein a pókok. Vásárhelyi Zsóka az Evolúciótudományi Intézet kutatója, az […]
Különleges növény virágzik a vácrátóti arborétumban
Most virágzik a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben a kisvirágú vadgesztenye (Aesculus parviflora). A Hattyú-szigeten a híd közelében található. Ismert rokonaival ellentétben nem fa, hanem 3-5 m magasra növő cserje. 5-7 levélkéből álló tenyeresen összetett levelei elárulják, […]
Vöröshús-allergiát is okozhat a kullancs csípés
Akár vöröshús-allergiát is okozhat a Magyarországon is élő közönséges kullancs csípése – erről is beszélt az Európa Rádiónak adott interjújában Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont kullancskutatója. A szakember hangsúlyozza: szerinte tisztában kell lenni a veszélyekkel, de […]
Szarvasbogarak kíméletlen harcát videózták le Vácrátóton
A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert Facebook-oldalára került fel egy videó a napokban arról, hogyan néz ki a kötöttfogású birkózás szarvasbogár módra. A poszt szerint az intézményben múlt héten kezdődött el a szarvasbogarak násza. Nem is gondolnánk, […]
Így találhatod meg az ország legbölcsebb fáit
Két észak-magyarországi és egy szlovákiai botanikus kert lenyűgöző világát – különös tekintettel az életkorukból adódóan „bölcs” fákra – mutatták be azon az egynapos tanulmányúton, amelyet a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége a Wise Trees projekt […]
Az európai édesvízi biodiverzitás védelmi prioritásai
Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársainak vezetésével a napokban átfogó természetvédelmi elemzés jelent meg, amely európai léptékben vizsgálta az édesvízi biológiai sokféleséget a területi védelem tükrében. Az elemzés vízgyűjtők értékességét vetette össze az ott élő fajok természetvédelmi helyzete […]
Kullancsveszély: ne nyomkodjuk, ne krémezzük!
Megkezdődött az iskolai szünet, zajlanak a nyári táborok, kerti sütögetések, séták, kirándulások – aki csak teheti, kint van a szabadban. Ebben az időszakban kiemelten fontos a kullancsok elleni védelem, hiszen a vérszívókkal már nemcsak a természetben, […]
Pókokkal modellezték magyar ökológusok, hogyan alakítja a környezet a társas viselkedést
Az American Naturalist folyóirat júniusi számában jelent meg az a tanulmány, amelyben Vásárhelyi Zsóka és Scheuring István, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének munkatársai, és Leticia Avilés, a University of British Columbia kutatója beszámoltak a kiterjedt társas […]
Halálos csapda: kiirtjuk az élővilágot, hogy legyen mit ennünk
Riasztó mértékben pusztulnak a beporzó rovarok és a velük táplálkozó madarak is Európában, nagy részben a növényvédő szerek használata miatt. Évente 350 ezer tonna vegyszer kerül a földekre az EU-ban, ezt az unió a felére akarja […]
Kerti tavak és az ökológia
Horváth Zsófia és munkatársai a mypond.hu és az Ökológiai Kutatóközpont képviseletében adtak interjút a Tilos Rádió: A tudás (és a) hatalom című műsorában. A kerti tavak szerepe felértékelődött az elmúlt években párhuzamosan a természetes kisvizek eltűnésével. […]
Átadták a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat
Budapest hőhullámokkal szembeni sérülékenységének feltárását, az inváziós pontyfélék ikrájának vándorló vízimadarak általi terjedésére vonatkozó kísérletes bizonyítékot, valamint a részvénybefektetőknek az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival kapcsolatos viszonyát vizsgálta az a három fiatal kutató, aki az MTA Fenntartható […]
Kulcstényezővé válhat a Vízipók-csodapók világa
A Vízipók-csodapók rajzfilm sorozatban és a Micsoda pók a vízipók című könyvben – mindkettőt Bálint Ágnes írta – megjelenő vízi világ sokunk számára jelent élethosszig tartó élményt. Mára a hasonló, apró vízi közösségek ökológiai szempontból is […]
Invázós csípőszúnyogok, kérészek és biológiai kontroll a Zöldklubban
Dr. Soltész Zoltán, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa a Szúnyogmonitor eddigi eredményeiről és az újonnan terjedő inváziós csípőszúnyogok által terjesztett betegségek terjedésének mechanizmusáról beszélt. Új kutatásukban az ELTE és az ELKH munkatársai azt fedezték fel, hogy […]
A botanikus kert, ahol esténként világító szentjánosbogarak között sétálhatunk
Tudtátok, hogy a szentjánosbogarak körülbelül 21:17-kor kezdnek világítani és este 10 előtt lekapcsolják fényeiket? A Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben június 13-tól olyan különleges és látványos, esti vezetett sétákon vehettek részt, ahol ezt meg is tapasztalhatjátok. Az […]
Biogazdálkodás vagy virágsávok?
