Miközben az elmúlt 120 év legforróbb nyara tette próbára a városlakókat, Budapesten saját tulajdonosaik sosem látott mértékben pusztítják a kertjeiket. Pedig a főváros nem erdőből álló zöldterületeinek fele magánkézben van, ezért a kerttulajdonosoknak fokozott a felelősségük a város élhetővé tételében. Íme a három leggyakoribb mód, amivel tönkretesszük kertünk élővilágát és fokozzuk a városi hősziget hatást. Plusz néhány tipp ökotudatosoknak, városi lustáknak és merészet gondolóknak, hogyan változtassanak ezen az őszi kerti munkák során.
A Válasz Online a főtájépítész mellett az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpont két tudományos munkatársát, Horváth Zsófia kutatásvezetőt (Vízi Ökológiai Intézet) és Török Edina biológust (Lendület Táj- és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoport), a városi vizes és száraz élőhelyek kutatóit kérte meg arra, hogy segítsenek a kertek klímavédő funkciójának tisztázásában.
A magánterületek birtokosai is sokat tehetnek a hőszigethatás kialakulása ellen. Ám az utóbbi időkben mintha ezzel éppen ellentétes folyamatok zajlanának, ezek közül azonosítunk most hármat.
1. Műfű = talajölés. A túlburkolás egyik módja a magánkertek műfűvel borítása…Horváth Zsófia elmagyarázza, hogy a műfű lezárja a talajt, elpusztítja a talajlakó élőlényeket, „beporzási sivatagot teremt”. Török Edina emlékeztet rá, hogy a beporzó magányos méhek mintegy 70 százalékánál az utód a talajban fejlődik ki, ami a műfűvel lehetetlenné válik. A lebontásban szerepet játszó hasznos kis élőlények (a gilisztáktól az ugróvillásokig) és az őket fogyasztó ízeltlábúak is elpusztulnak, ha nincs kijárásuk a szabad talajfelszínre…Bardóczi Sándor olyan evidenciákat említ a műfű kapcsán, hogy a műanyag nem termel oxigént, a műfű alatt „berohad” a talaj, és alatta tényleg megszűnik az élet. Tehát aki gondozásmentes műfűbe fektet, az nem zöldfelületet teremt, hanem megszünteti azt, akkor is, ha színében zöld dolgot terít a talajra. Ám ez a zöld az égetően forró nyarak idején a városi kertek hűtőhatása helyett éppen fűtőhatást hoz létre, hiszen ez egy műanyag borítás, ami felforrósodik a tűző napon.
2. A díszkavics kősivatag a városokban – A műfű mellett a másik terjedő divat, amikor a zöldövezetek lakói fehér kősivataggá alakítják a kertjüket.
A városi kavicssivatagok gyorsan terjednek, a kertvárosokban például azért, mert az utcán alkalmazva nem kell az ingatlan előtti közterületen a füvet nyírni, mert a zöldet kiirtják és kövekkel helyettesítik. Az előkertekben az ok hasonló, sokan szépnek és modernnek tartják, ha az ablakukból hófehér vagy fekete köveket nézegethetnek. A jelenség Európa-szerte mára olyan gyakorivá vált, hogy a felforrósodó városok kénytelenek védekezni ellene. Több német önkormányzat megkezdte a kavicskertek betiltását vagy legalábbis megpróbálja korlátozni a terjedésüket. Az ok az lapunk által megkérdezett ökológusok szerint, hogy a kavics sem raktároz vizet, hősziget hatást hoz létre, melegíti a környezetet. Török Edina emlékeztet rá, hogy a hatás hasonló a műfűhöz:
ha a talaj felső rétegeit eltávolítják és vastag kavicsréteggel helyettesítik vagy borítják, az ugyanúgy megakadályozza a beporzók szaporodását, mint a plasztikból készül fűutánzat.
