Projektek

A szójazsizsik (Callosobruchus maculatus) evolúciós ökológiája

Megvalósítás alatt lévő/Futó projekt

Azonosítószám: 2019-2.1.11-TÉT-2020-00158
Témavezető: Canal, David
Tervezett futamidő: 2021-2023
Támogatás összege: 1.958.100 Ft
Támogatók: NKFIH
Program: TéT

Összefoglaló:

Az alkalmazkodás ökológiai és evolúciós folyamatainak megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük a gyors környezeti változások esetén a populációk fennmaradási lehetőségeit. A szójazsizsik (Callosobruchus maculatus) rövid generációs idejének és gyors ivarérettségének köszönhetően tökéletes modellfaj az evolúciós ökológiai kutatásokhoz. Kutatócsoportunk hosszútávon szeretné vizsgálni a faj környezeti változásra adott fenotípusos válaszait és ennek hatását a faj migrációs képességére. Azonban ehhez ismernünk kell a populációnk morfológiai tulajdonságainak és életmenet komponenseinek összefüggéseit és az emögött álló kvantitatív genetikai paramétereket. Továbbá, meg kell értenünk a pártalálás és a szaporodás közötti összefüggéseket. A feromontermeléssel és érzékeléssel kapcsolatban álló tulajdonságok elsődleges fontosságúak a pártalálásban, azonban a nőstények feromontermelése és a hímek feromonok érzékelésére képes idegrendszerének kifejlesztése egyaránt költséges. Ez egy csereviszonyt hoz létre a párkeresés és a szaporodás között. Ezért szeretnénk vizsgálni a feromonkomponenseket és a hímek azon tulajdonságainak fenotípusos expresszióját, amelyek reagálnak ezekre a vegyületekre, beleértve az agyi felépítést, a morfológiai, élettani és viselkedési válaszokat. Mint alapvetően poligám faj intenzív ivari szelekcióval és a nemek közötti ivari konfliktussal, a szexuálisan szelektált tulajdonságok és az olyan tényezők, mint a nőstény számára párzásra elérhető hímek száma, komoly hatással vannak a faj szaporodására és közvetetten a populációk túlélésére. Kutatásunkban szeretnénk tanulmányozni a párzási rendszer (monogám/poligám) és a populáció térbeli szerkezetének hatását a feromontermelésre és az agyi struktúrákra. Kutatásunkkal hosszútávon nem csak alapvetően fontos evolúciós kérdésekre kapunk választ, hanem egy mezőgazdasági kártevő terjedési és alkalmazkodási képességeit is megismernénk, segítve az ellene való védekezést.