Göttingen mellett a helyi egyetem Agroökológiai Tanszékének és a Vácrátóti Ökológiai Kutatóközpont kutatói mezőgazdasági földterületeket tanulmányoztak, amelyeken háromféle őszibúza-mező volt. Egy biogazdálkodású, egy virágsávokkal beültetett hagyományos és egy virágsávok nélküli hagyományos mező. A mezők szélein két […]
Egerben van a megye legnagyobb és legöregebb fája, a Bükk pedig őserdőt rejt
Az Őserdő az 1977-ben létrehozott Bükki Nemzeti Park egyik legérdekesebb és – értékesebb erdős része, bár nem „igazi” őserdő. Neve arra utal, hogy hosszú idő óta nem művelik, így hangulata, élővilága, fiziognómiája hasonlít az eredeti, érintetlen […]
Itt forgott – Főszerepben Magyarország
Ki ne ismerné Molnár Ferenc ifjúsági regényéből készített filmadaptációt, amely 1968-ban készült, majd egy évvel később idehaza a Magyar Játékfilmszemle Közönségdíját kapta, Amerikában pedig Oscar-díj jelölésig jutott a legjobb idegen nyelvű filmek kategóriában. A Pál utcai […]
A beporzók az ökoszisztéma fenntartói
Világszerte csökken a beporzók száma és sokfélesége, a fajok több mint harmadának zsugorodik az állománya, 9%-uk pedig már veszélyeztetett. A Kárpát-medencében 100 év alatt a poszméhek 30%-a vált azzá. Mindezt Kovács-Hostyánszky Anikó, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont […]
Páratlan ökológiai értéke van a grandiózus hortobágyi daruvonulásoknak
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatócsoportja a Land Degradation and Development folyóiratban publikálta azt a tanulmányt, amely szerint a közönséges vagy szürke daru (Grus grus) annak ellenére a magyar puszta ökoszisztéma-mérnöke, hogy a faj nem állandó lakója az […]
A kérészek látását tanulmányozták a kutatók
Az ELTE Biológiai Intézet és az ELKH Ökológiai Kutatóközpont kutatói elektroretinográfiával mérték a dunavirág összetett szemének spektrális érzékenységét lárva és kifejlett állapotú egyedeken egyaránt. “A lárvák szeme a zöld spektrális tartományra volt érzékenyebb, míg a kifejlett […]
Berozsdásodott a Sajó, a vas megfojtja az élővilágát
Mi a szennyezés forrása? Miért pusztítja a vízi élővilágot a természetben gyakran előforduló és egyébként „ártalmatlan” vas? Talpra tud-e még állni a Sajó? Ezekről kérdeztük Dr. Borics Gábor ökológust, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadóját…Összességében tehát a […]
Egyre népszerűbbek az arborétumok és botanikus kertek
A botanikus kertek turisztikai attrakcióként is jelentős tényezővé váltak, népszerűségük pedig világszinten is egyre növekszik. Magyarországon az éves látogatószámuk megközelíti a 3 millió főt – hangzott el az Európai Botanikus Kertek Kongresszusának nyitórendezvényén. Európában 800 botanikus […]
Rejtett kerti kistavak
A természetes vizes élőhelyek folyamatosan pusztulnak, a beépített és elveszett élőhelyeket kis mértékben pótolhatják a kerti tavak. Horváth Zsófiával a Biodiverzitás és Metaközösség-ökológia kutató csoport vezetőjével a Klubrádió Utópia című műsorában készült interjú, a My pond […]
Löki Viktor a horgászok növényismeretéről
A Klubrádió Utópia című műsorában készült interjú Löki Viktorral, az ÖK Vízi Ökológiai Intézet tudományos munkatársával, a horgászok növényismeretéről folytatott kutatásukról. 24 növényfajból a horgászok a növények mintegy felét ismerték fel. A horgászok nagyobb része együttműködő […]
Vegyszerek helyett katicákkal és fürkészdarazsakkal is hatékonyan lehet védekezni a kártevő rovarok ellen
A szúró-szívó szájszervükkel növényi nedveket szívogató levél- és pajzstetvek az egyik legjelentősebb növényi kártevők. Az Ökológiai Kutatóközpont, a Müncheni Műszaki Egyetem és a francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet szakembereiből álló nemzetközi kutatócsoport a világ 52 nagyvárosában végzett […]