„Ahova kavicsot tesznek, ott nem, vagy alig nőnek virágok, tehát nem lesz mit beporozni, szűkül a beporzók és a talajlakó élőlények élettere” – mondja a biológus. Horváth Zsófia szerint a kerttulajdonosokban tudatosodnia kellene, hogy a városi ingatlanjaiknak ugyan kis területűek, de egy nagyobb egész részeként fontos ökológiai hatásuk van, hiszen övezetekké állnak össze, ezért a magánkerteknek is megvan a maga klímavédelmi jelentősége. Török Edina szerint egyesek talán a luxushatás miatt váltanak ilyen kertekre, ám a kutatások szerint a gazdagok birtokait éppen nem az elsivatagosodás jellemzi, hanem a zöld és főleg a víz jelenléte, egyes térségekben mindkettő a gazdagság egyik szimbólumává válik.
3. Térkő – mozaikszerű beton
Ma már nem jellemző a kertek, udvarok betonnal való leöntése, sokkal többen alkalmazzák erre a célra a térkőnek nevezett, formába öltött kis betondarabokat. Nincs azzal semmi baj, ha a kerti utakat burkolják vele, de egyre terjed az a jelenség, hogy az egész udvar vagy előkert térköves. Ökológiai hatásukat tekintve ez ugyanolyan, mintha kibetonoznák a kertjüket – mondja Horváth Zsófia – csak mostanában a kert betonpuzzle-ból van kirakva. Bardóczi Sándor az elműkövesedés egyik okát abban látja, hogy a családok egyre több gépkocsit tartanak, és ezeknek kell a hely, a kert részben vagy egészben eltűnik, térköves parkolóvá alakul át.
Horváth Zsófia szerint van itt más is: a 70-es, 80-as évek óta nem lehet kiszedni az emberek fejéből a gondolatot, hogy a kertnek rendezettnek kell lennie. Nyilván nem arra gondol, hogy helyes, ha a szétrohadó fél Trabantokat, autógumikat és rozsdás betonkeverőket tárolnak az udvar végében. A középosztály rendmániája azonban olyan erős, hogy még a kirándulók is nehezen látják be: az erdőkben holtfára is szükség van, amin a gombák nőnek vagy ami alá a béka behúzódhat. Az átlag erdőlátogató azt kérdezi, mi ez a szemét, miért nem tartják rendben az erdőt? Hasonló figyelhető meg a saját kertekkel kapcsolatban is. Sokan azt várják el, hogy a gondosan nyírt cserjék és virágok folytonosan vigyázzállásba merevedjenek. Ám ez nem mindenkinek sikerül, a kertészeti kudarcok után jön a díszkő.
Ám a természet rendezetlen, „kell benne a dzsindzsa”, nem kell minden fűszálnak és virágnak szabályosnak lenni – mondja az ökológus. A kertek fontos szerepet játszanak a biodiverzitás, vagyis a fajok sokszínűségének megőrzése terén, ezért erre kellene elsősorban törekedni. A kerttulajdonosoknak el kell tudni viselni, hogy a kertet ősszel betakarják a falevelek; tavasszal a virágszirmok, a gyümölcs potyog, a vadszőlő fut, a szegfű túllép a virágágyás határán, az egyik palánta nem virágzik, a másik „jobban sikerül”, és a magjukat elhullató egynyáriak a következő évben a gyepből is elfoglalhatnak egy darabot. A kerthez hozzátartozik, hogy ilyen aszályos nyáron a locsolás ellenére is kiég a fű. Minderre nem a betonsivatag létrehozása, a műkövezés a válasz, mert az elviselhetetlenné teszi a városi létet. Hanem például a sokféle fajból álló gyepfajták, a virágos gyep vagy a tájpázsitok ültetése, mert ezek jobban bírják a szárazságot is.
Ha túl nagy a terület, amit nehezen tudnak rendben tartani, akkor sem a térkő a megoldás, ültessenek őshonos fákat vagy cserjéket, évelő növényeket – tanácsolja Horváth Zsófia, aki szerint az ökológiailag legjobb megoldás: tavat mindenhova.
Teljes cikk: valaszonline.hu
