Jelentősen nőtt a hazai botanikus kertek és arborétumok látogatottsága a koronavírus-járvány alatt, mert a pandémia miatt nagyon sokan kívánkoztak a szabad levegőre, és természeti környezetben próbáltak kikapcsolódni. Az intézmények szeretnék fenntartani az érdeklődést, ennek érdekében újabb és újabb fejlesztésekben gondolkodnak.
Kevesen gondolnák talán, de a vácrátóti botanikus kertet csak a múlt század közepén, 1951-ben alapították, az intézmény előtörténete azonban jóval régebbre nyúlik vissza – erről Zsigmond Vince (képünkön), a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége elnöke, a Nemzeti Botanikus Kert vezetője beszél lapunknak. A birtokot 1871-ben a dúsgazdag Vigyázó Sándor gróf vásárolta meg, aki 1921-ig volt az ingatlan tulajdonosa, és ez a fél évszázad valóságos aranykort hozott a kert életében. A grófnak határozott elképzelése volt, egy szentimentális tájképi kertet kívánt létrehozni.
…Bár a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert most is rendkívül impozáns, az intézmény vezetése további fejlesztésekben gondolkodik. Zsigmond Vince kifejti, hogy az idő nem áll meg, korszerűsítésre mindig szükség van. Itt egyrészt a rekonstrukciós munkákra kell gondolni, bizonyos épített elemeket indokolt visszaállítani, akár műemlékvédelmi és kerttörténeti megfontolásból is, de ezek a felújítások turisztikai szempontból is fontosak. A közeljövőben helyre szeretnénk hozatni az eredeti kőpadokat, és újraindítani a legalább másfél évtizede működésképtelen vízesést, amelyhez már a tervek is rendelkezésre állnak. Vissza szeretnénk építeni a Ferenc-halmi kilátót és a malom fölötti kőhidat is. Van egy kertképileg zavaró szivattyúház is a Nagy-tó mellett, amit szeretnénk lesüllyeszteni. Két növényházunk is elavult, amelyek helyett hosszabb távon újakat, korszerűbbeket kell építenünk, a pálmaházat bővítenénk is. Ezek mellett – a megnövekedett érdeklődésnek köszönhetően – indokolt lenne egy majd egy látogatóközpont építése is – mutat rá.
…Az utóbbi évtizedekben a botanikus kertek egyre több funkciót töltenek be, túl a mai napig meglevő oktatáson és tudományos kutatáson, megjelent a széles körű ismeretterjesztés, ezt az élő növénnyel, az élménnyel tudják összekötni. Ezt növénynévtáblák, egyéb információs felületek szolgálják, és egy-egy intézményben vannak vezetett séták is.
Kialakult mára az intézmények természetvédelmi funkciója is, amely azonban összetett. Egyrészt nagyon sok botanikus kert és arborétum természetvédelmi terület, az értéket az ottani élővilág hordozza, és ezeken a helyeken sok védett faj él. Másrészt létezik a botanikus kertekben az ex situ (eredeti, természetes helyén kívüli) fajmegőrzés, és ennek köszönhetően egy intézmény nagyon sok olyan – adott esetben védett – fajnak ad otthont, amelynek egyébként máshol van az eredeti élőhelye. Emellett például a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben van magbank is, ahol több száz hazai védett és fokozottan védett faj magját őrzik. Ezek hatalmas tartalékot jelentenek egy-egy ország számára, főleg a botanikus kertekben meglevő tudással együtt. Ehhez kötődik a génbanki funkció, hiszen a kertek a hazai növényi genetikai tartalékok szempontjából rendkívül gazdagok. A világban egyre inkább védik az ilyen tartalékokat, és korlátozzák a kivitelt. A botanikus kertek állománya éppen ezért mind jobban felértékelődik, mert az őrzött tartalék a túlélés záloga lehet, emiatt stratégiai jelentőségű.
Fontos kiemelni azt is, hogy a botanikus kertek mára nagyon fontos ökoturisztikai attrakciókká váltak. Jelentős részük nem a köz számára létesült, de mára ez a helyzet nagyon megváltozott, és mindinkább nyitottak a publikum irányába. Az intézmények egyre komolyabb látogatószámokat érnek el kiegészítő vagy főattrakcióként.
magyarnemzet.hu
