Az Ökológiai Kutatóközpont és a Nemzeti Botanikus Kert is csatlakozott az „Együtt a biológiai sokféleségért” nemzetközi koalícióhoz

Az Ökológiai Kutatóközpont és a fenntartásában működő vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert az elsők között csatlakozott Magyarországról az „Együtt a biológiai sokféleségért!” nemzetközi koalícióhoz, melynek fő célja, hogy széleskörű nemzetközi kampányban hívja fel a figyelmet a biológiai sokféleség drasztikus csökkenésére és a cselekvés szükségességére az élővilág változatosságának megőrzése érdekében. A nemzetközi koalíció aktualitását az adja, hogy 2021 októberében Kínában rendezik meg a – hazánkban 1995-ben törvényként kihirdetett - ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezmény világkonferenciáját (CoP15), ahol a részes feleknek, azaz a tagországoknak kulcsfontosságú döntéseket kell meghozniuk a biodiverzitás pusztulásának mérséklése érdekében.

Az Ökológiai Kutatóközpont Magyarország legnagyobb intézménye az ökológiai és evolúcióbiológiai kutatások területén, kutatási eredményei elősegítik az átállást egy környezetileg fenntartható gazdasági és társadalmi berendezkedésre (fenntartható erdő- és mezőgazdaság, zöld infrastruktúra fejlesztése, idegenhonos fajokkal szembeni védekezés, biodiverzitás csökkenés és élőhely-degradáció megállítása, jövőben is élhető városi környezet kialakítása, újonnan felbukkanó fertőző betegségek elleni védekezés). Kutatói vizsgálják a természet és társadalom harmonikus együttélésének ökológiai alapjait az ökoszisztéma-szolgáltatások, a helyi és hagyományos tudás, illetve a közösségi tudományos (citizen science) megközelítéseken keresztül. Az ÖK szakértői a kezdetektől részt vesznek a Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform (IPBES) munkájában, illetve más nemzetközi szervezetek tevékenységében, illetve irányításában.

Báldi András, az MTA doktora, a Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás kutatócsoport vezetője, IPBES szakértői panel tagja:
„Évtizedek óta ismert, hogy a biológiai sokféleség csökken. Hangzatos állásfoglalások, egyezmények születtek, a trend mégsem változott. Sokkal radikálisabb lépéseket kell tenniük a világ vezetőinek, hogy élhető környezetet adjunk át utódainknak. Össze kell fogni, és úgy átalakítani a jelenlegi rendszert, hogy környezetkárosító tevékenységekre ne jussanak közpénzek. Meg kell értetni a társadalommal, hogy egyetlen természeti-társadalmi rendszer részei vagyunk, és ha a biodiverzitást, a természeti tőkénket feléljük, és eltűnik ez a tőke, akkor nem lesznek mindazok az ökoszisztéma-szolgáltatások sem, melyek erre épülnek, és amelyek nélkül megsemmisülünk. Ilyen például az élelmiszer, tiszta víz és levegő, betegségekkel szembeni immunitás, mentális egészség, stb. „

A Nemzeti Botanikus Kert hazánk leggazdagabb tudományos élőnövény-gyűjteménye, a fenntartott fajok és változatok száma megközelíti a 13 ezret. A Vácrátóton található 200 éves romantikus tájképi kert épített kulturális örökség, egyben természetvédelmi terület. A botanikus kert nem csupán, mint szakmai műhely szolgálja a tudományt és az oktatást, hanem élő múzeumként is. Zsigmond Vince kertészmérnök-botanikus az ÖK Nemzeti Botanikus Kert vezetője:
„A botanikus kertek világszerte sokat tesznek a biológiai sokféleség megőrzéséért, különösen a védett, veszélyeztetett fajok eredeti élőhelyen kívüli, ún. ex-situ megőrzésével és az ismeretterjesztéssel. A Nemzeti Botanikus Kert szabadföldi és magbanki gyűjteményeiben összesen 291 védett és 48 fokozottan védett növényfajt tartunk fenn, ami az összes hazai védett edényes növényfaj közel 46%-a. Mindez nem csupán hazai, de nemzetközi viszonylatban is jelentősnek számít. Magas látogatottságú ökoturisztikai attrakcióként folyamatos oktatási, ismeretterjesztési, környezeti nevelési tevékenységet végzünk, különösen a biológiai sokféleség fontosságának bemutatása és megértetése érdekében.”

A kezdeményezéshez eddig 51 országból 280 intézmény csatlakozott, kutatóintézetek, egyetemek, múzeumok, nemzeti parkok, botanikus kertek, állatkertek, akváriumok, hogy együttes erővel képviseljék egy, a párizsi klíma konferenciához hasonló, új globális keretrendszer elfogadását a természet védelme és helyreállítása érdekében.