Projektek

Csípőszúnyogok kettős szerepben: beporzók és vírusvektorok

Megvalósítás alatt lévő/Futó projekt

Összefoglaló:

A beporzás során rovarok juttatják el a pollent a bibére. Ez szükséges ahhoz, hogy legyenek gyümölcsök és zöldségek, kávé és kakaó. Pénzben kifejezve évente 153 milliárd EUR-t jelent ez az érték, amellyel a rovarok „szolgálják” a társadalmat. Jól tudják ezt a gazdák Kínában, az USA-ban, illetve Nyugat-Európában, hiszen a beporzók egyedszámának csökkenése ezen területeken már problémákat okozott a termelésben. A beporzó rovarok között a méhek mellett a legyek és szúnyogok is jelentős csoportok. A csípőszúnyogok jól ismertek, mint kórokozó terjesztő vektorok, azonban kevesen gondolnak rájuk úgy, mint beporzó rovarokra. A tervezett kutatás a csípőszúnyogok beporzásban betöltött pozitív szerepét vizsgálja. A szúnyogok általi viráglátogatásnak azonban lehetnek sötét oldalai is. A csípőszúnyogok nektárszívás során (a vérszíváshoz hasonlóan) nyálat fecskendeznek a virágba, és ha a példány kórokozóval fertőzött, akkor így a kórokozó is bekerül a nektárba. Így a kutatásom másik kérdése az lenne, hogy nektárfogyasztáson keresztül megfertőzhet-e egy vírussal fertőzött csípőszúnyog egy másikat. A pályázatban nem csak hazai csípőszúnyogokat, hanem egy invazív csípőszúnyog fajt, a zebraszúnyogot, más néven tigrisszúnyogot (Aedes albopictus) is tervezem vizsgálni. A lakosságot is bevonnám a zebraszúnyog országos térképezésébe. Egy mobil applikáció segítségével bárki fotót készíthet a zebraszúnyognak vélt állatról és elküldheti az adatot azonosításra. Ebben a projektben információkkal látnám el a lakosságot a hazai csípőszúnyogokról és az ellenük való védekezésről, azaz mit tehetnek az emberek a saját környezetükben/házuk körül, hogy kevesebb csípőszúnyoggal találkozzanak.