Interjú az édesvizek sótartalmának növekedéséről Vad Csabával
A Szigma – a holnap világa című magazin 2022. április 19-i adásában interjút hallhattak az MTA Nemzeti Víztudományi Kutatási Programjához illeszkedő „Tiszta ivóvíz: a biztonságos ellátás multidiszciplináris értékelése a forrástól a fogyasztóig” című kutatásról Vargha Mártával, […]
A Magyarországon élő közönséges kullancs csípése is okozhat vöröshús-allergiát
Az eddig is közismert volt, hogy a kullancsok egy sor betegséget terjesztenek, ezek közül a legújabb azonban kicsit más, mint a többi: mint korábbi cikkünkben írtuk, az alfa-gal szindróma (AGS) hatására a beteg érzékeny lesz a […]
Ha vízcsobogást hallanak, frászt kapnak, és már építkeznek is
Ma már az sem egy óriási szenzáció, ha Budapest közepén kislattyog egy hód a Dunából, de azért így is megdöbbentő, hogy a Magyarország területéről korábban kipusztult rágcsálónak milyen nagy állománya van. „A hódoknál mindig is nagyobb […]
Csípőszúnyogok által terjesztett betegségek a Szúnyogmonitor honlapon
Az elmúlt évtizedben megváltozott számos, az emberi, állati vagy növényi kórokozók terjesztése szempontjából fontos ízeltlábú faj elterjedése, éves szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége. Ezért az újonnan felbukkanó fertőző betegségek veszélye a mérsékelt égövben, így Európában és ezen […]
Tavasz a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben
Az M1 Kékbolygó május 9-i adásában Zsigmond Vincét a kert vezetőjét hallhattuk, a kert történetéről, stílusáról, a kökörcsin és a kökény nevének eredetéről. Kröel-Dulay György tudományos tanácsadó arról beszélt, hogy a klímaváltozás hatására több mint 1 […]
Szervezett szúnyogfelderítés
Soltész Zoltánnal, az Ökológiai és Botanikai Intézet tudományos munkatársával készített interjút 2022.05.10-én a Trend-Idők. Az újonnan megjelenő szúnyogfajokról várják a lakosság adatait a Szúnyogmonitor honlapon és a Mosquito Alert applikáción keresztül. Az ázsiai eredetű fajok előfordulásáról […]
Kiderült, a fásítás hasznos, de nem csodaszer az éghajlatváltozás ellen
A fásítás hasznos, de nem csodaszer az éghajlatváltozás ellen, Magyarország jelentős része nem is alkalmas erdőtelepítésre – olvasható az Ökológiai Kutatóközpont munkatársainak szerdán közzétett elemzésében. A Dunántúl nyugati-délnyugati része, és az ország északi-északkeleti területeinek nagy része […]
A Föld napja – Erdős László a Zöldklubban
Idén is április 22-én ünnepeljük a Föld napját. Ezen a napon világszerte különféle események ezreivel hívják fel a figyelmet civil szervezetek, vállalatok és politikusok a Föld természeti környezetének megóvására. A világnap történetéről Lay Viktória Erdős Lászlóval, […]
Kacskaringós utak és vadregényes hidak szövik át az ország legnagyobb botanikus kertjét
Budapest belvárosától mindössze 40 perces autóútra fekszik Vácrátót aprócska községének titkos kis ékszerdoboza, az egykori kastélykertben kialakított Nemzeti Botanikus Kert. Az ország leggazdagabb tudományos növénygyűjteményével rendelkező tájképi kert jelenleg kettős védettség alatt áll: kerttörténeti örökségként műemléki, […]
2022-ben is folytatódik a szúnyogmonitor
Az idei enyhe tél kedvez a csípőszúnyogoknak. A hideg évszak átvészelése mindig okoz némi veszteséget, a hidegebb tél esetén kevesebb áttelelő egyed éli meg a tavaszt. Csípőszúnyogoknak többféle stratégiája van arra, hogy milyen állapotban vészelik át […]
Itt a kullancsszezon és két új faj, amelyek a krími-kongói vérzéses lázat terjesztik
A Kullancsfigyelő ismertetője szerint Hyalomma fajok a gyakori magyarországi kullancsok lesből támadó stratégiájával ellentétben aktívan vadásznak, akár több méteren át képesek követni a kiszemelt gazdát.
