Hírek

Gyeprekonstrukció, mely az emberi tevékenység nyomán létrejött tájsebek kijavítására alkalmas

Az Ökológiai Kutatóközpont Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport tagjai több éven keresztül nyomon követték mesterségesen létrehozott gyepparcellák dinamikáját. A kutatók rámutattak, hogy a gyeprekonstrukció korai fázisaiban befektetett nagyobb munkamennyiség megtérül és sikeresebb végkimenetelhez vezet. Füvek és gyepi kísérőfajok egyidejű vetését követően ugyanis fajgazdag, gyomszegény közösség alakítható ki a felhagyott területeken.

Mint egyéb rekonstrukciós munkák is, amelyek célja valaminek a helyreállítása, a gyeprekonstrukciók célja a gyepi élőhelyek és közösségek helyreállítása. Sok esetben azonban az eredeti élőhely és közösség már nem állítható vissza, de az emberi tevékenység nyomán létrejött tájsebek kijavítására a gyeprekonstrukció még így is alkalmas. A gyeprekonstrukciónak köszönhetően nem csak újra gyönyörködhetünk a diverz közösségekben, de az ezek által nyújtott ökoszisztéma szolgáltatások is újra elérhetővé válnak (takarmány az állatoknak, mézelő területek, talajfelszín védelme, szénmegkötés). Magvetéses gyeprekonstrukció során a vetett fajok kiválasztásának, a magvetés időzítésének, az elvetett magok mennyiségének és arányának mind döntő szerepe van a sikeres rekonstrukcióban. A kutatók a vizsgálatban arra keresték a választ, hogy a magkeverékek fő komponenseinek (füvek és kétszikűek) vetését hogyan érdemes időzíteni a legsikeresebb kísérőfaj megtelepedés biztosítása és a sikeres gyomvisszaszorítás érdekében.

„A gyepek mátrixát a fűfélék képezik. Korábbi kutatások rávilágítottak arra, hogy fűmagkeverék vetése gyors eredményekkel jár, ugyanis a füvek pár év alatt képesek zárt gyeptakarót létrehozni és a gyomosodást meggátolni. Ezért is élvez a fűmagkeverékek vetése prioritást a tájléptékű gyeprekonstrukciók során. Ennek azonban megvan a hátránya is, ugyanis a kialakuló gyep fajszegény, az erősen kompetitív füvek pedig más fajok betelepedését megnehezítik.” – ismertette Kiss Réka, a Nature- Scientific Reports c. folyóiratban közölt tanulmány első szerzője.

A fajgazdag gyepek visszaállításának elősegítésére alkalmasak a diverz (fajgazdag) magkeverékek, azonban ezek előállítása magasabb munkaigényű (több faj nagy mennyiségű, jó minőségű magjának beszerzése szükséges) és az eredmény sem biztos. Emiatt ritkábban alkalmazzák a gyeprekonstrukciók korai fázisaiban, a kialakult fajszegény, zárt gyepekben pedig a rekonstrukció későbbi fázisaiban a kísérőfajok megtelepítése további erőfeszítéseket és többletmunkát igényel.

„Arra voltunk kíváncsiak, hogy ha nem együtt vetjük a füveket és a kétszikűeket, mekkora az az időablak, amikor még a legkisebb erőfeszítéssel a legnagyobb sikert érhetjük el.” – magyarázta Kiss Réka. – „A vizsgálat elején egy frissen felhagyott parlagon 36 parcellát hoztunk létre. A parcellákba kizárólag fűmagot, kizárólag fajgazdag magkeveréket (20 faj) vagy a kettőt együtt vetettük. Ezeknél a kombinált vetéseknél a fűmagkeverék vetését azonnal vagy 1, 2 vagy 3 év késéssel követte a fajgazdag magkeverék vetése.”

A több éves adatgyűjtés eredményeként a kutatók a legjobb megoldásnak azt találták, amikor a fűmagvetés egyszerre történt a többi faj vetésével. Ezekben a parcellákban volt a legnagyobb a kialakított gyepek fajgazdagsága, itt volt a legkisebb a gyomosodás mértéke, és itt telepedtek meg a legsikeresebben a kísérőfajok. Ez tehát a leginkább költségkímélő és leghatékonyabb módszer a vizsgált lehetőségek közül. Viszont ha egyidejű vetésre nincs lehetőség, az egy évvel későbbi vetés még mindig eredményes lehet. Ez után azonban a füvek olyan előnyre tesznek szert, amit segítség nélkül a kísérő fajok nehezen tudnak áthidalni. Sikeres megtelepítésük a későbbi fázisokban újabb aktív beavatkozásokat igényel.

Fotó: Miglécz Tamás

Forrás: nature.com - Co-seeding grasses and forbs supports restoration of species-rich grasslands and improves weed control in ex-arable land - 2022-12-08