Projektek
A kultúra hierarchikus szerveződese a madárénekben: egyedi tulajdonságok, egyedek közötti interakciók és kommunikációs hálózatok
Megvalósítás alatt lévő/Futó projekt
Összefoglaló:
Az emberiség generációról-generációra ismereteket halmozott fel, amely révén változatos nyelvek, sokszínű szocióökonómiai rendszerek alakultak ki. Az emberi társadalmak kollektív tudása (mint kultúra) nagyban elősegíthette az olykor igen szélsőséges környezeti kihívásokkal szembeni alkalmazkodást és tette egyúttal lehetővé a Föld közel teljes benépesítését. Azonban a szociális tanulás nem csak az emberre jellemző, hanem ez a jelenség számos más állatfajnál is ismert. Az állatok egymástól tanulhatják el például, hogy hogyan szerezzenek meg bizonyos táplálékot vagy, hogy hogyan kerüljék el a ragadozóikat, de a szociális tanulás kihathat a párválasztási szabályokra, és a kommunikációs jelzésekre is. Ha fel szeretnénk tárni az egyes fajok környezetükhöz való alkalmazkodásának hátterét, akkor fontos megismernünk a populáción belüli kulturális folyamatokat. A szociálisan tanult kommunikációs jelzések vizsgálatával könnyen felmérhető a kulturális diverzitás kialakulása és annak idő- és térbeli skálák mentén történő változása. Ezen folyamatok feltárására a
madárének kiváló modell, mivel már jól ismert a territórium őrzésében és párválasztásban betöltött szerepe, mely során az egyedek szociális hálózatokat hoznak létre diadikus interakciók révén. Egy ilyen rendszerben fogjuk vizsgálni, hogy az egyedi szinten jelentkező, ének szerveződésére irányuló szabályok hogyan hatnak a populációs szinten kialakuló kultúrák stabilitására és diverzitására. Az eredményeinktől azt várjuk, hogy segítenek megérteni nem csak a madárének mikroevolúciójával kapcsolatos mechanizmusokat, hanem más állati és emberi kultúrákban jelentkező dinamikákat is.