Középpontban az egészség, számos érdekes programmal
A testi-lelki egészségkultúra életre szóló megalapozása a gyermekeknél: ennek a célnak a megvalósulását szolgálta óvodánkban a Falkaland kutyás játszóház terápiás négylábújának és felvezetőjének állatasszisztált mozgás foglalkozása, illetve az Ökológiai Kutatóközpont Tisza-kutató Osztályának mikroszkópos vizsgálódással egybekötött bemutatója […]
Aszályok ökológiai következményei
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a szárazságok következményeit vizsgáló terepkísérletek eredményeit vetették össze a tényleges aszályok megfigyelésekor szerzett adatokkal egy globális szintézis keretében a Nature Ecology & Evolution szaklapban megjelent legújabb tanulmányukban.
Összefog Európa, indul a beporzók felmérése
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont is részt vesz az európai beporzók hatékonyabb és rendszerezettebb feltérképezése céljából induló SPRING monitoringprogramban, ami tizenkilenc kutatóintézet együttműködésében megvalósuló hiánypótló projekt, írta meg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat weboldala.
Fókuszban a botanikus kertek
Háromévenként rendezik meg az EuroGard kongresszusát. A rangos esemény részleteiről a beporzók napjaként számon tartott március 10-én tájékoztatták a sajtót az az ELTE Füvészkertben. Zsigmond Vince, a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének (Mabosz) elnöke elmondta, […]
Az intenzív kecske és az ökológiai káposzta
Az Akadémián mutatták be az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének új, a regeneratív mezőgazdaságról szóló jelentését „A mezőgazdasági termelés sokszínűbbé tétele bizonyítottan nagyon jót tehet a biodiverzitásnak és az ökoszisztéma-szolgáltatásoknak, sőt a termelés hatékonysága is növelhető […]
Különleges élet a pocsolyában
A mikroszkopikus méretű fajok esetében a konkrét elterjedési terület kijelölése komoly kihívást jelent a szakembereknek, a ritkább fajok esetében ez még nehezebb feladat. Az ÖK kutatói a vizsgálataik során több, világviszonylatban is ritkán előforduló algát azonosítottak, […]
Miért lesz egy állat rákos?
Az már most látszik, hogy az emlősöket fogyasztó ragadozók szenvednek a leggyakrabban daganatoktól, legkevésbé pedig a párosujjú patások. Miben segíthetik ezek és a további eredmények a humán rákgyógyítást és –megelőzést vagy a természetvédelmet? Dr. Vincze Orsolya […]
Szathmáry Eörs evolúcióbiológus: Ha a globális hőmérséklet 2100-ig 3 fokkal nő, kezdődik a katasztrófa
Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja szerint a covid megmutatta, hogy a nemzetközi tudományos közösség képes az együttműködésre, a politikában viszont ezzel ellentétes folyamatok zajlanak, ami egyre aggasztóbb. A kutatóprofesszorral az rtl.hu készített év […]
