A Föld légköre és az ökoszisztémák közötti intenzív széndioxid-gázcsere mértéke egy nagyságrenddel nagyobb az ipari eredetű CO2-kibocsátásnál. A fátlan ökoszisztémák jelentős kiterjedésük és klímaváltozásra való érzékenységük miatt jelentős szerepet játszhatnak a globális szénkörforgalom megváltozásában. Az ökoszisztémák nettó gázcseréjének (NEE), valamint összetevőinek (sötétlégzés, talajlégzés, bruttó primer produkció) vizsgálata feltárhatja a szénforgalom főbb környezeti tényezőkkel, illetve a talaj szervesanyag-tartalmával és növényzeti borítottságával való összefüggéseit, hosszabb távon pedig a várható klímaváltozásra adott válaszait. A kiskunsági erdőssztyeppben évek óta folynak állományszintű klímaszimulációs kezelések: egy fehér nyársarjas állományban (INCREASE) passzív éjszakai hőmérséklet-emelés és időszakos csapadékkizárás történik. Egy másik kísérletben (ExDrain), egy nyílt homoki gyepben az extrém szárazság és a hosszútávú csapadékváltozások egyedi és interaktív hatásait vizsgáljuk. Egyik célkitűzésem a fenti kísérleti területeken a nemzetközi kooperációban kifejlesztett mérési módszerek alapján az NEE és komponenseinek meghatározása, valamint hőmérséklet- és nedvességfüggésük modellezése. Célom a szénforgalom-komponensek éves menetének és éves mértékének számszerűsítése is, valamint összefüggések megállapítása a vizsgált terület talajának szervesanyag-tartalmával és a növényzet borításával. Az állományszintű gázcsere-vizsgálatok mérési adatait, valamint az empirikus modellezés eredményeit fel kívánom használni egy anyag- és energiaforgalmi biogeofizikai ökoszisztéma modell gyepekre kidolgozott változatának (Biome-BGC MuSo) kalibrálásához és validálásához.
2018
2017
