Molekuláris és műszeres elemzésekkel és egy új, gödi mintavételi ponttal bővült az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) hosszú távú dunai planktonmonitoring programja.
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének kutatói rendszeresen vizsgálják a Duna élőlény közösségeit a 2021 áprilisában indult Riverine projekt részeként. A gödi mintavételi ponton a klasszikus mikroszkópos módszereken túl mostantól molekuláris elemzések, valamint korszerű digitális műszerek is segítik a kutatók munkáját.
Az ökoszisztéma-léptékű változások egyik legérzékenyebb integratív indikátorai a lebegő életmódú (planktonikus) élőlény közösségek, amelyek a magasabb trofikus szintek, vagyis az ízeltlábúak, halak, kétéltűek, madarak mennyiségét és összetételét alapjaiban befolyásolják. Az ökoszisztéma-működés a lebegő életmódú elsődleges termelők (fitoplankton) esetében például kiválóan nyomon követhető a tápanyag-hasznosítás hatékonyságán keresztül.
A Duna magyarországi szakaszán a lebegő és rögzült életformájú algák hosszú távú, trendszintű változásai már kimutathatók. A változások megértéséhez és nyomon követéséhez ugyanakkor folyamatos kiegészítő vizsgálatok szükségesek.
A Riverine közcélú monitoring program gödi mintavételi pontján a kutatók a teljes planktonközösség biológiai sokféleségére, valamint a sokféleség ökoszisztéma-működésben betöltött szerepére fókuszálnak. Az összefüggés megértéséhez a kutatók többek között a dunai plankton trofikus szintjei közötti tápanyag-hasznosítás hatékonyságát követik nyomon.
További megjelenések a témában:
origo.hu - Bővült az Ökológiai Kutatóközpont dunai planktonmonitoring-programja
