Projektek

A spanyol üvegházakban a kártevők elleni védekezés során napjainkban nagyobb arányban használják a biológiai növényvédelem módszereit, mint a kémiai védekezést. Itt arról van szó, hogy a növények rovarkártevőinek számát nem vegyszerekkel, hanem természetes ellenségeik, például ragadozóik […]

Az ivóvízbiztonság szempontjából a globális folyamatok, mint a klímaváltozás, az urbanizáció vagy a fokozódó biológiai és kémiai terhelés új és egyre növekvő kockázatokat jelentenek. Ezzel párhuzamosan a tiszta, jó minőségű és mindenki számára elegendő mennyiségben elérhető […]

Az öko-evolúciós folyamatok (‘eco-evolutionary dynamics’) szerepének vizsgálata napjaink egyik gyorsan fejlődő kutatási irányzata, amely integrálja a közösségökológiát, az evolúcióbiológiát, a populációgenetikát és a genomikát. Mindezt azzal a fő céllal teszi, hogy jobban megértsük az élőlényközösségek tér-és […]

Az alkalmazkodás ökológiai és evolúciós folyamatainak megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük a gyors környezeti változások esetén a populációk fennmaradási lehetőségeit. A szójazsizsik (Callosobruchus maculatus) rövid generációs idejének és gyors ivarérettségének köszönhetően tökéletes modellfaj az evolúciós ökológiai […]

A kutyáknál egyedülálló morfológiai, fiziológiai és viselkedésbeni változatosságot figyelhetünk meg fajon belül, mind a fajták közötti és egyedek közötti szinteken. A fajták közti különbségek nemcsak a tenyésztés gyakorlati szempontjainak kiválasztásánál fontosak, hanem evolúciós szempontból is érdekes […]

A természetes élőhelyek megsemmisülése, a fennmaradó állományok feldarabolódása jelentős hatással van az intenzíven használt tájak élővilágára. Ezekben a tájakban a természetes élőhelyek gyakran csak kis kiterjedésű élőhelyszigetekként maradtak fenn. Az élőhelyszigetek élővilágának védelme mind természetvédelmi, mint […]

A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform-ot (IPBES, Intergovernmental Platform on Biodiversity and Ecosystem Services) az IPCC mintájára hozták létre a kormányok a biológiai sokféleség és a természet által nyújtott ún. ökoszisztéma szolgáltatások globális helyzetének tudományos értékelésére. […]

A javaslatban bemutatott és tervbe vett kutatások különbözőnek tűnő, de valójában közeli rokonságban lévő témákat ölelnek fel. A versengés (kompetíció) és az együttműködés (kooperáció) valószínűleg a világunkat alapvetően meghatározó univerzális és domináns kölcsönhatások, amelyek megjelennek az […]

A javasolt kutatási témák az élet keletkezésének és korai evolúciójának megoldatlan kérdéseivel foglalkozik. Számítógépes szimulációk (egyszerű, általános modellek, valamint a folyamatok részletes kémiáját is magában foglaló, összetett modellek) segítségével keresünk választ az RNS-világ (az élővilág korai […]

Célunk, hogy a társas fajok viselkedése és evolúciós háttere közötti összefüggéseket mélyebben megértsük. Célkeresztünkben egy társas pók és az ember áll, mely fajok bár az evolúciós törzsfán igen távoliak, a rájuk ható többszintű szelekció miatt sok […]

Mindenki jól tudja, hogy számos rovar vonzódik a fényhez és a lámpák körül keringő rovarok képe sem ismeretlen számunkra. Ez a jelenség sok esetben káros hatással van az odacsalogatott rovarokra. A leglátványosabb példával talán a védett […]

A vízben lebegő életmódot folytató mikroszkopikus növényi szervezetek (összefoglaló néven a fitoplankton) a nyílt vízi élettáj legfontosabb életközössége, mert ők kötik meg a napfény energiáját és alakítják át olyan szerves anyagokká, amelyek lehetővé teszik a vízi […]

A rendezvény egy nemzetközi konferencia a Nemzetközi Limnológiai Társaság (SIL) szervezésében, ami a társaság alapításának 100. évfordulóját ünnepli Berlinben, az alapítás helyszínén. Az eseményen az édesvizekkel foglalkozó kutatók bemutathatják a legújabb kutatási eredményeiket és új együttműködéseket […]

Az év legmulatságosabb kutatásáért járó rangos fizikai Ig Nobel -díjat 2016-ban magyar tudósok kapták. Díjazott publikációjuk címe igencsak meglepő: Miért vonzzák a szitakötőket a fekete sírkövek? Viccesnek hangzik, de nagyon komoly. A magyar tudósok természetesen nem […]

A könyv a közép-európai édesvízi gerinctelen faunát tárgyalja, de különös hangsúlyt ad a magyarországi vonatkozások ismertetésének is, ezért a hazai környezettudatos szemléletformálásnak is hasznos eszköze lehet. A biológiai vízminősítési projektekben (pl. BISEL) résztvevő középiskolások és tanáraik, […]

Földünk oxigéntermelésének több, mint fele a fitoplankton élőlényekhez (algák) köthető. Jelentős szerepet töltenek be a vizek anyagforgalmában, ill. ezzel párhuzamosan a táplálékhálózatban is. A felemás ostoros algákat, elsősorban tápanyag-raktárjaiknak köszönhetően, a planktonfogyasztó élőlények általában előnyben részesítik […]

A hagyományos ökológiai tudás (’traditional ecological knowledge’, TEK) és a helyi ökológiai tudás (’local ecological knowledge, LEK) az egyik legfiatalabb tudományág félúton az ökológiai és a néprajz között. A hagyományos ökológiai tudás gyakorlatilag a természettel szoros […]

A mikroszkopikus méretű szervezetek kulcsszerepet töltenek be a vizes környezetek életében, ide értve az anyagforgalmat, vízminőséget és a többi élőlénnyel való kapcsolatrendszert. A kutatás célja feltárni a mikrobiális ökológiai folyamatokat a globális környezeti problémák (klímaváltozás, környezetszennyezések) […]