Média

2021-01-30 Magyar Nemzet (Lugas) - Nyomtatott sajtó, magyarnemzet.hu

A honfoglalás korában az Alföld szinte egybefüggő vizes élőhely volt. Földéhségtől vezérelt eleink azonban nem győzték a folyókat szabályozni, a mocsarakat lecsapolni. Ahogy sokan mások a világban, mi is csak az utolsó pillanatban ismertük fel a tájátalakítás negatív következményeit. A vizes élőhelyek megmentése érdekében 1971-ben megkötött ramsari egyezmény aláírásának napját, február 2-át tartjuk a vizes élőhelyek világnapjának. Kátyús mellékút vezet egy girbegurba kisvasúti sínpár mentén ahhoz a találkozási ponthoz, ahol Tajti László, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője és Boros Emil, az Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének tudományos főmunkatársa vár, aki a Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottságának is tagja.

2021-01-30 24.hu, autoszektor.hu , ecolounge.hu , forestpress.hu , biztositomagazin.hu, webradio.hu és több más

A magyar vadelütésnél vagy vadgázolásnál talán kifejezőbb az angol „roadkill” kifejezés, a jelenség pedig már hazánk viszonylatában is nagyon komoly természetvédelmi problémává nőtt – nem is beszélve az emberi sérülésekről és a járművekben keletkező károkról. Az útökológia létező tudományterület, itt indított új, gyakorlati megoldásokkal kecsegtető kutatást Borza Sándor biológus, a Debreceni Egyetem PhD hallgatója az Ökológiai Kutatóközpont egyik Lendület Kutatócsoportjának munkatársaival a Kooperatív Doktori Program keretein belül.

2021-01-29 24.hu

Dr. Vörös Lajos, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet professzorának vezetésével 2012-ben elkezdődött komolyabb algológiai vizsgálatok változást mutattak ki az algák körében. Az 1940-es évekből ismert kevés adat alapján a tavat egy barnás színű, páncélos ostoros alga, a Parvodinium (Peridinium) inconspicuum dominálta, amikor nyáron felszaporodik, az algák biomasszájának akár 99 százalékát is adhatja.

2021-01-29 Klubrádió - Zöldklub

Deák Balázs az ÖBI Lendület Vegetáció és Magbank Kutatócsoport vezetője beszélt a kunhalmok növényzetéről, ahol a halmok északi és déli lejtőin mikroléptékben jelentős különbségek jelentkeznek a mikroklímában. Ez a környezeti heterogenitás a mikroélőhelyek növényzetének faj összetételében is jelentkezik. Az északi és a déli lejtők között akár 13 °C-os hőmérséklet különbség is jellemző lehet. A halmok élőhelyszigetként szolgálnak, a mezsgyékkel együtt nagy szerepük van a természetes vegetáció megőrzésében.

2021-01-28 /17.kerulet.ittlakunk.hu

A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóintézet és a Budapesti Corvinus Egyetem Kiválósági Együttműködési Program projektjének keretében tanulmányt készítenek a Rákos-patak társadalmi megítéléséről.

2021-01-28 elkh.org, index.hu, origo.hu, webradio.hu, haon.hu, civishir.hu

„A szikesek jelentőségét különleges élőviláguk adja, amely erősen hozzájárul a helyi biodiverzitáshoz. Olyan sótűrő állat- és növényfajok élnek a szikesekben, amelyek máshol egyáltalán nem fordulnak elő – mondja Boda Pál, az ÖK Duna-kutató Intézetének kutatója, a vizsgálat vezetője. – A szikes tavak Európában nagyon ritkák: Magyarországon található az európai szikes tavak 90 százaléka. Ezért történtek törekvések az elmúlt húsz évben a degradált szikesek rehabilitációjára, és az eredeti állapotukat helyreállítására.”

Oldalak