A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2022-ben tíz Élvonal pályázatot részesített támogatásban, köztük Valkó Orsolya (ÖK, Ökológiai és Botanikai Intézet, Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport) pályázatát. A kutatási támogatás lehetőséget teremt arra, hogy a kutatócsoportok a következő öt évben olyan világszínvonalú eredményeket ígérő kutatási projektet valósítsanak meg Magyarországon, amely hozzájárulhat az Európai Kutatási Tanács (ERC) által meghirdetésre kerülő kutatás-támogatási programokban való sikeres részvételhez. Valkó Orsolya pályázata a harmadik Élvonal projekt az Ökológiai Kutatóközpontban, Szathmáry Eörs és Batáry Péter pályázata után.

A pályázat címe: Természet-alapú megoldásokra épülő gyeprekonstrukció agrárökoszisztémákban: integrált táj- és magökológiai megközelítés. Az agrártájakban található gyepi élőhelyek kiemelkedő biodiverzitás őrzői, emellett létfontosságú szerepük van az agroökoszisztémák működésében és az ökoszisztéma szolgáltatások biztosításában. Az európai és globális biodiverzitás- és klímavédelmi célkitűzések kiváló lehetőséget nyújtanak ezen élőhelyek rekonstrukciójára. Az Élvonal projekt célja, hogy tájökológiai és magökológiai alapokon egy általánosan alkalmazható döntéstámogató rendszert dolgozzanak ki, amely segíti a restaurációs prioritások meghatározását. A restaurációs ökológia tudományterülete már behatóan foglalkozott a különböző restaurációs módszerek összehasonlító elemzésével és a jó gyakorlatok kidolgozásával. Ugyanakkor jelentős a tudáshiány azzal kapcsolatban, hogy a tájszintű makro- és élőhelyen belüli mikro-léptékű ökológiai folyamatok hogyan befolyásolják a restauráció sikerességét, és hogyan támaszkodhatunk ezen ökológiai folyamatokra a restaurációs priorizálás során. Az Élvonal projektben ezekre a tudáshiányokra keresnek választ a kutatók olyan nagy ismétlésszámú terepi felmérések, tájökológiai, magökológiai és jelleg-alapú elemzések segítségével, melyek lehetővé teszik az eredményeik generalizálását más földrajzi régiók és ökoszisztémák esetén is. A kutatási program három pillérből áll. Elsőként egy 300 mintaterületre kiterjedő robusztus terepi vizsgálatban tér-idő-helyettesítés módszerrel vizsgálják a táji környezet, a környezeti változatosság és a regeneráció kezdete óta eltelt idő hatását a spontán és aktív fűmagvetést követő gyeprekonstrukció sikerességére. Ezt követően vizsgálják az agrártáj regenerációs potenciálját, vagyis a restauráció szempontjából fontos magforrásokat, a magterjedés időbeli (magbank) és térbeli (mageső) komponenseire fókuszálva az 1. pillérben hatóképesnek bizonyuló tényezők függvényében. Végül az 1-2. pillér eredményeit összekapcsolva azt vizsgálják, hogy az agrártájban jelen levő magforrásokból a növények megtelepedését és túlélését hogyan befolyásolják a táj és az élőhely jellemzői, illetve a növényi jellegek. Az eredmények közvetlenül alkalmazhatók a restaurációs projektek tervezésénél, fókuszterületek kiválasztásánál, és a szükséges beavatkozások mértékének meghatározásánál. A hatásmechanizmusok ismeretében olyan priorizálási algoritmust lehet kidolgozni, ami lehetővé teszi a restaurációs programok sikerességének maximalizálását.